Friss Ujság, 1938. április (42. évfolyam, 73-97. szám)
1938-04-01 / 73. szám
Ma: Friss Rádió Újság tjf| Ára 6 fillér Előfizetési árt____________ | POLITIKAI NAPILAP (Helyben és HHHj M | B| ■■ ■■ ___ .... | P 50 fillér II ■ flnR fi II ■ |1 M O T 1 szerkesztése* és Kladóhivor a! TM * !■ |C| V II |V1I BUDAPEST. inlou Vtid All v,’naTMcuccasVe3Sii33.......................I* titlár ■ ■ ■ ■ WaUi Telefon: *1*4*-99 Megoldódott a soroksári rablógyilkosság titka Lángokban egy község, több sebesült Kossuth lelke és világossága megmozdul a magyar lelkek alján. Mintha a nép lelkiismerete szólalna meg Szentes piacán, amikor az új csongrádi főispán, vitéz Bonczos Mihály uram, elhárítva a beiktatási ünneplést, odavezeti a szentesi polgárságot Kossuth Lajos szobra elé. Odaállítja őket egy sorba és megesheti újra az Alföld népét a magyar függetlenség, a magyar szabadság örökké szent gondolatára. És csodálatos, hiába süvít a pesti utcán a mérgezett uszítás, az Alföld szívében az első hívó szóra ezrek és tízezrek mozdulnak meg és sorakoznak Kossuth Lajos ércszobra alá, hogy hitet tegyenek a régi és megtagadott március örök tanítására. Vitéz Bonczos Miklós igazabb és őszintébb vezére a népnek, mint azok, akik egyre ritkábban és egyre fölényesebben emlegetik Kossuth Lajos nevét. A mai fiatalság feladata a csongrádi főispán szava szerint az, hogy Kossuth Lajos független Magyarországát megvédje s aki ezt a függetlenséget, szabadságot, öncélúságot bármilyen divatos tanítással veszélyezteti, az elárulja a magyar hazát, a magyar jövendőt és veszélyezteti Magyarország feltámadását. Úgy bizony, ifjú magyarok! 1938. márciusának fiai, akik között konkolyhintők járnak, halljátok, mit üzennek a csongrádi Kossuth-szobor mellől. De felfigyelhettek a szombathelyi főispánavatás ünnepére is, ahol püspöki szó figyelmeztet : új Mohács és új Trianon felé sodorják a maradék országot azok, akik konkolyt hintenek. Mintha száz év távlatából megszólalnának a magyar szabadság vértanúi és figyelmeztetnének mindenkit, hogy kár volna az újjászülető Európa közepén új Mohács felé sodorva népünket, megásni ennek a maradék magyarságnak a sírját, hiszen annyi erő, tehetség és rátermettség vár még érvényesülést a magyar lejekből, ha igazi, belső sugallatára a Kossuth Lajosok, a Petőfi Sándorok eszmevilágára hallgat. Amint a szentesi piacon percek alatt ezrével sorakoztak Kossuth szobra alá az alföldi magyarok, úgy fog megmozdulni az egész magyar nép, ha komolyan tudatára ébred annak, hogy mit is üzen 1938. márciusán a magyar léleknek Kossuth Lajos. Néhány hete szorgos munkáskezek dolgoznak a Ferenc Józsefhídon. Lezárták a híd úttestjét, mert megkezdődött a villamosvágányoknak a középre való átfektetése. Ez a munka most már befejeződött, úgyhogy ma már az úti vágányokon haladnak a villamoskocsik. Az úttestet az autók, autóbuszok és kocsik részére még mindig nem nyitották meg, mert felszedik a régi vágányokat, megerősítik magát a hídszerkezetet és újból burkolják az úttestet. Párhuzamosan az útmunkákkal hatalmas létraállványokat emeltek a híd testére és megkezdték a láncok és az egész vasszerkezet befestését. A hidat éppen úgy, mint a Margit- és Horthy Miklós-hidat, kékszintre festik át. A munkát gyorsított ütemben folytatják, hogy az eucharisztikus nagygyűlésig elkészüljenek vele és az újjászületett, gyönyörű vonalú Ferenc József-híd teljes művészi pompájában bontakozzék ki a világ minden tájáról a magyar fővárosba sereglő idegenek előtt. Fényképünkön a középre fektetett villamossíneken elsőnek átfutó ■villamoskocsit mutatjuk be olvasóinknak. Újjászületik a Ferencz József-híd iimmimmiiiiimiiiiimiiimiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiimiimmimiiHiiimmiiiiiiiiiiiiimiiiii A vegyészeti gyárak munkásainak fajkiáltása Egészségromboló munkát végeznek rendkívül alacsony bérekért A vegyészeti gyárak tizenhattizennyolcezer főnyi munkássága évek óta sürgeti munkaviszonyainak a rendezését. Bár egészségüket és testi épségüket súlyosan veszélyeztető mérgekkel, roncsoló vegyi anyagokkal dolgoznak, számos üzemben az egészségvédelmi eszközök hiányoznak, a munkabalesetek napirenden vannak. Az OTI betegségi statisztikájában a vegyészeti gyárak munkásai szerepelnek a legmagasabb számmal. A mérgező anyagok szempontjából legveszélyesebbek a vegyészeti gyárak, ahol a heti hatvan-hetven munkaóra sem megy ritkaságszámba. Az egyik kénsavgyárban ezért az egészségromboló munkáért a heti kereset 15—16 pengő között mozog, az átlagos órabérek pedig 28—30—35 fillérre rúgnak. A munkások a kénsav által okozott súlyos bőrbajokban szenvednek, a májbetegség is gyakori. A műhelyekben gázmaszkokban kellene dolgozóitok a munkásoknak, de sok helyen a gázálarcok csak mutatóban vannak a műhelyekben. Hasonló állapotok uralkodnak az olaj- és petróleumfinomító gyárakban is, ahol a napi munkaidő 10—12 óra között váltakozik ugyanolyan alacsony órabér mellett. A papírgyárak is ezen üzemek közé tartoznak. A hatalmas tőkével dolgozó szappangyárak 18—20 filléres órabér mellett dolgoztatják a munkásokat. A festékgyárak egyrészének rendkívül kezdetleges berendezése is állandó panasz tárgya. Az átlagos órabérek 26 és 30 fillér között mozognak és csupán egy gyár van, amely 44 fillért fizet munkásainak- A Magyarországi Vegyészeti Munkások Szövetsége az iparügyi minisztériumhoz fordult és megsürgette a szakma bér- és munkaviszonyainak rendezését. Az iparügyi minisztérium rövidesen eljuttatja a munkásokhoz és a munkaadókhoz a felszólítást, hogy jelentsék be megbízottaikat a bérmegállapító bizottságba. Ha a legkisebb munkabéreket megállapították, ezekkel egyidejűleg a nyolcórás munkanapot is életbeléptetik. Azt hiszik, hogy ez a munkanélküliségen is segíteni fog, mert többezer munkás nyerhet majd még elhelyezhet a vegyészeti gyárakban.