Friss Ujság, 1937. július (42. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-01 / 146. szám
! A munkaidő és a munkabér sokat vitatott kérdése végre a magyar törvényhozás mérlegére került. Az iparügyi miniszter hibátlanul elmondta mindazt, amit mi ezeken a hasábokon hirdetünk, amióta a munkanélküliség fojtogató járványa ránkszakadt s jelszó lett az észszerűsítés. Esztelen dolog ugyanis minden technikai fejlődés, minden tökéletesített termelési rend, amely szem elől téveszti magát az embert. Minden észszerűsítés, minden termelési tökéletesítés és minden gépesített üzem csak annyit ér, amennyire kényelmessé teszi az ember életét anélkül, hogy másoktól elvenné az élet lehetőségét és elvenné a mindennapi kenyeret. Szerdán a miniszter is megállapította 2''r·c%v f} +^ rporl!«‹ l-j-p ; dés a dolgozó ember megsemmisítésére vezet, ha az „észszerűsített“ rend feleslegessé teszi magát az embert, akkor az államnak meg kell akadályozni, hogy ez az esztelen áramlat maga alá gázolja és összemorzsolja az embert. Amikor a magánalkalmazottak és ipari munkások munkaidejét és munkabérét törvényesen szabályozzák, vigyázni kell minden munkaalkalomra és minden dolgozó emberre. Most derül ki, hogy milyen végzetes visszaélések történtek a dolgozó ember életerejével, munkaidejével a legtöbb ipari szakmában, a legtöbb vállalati irodában, de még magánál az államnál is. A 70 és 143 órás heti munkaidő nem is ritkaság. A fuvarozási szakmában gyakorta 90 órás heti munkaidő, a bőriparban is heti 143 órát is dolgoznak, a kávéházi alkalmazottak ugyancsak 72 órát. Sok kereskedelmi szakmában az alkalmazottak heti 80 órát is talpon állanak. Ennek aztán az a következménye, hogy mindig minden munkahely zsúfolva van, az új elhelyezkedés lehetetlen. Pedig kétszer annyi alkalmazottat lehetne elhelyezni, ha az embert, az alkalmazottat emberként kezelnék és nem kívánnának tőle túl hosszú munkaidőn át túlerőltető munkát igen alacsony munkabérért. De a munkaidő szabályozása nem történhetik a munkabér rovására. Még a miniszter is bevallja, hogy az lenne csak az esztelen termelési rend, amely a mai nyomorúságot fokozni próbálná. A magyar föld szíve dobbantSzegeden az új kenyér megszületésének ünnepén. Hálaadó ajkak fohásza szállt az ég felé, amikor az ősi hagyomány szerint Péter Pál napján az Alföld, a föld népe imával köszönte meg itz Urnak, hogy gondot viselt a kalászra és az emberekre. Az aratóünnepélyek a magyar élet legszebb virágai, most ezeket a Bokrétások belekapcsolásával a nemzeti élet kimagasló eseményeivé magasztosítják fel. Két esztendeje készülődnek a Magyar Kenyér Ünnepére, mely Szegeden, az Alföld szívében festői felvonulásokkal, dallal, tánccal vígassággal zajlott le. Ünnepélyesség ült az arcokon, ünnepélyesség árasztotta el a lelkeket. Tábori oltár előtt tartották a szentesét, köröskörül az ünneplők serege és a megrakott, búzakeresztek alatt roskadozó szekerek. Mise után kezdődött a búzaszentelés, majd megindult a menet a szegedi Belsőváros felé. Színpompás népviseletekben gyönyörködtek az ünnep vendégei, az ökrösszekerek után az ekék, a pékek, majd a molnárok haladtak. A Hősök emlékénél kegyelettel áldoztak, majd délután a Bokréták mutatták be a világszerte, híres táncaikat, énekeiket. Boldogságtól könnyes arcok, hálaadástól csordultig telt szívek hódítottak ezen a napon Szegeden, ahol az imádság mindnyájunkért, mindnyájunk kenyeréért szállt az Istenhez. Képünk azt a szép jelenetet mutatja be, amikor a búzakereszttel megrakott szekér áthalad a Hősi Emlékmű diadalíve alatt. A felső jobb sarokban az új búzából készült kenyeret már meg is szelik. Csak jusson is belőle mindenkinek, minél több, minél jobb! A magyar kenyér ünnepe Szegeden • /■ M / Ára 6 Altér" , ' ^ "42. évfolyam, 146. szám _ Budapest, 1937 julius 1, csütörtök Előfizetési ír:____________ ál POLITIKAI NAPILAP (Helybe* MHH H fl H fiH -------Eav hónapra .... 1 P 50 fillér lg §§fl3 §« H fluf H Mm szerkeszteses es Kiadómra!ai “ “FrKiSS iJXiC-^ ---AOwuuuuySw______ Őrjöngő ittas fodrász vérengzése a Belvárosban Kődobáló banda merénylete a gyorsvonat ellen Ég 9 Butácskát játszanak a fakészletek A kispesti békétlenség újból a Ház előtt • Annyi bért kell biztosítani mindenkinek, hogy meg tudjon élni A képviselőház szerdai ülésén a magánalkalmazottak munka- és jogviszonyának rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Kéthly Anna szociáldemokrata szerint ez a javaslat semmi újat nem ad a munkásságnak. Kifogásolta a javaslat kerettörvény jellegét. A sztrájkjogot is tisztázni kell. A tanonckérdés rendezése is hiányzik. Hangoztatta, hogy a munkásság csak végső esetben nyúl a sztrájk fegyveréhez, amikor már nincs más önvédelmi lehetősége. Grecsák Richárd kormánypárti beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a dunántúli ásványolaj és földgázkutatásokkal kapcsolatos külföldi céggel történt pótmegállapodásról. Andaházy-Kasnya Béla független kisgazdapárti szerint a negyvenórás munkahét csak akkor lenne keresztülvihető, ha előbb az órabért rendeznék, mert különben a munkás nem keresi meg a létfenntartáshoz szükséges összeget. Rupert Rezső Kossuth-párti szóvátette, hogy egyes miniszteri főtisztviselők nem a közérdeket képviselik a vállalatok vezetésében. Az OMTK-nál súlyos visszaélések történtek, noha ott ültek a miniszteriális tisztviselők. A poltikusokat ki kell tessékeni a nagyvállalatokból. Ha a vállalatoknak nem kellene pártkasszára és dömpingsajtóra áldozniok, sokkal könnyebben elviselhetnék a szociális terheket. Shvoy Kálmán kormánypárti kérdezi, mi történik azokkal a magánalkalmazottakkal, akiknek katonai szolgálatra kell bevonulniuk. Kötelezni kellene a vállalatokat, hogy a katonai szolgálat után ezeket kötelesek visszavenni. Homonnay Tivadar kereszténypárti kérte a minisztert, hogy to-