Friss Ujság, 1938. december (43. évfolyam, 274-298. szám)

1938-12-01 / 274. szám

1938 december 1. csütörtök friss újs­ág Meghiúsult a nagy francia sztrájk Daladier erélyes rendszabályai megakadályozták a francia élet megbénítását . Csak kétmillió ember sztrájkolt # mmmé | FIHltfó % fivx ■%, TUNGSRAM A közüzemekben ezzel szemben 80— 90 százaléka a munkásoknak dol­gozik. A legtöbb sztrájkoló a bá­nyaművekben, a nehéziparban és a kikötőkben volt. A vasúti munk­­­ások 99 százaléka dolgozott. Párizs határában sztrájkoló mun­kások az északi vasútvonalon meg akarták zavarni a közlekedést az­zal, hogy a jelzőkészülékeket meg­rongálják, de a katonai őrség en­nek elejét vette. Franciaországban, de mindenütt a világon nagy izgalommal tekin­tettek a szerdai nap­­elé, amelyen el kellett dőlnie a kérdésnek, hogy ki az erősebb, a francia munkásszervezetek-e, vagy pedig a Daladier-kormány. A munkásszervezetek ugyanis az adóemelések miatt és a Daladier­­kormány megbuktatása céljából szerdára 24 órás általános sztráj­kot­­rendeltek el. A békítési kísér­letek, amelyeket több oldalról is megindítottak, eredménytelenek maradtak, mert Daladier minisz­terelnök csak abban az esetben akart a tárgyalásokba beleegyezni, ha a munkásszövetségek előbb visz­­szavonják a sztrájkparancsot. Minthogy ez nem történt meg, a sztrájk kitörése elkerülhe­tetlenné vált. Daladier és kormánya elhatározta, hogy a legerélyesebben szembe­száll a sztrájkotókkal és minde­nekelőtt elrendelte, hogy a közal­kalmazottakat és a vasutasokat katonai szolgálatra hívják be. En­nek következménye azután az volt, hogy a közüzemek munkásai és a vasutasok nem engedelmes­kedhettek a sztrájkparancsnak és szerdán hajnalban úgy Párizs, mint a nagyobb francia városok is egészen olyan képet mutattak, mint más hétköznapokon. Nagyobb számú katonacsapat vonult ugyan fel az utcákon, de a sztrájknak más jele alig mutatkozott. A vasúti közlekedés teljesen zavartalan volt, minden vonat menetrend szerint indult és pontosan futott be. Ren­des volt az autóbuszok és bértaxik üzeme is és a posta­ távíró és te­lefon is teljesen normálisan mű­ködött. Mindebből már a kora reg­geli órákban, azt a következtetést vonták le, hogy a nagy , erőpróbá­ból a kormány került ki győzte­sen. A vidékről hasonló helyzet­képet jelentettek. Egyes kikötővá­rosokban, mint Bordeauxban, Brestben, Marseilleben a sztrájk csak részleges volt. Az esti órákig sehonnan sem jelentettek na­gyobb zavargásokat. Párizsban és egyes vidéki váro­sokban voltak ugyan kisebb tünte­tések és néhány zavargót le is tar­tóztattak, de egyébként nem­­vol­tak nagyobb kilengések. A munkások azt tervezték, hogy teljesen megbénítják a hírszolgá­latot is és nem nyomják ki a la­pokat. Továbbá megakadályozzák a rádió működését. Ez a törekvés kudarcot vallott. A lapok legna­gyobb része, ha jelentékenyen csök­kentett terjedelemben is, megje­lent. A rádió, amelynek alkalma­zottait ugyancsak katonai szolgá­latra hívták be, egész nap rende­sen működött. Az iparban majd­nem mindenütt rendesen folyt a munka és a bányászok fele is meg­jelent a munkahelyén. Lillében a városi alkalmazottak a tűzoltók és a temetői alkalmazottak kivételé­vel­­elhatározták, hogy nem dolgoz­nak. Egyes vidéki városokban a vasutas szakszervezet maga ren­delte el, hogy tagjai álljanak mun­kába. Bordeauxban és környékén a villamosvasúti alkalmazottak sztrájkoltak, ezzel szemben az élel­­­miszerszállítók elvégezték munká­jukat. Grenobleben a vasúti állo­más alkalmazottai azt az utasítást kapták szervezetüktől, hogy ne sztrájkoljanak. A­ délutáni órákban megállapí­tották, hogy általános sztrájkról egyáltalán nem lehetett beszélni, mert a szakszervezetekben tömö­rült munkások közül, akiknek a létszáma ezidőszerint mintegy 5 millió, legfeljebb kétmillió sztrájkolt. Bonrret tábornok, Párizs katonai parancsnoka. Sztrájkoló munkások gyűlése egy párizsi külvárosban. Volosin nem törődik a ruszinszkói éhínséggel Ostromállapot Nagyszöllősön A legtekintélyesebb angol lap, a Times, azt ír­ja, hogy Ruszinszkó fa- és mezőgazdasági termékeinek legtermészetesebb piaca Magyar­­ország. Európának ebben a részé­ben visszás helyzetet teremt, ha a politikai határok egyszersmind gazdasági sorompókat jelentenek. Az angol lapnak ezt a megállapí­tását a valóságos tények nap, mint nap ezer adattal igazolják. A Ma­gyarországra érkező ruszin mene­kültek elbeszélése szerint Ru­szinszkó gazdasági kérdései meg­oldhatatlan feladatok elé állítják a Volosin-féle ukrán kormányt, sinnek a kormánynak fogalma sincs arról, hogy Ruszinszkó más­félmillió métermázsa évi gabona­szükségletét hogyan, honnan és miből teremti elő. Az élelmezési nehézségek nap­­ról-napra fokozódnak. Ezrek és ezrek maradnak, kenyér és élelem nélkül. A cseh­­hivatal­noksereg és a kormány egyáltalán nem törődik a fenyegető éhínség­gel. Átkozzák a Volosinokat és a Pávaiakat, akik személyes érdek­ből hol ennek, hol annak adták el a ruszin népet. Nagyszőllősön kihirdették az ostroma­llapotok A Magyarország­hoz való csatlakozás érdekében tüntetőket a csehek súlyosan bán­talmazták. Perecsényből tömegesen lakoltatják ki a gyári munkásokat, hogy lakásukba cseh tisztviselők kültözhesenek be. Sok helyen a lakosság nyílt lázadásba ment át a fosztogató katonákkal szemben. A huszti határ mentén éjjel­­nappal gépi fegyvertü­zet és fegy­­versortüzet lehet hallani. Hír sze­rint a cseh katonaság így akarja megakadályozni, hogy­ ruszin terv­ 3 ■ letről nagy tömegekben menekül­jenek át magyar területre. Hac­a az új cseh államfő A prágai nemzetgyűlés szerdán délelőtt minden ünnepélyesség mellőzésével megválasztotta az új államfőt. A szlovák képviselők legnagyobb része a Hlinka-gárda fekete egyenruhájában vonult fel. A csehországi német nemzeti szo­cialista párt nem vett részt a vá­lasztáson és távol maradt Volosin rutén miniszterelnök is, aki beteg. A képviselőház elnöke az ülés megnyitása után azonnal elren­delte a szavazást és déli 12 óra­kor már ki is hirdették az ered­ményt. Eszerint a jelenlévő 312 képviselő és szenátor közül 272 szavazat esett dr. Hacha Emilre, míg a kommunista párt 39 képvi­selője és szenátora üres szavazó­lapot adott le. Amikor a kép­viselőház elnöke kihirdette az eredményt, a parlament tornyán felhúzták az elnöki­­lobogót és 21 ágyúlövés hirdette a lakosságnak, hogy megválasztották Csehszlová­kia új köztársasági elnökét. Az el­nök ezután letette az alkotmány­ban előírt esküt. Az új elnök, Hacha Emil, Cseh­ország első jogi szaktekintélye és 1926 óta a legfelsőbb cseh köz­­igazgatási bíróság elnöke. A há­ború alatt a bécsi közigazgatási bíróságnál dolgozott. Mint jogász európai hírnevű és tagja a hágai döntőbíróságnak. Személyes isme­rősei egyenes jellemű embernek, fáradhatatlan munkásnak, rend­szereidnek és széleskörű művelt­ségűnek mondják. Az új elnök 66 éves. Az új elnök megválasz­tásával időszerűvé vált az új kormány megalakításá­nak kérdése is. A csehszlovák köztársaságnak nem kevesebb, mint négy kor­mánya lesz. Lesz egy öttagú köz­ponti kormány, egy héttagú or­szágos kormány a cseh-morva tartomány számára, egy öttagú szlovák országos kormány és egy háromtagú rutén országos kor­mány. Lemondott a Sávovy-kormány Az elnökválasztás után a kor­mány rendkívüli tanácskozásra ült össze, amelyen elhatározta, hogy az ú.i elnöknek bead­ja le­mondását. Sirovy tábornok kor­­mányelnök köszönetet mondott minisztert­ár­s­a­i­n­ak az együttmű­ködésért és hangsúlyozta, hogy a legválságosabb időkben is össz­hang uralkodott valamennyiek között. Sirovy tábornok miniszter­inek ezután dr. Hacha köztársa­sági elnökhöz ment, hogy a kor­­mány lemondását neki átnyújtsa. V­alószínüleg fi­orám Rudolf, a köz­­­társasági agrárpárt vezetője lesz az új miniszterelnök.

Next