Független Magyarország, 1904. június (3. évfolyam, 793-822. szám)
1904-06-15 / 807. szám
2 ItmGETLEJä- MXGTAfiOB'SZXQ! 1904. Junius 15. biztatások, mint a buborék, úgy pattantak széjjel. Rendszeresítettek néhány újabb magyar alapítványi helyet a katonai neelőintézetekben, lehetővé tevén ekkép, hogy még több osztrák tisztet neveljünk az osztrák hadseregnek. Fölszegeztek egy pár magyar feliratot a kaszárnyákra, azzal az ígérettel, hogy majd alkalmilag kicserélik a többit is , de nehogy ebből paritásra, vagy egyéb handa-bandára valami következtetést vonhassunk, megtették ugyanazt a cseheknek is. Ide helyeztek végre egy katonai alreáliskolát, és ezzel paszsz a vége. Ennyi vívmányt megvalósítottunk. Ám tisztjeink királyi rendelet, ígéretek, biztatások dacára még mindig idegen földön szolgálnak, a katonai büntető eljárás reformjának se hite, se hamva, a parlamenti reform megvalósítására még az előkészítő intézkedések sem történtek meg. Marad minden úgy, amint volt. Ellenben a régi kormányrendszer feltámadásával egymást követi erőszak és jogtalanság, a kiegyezésnél készül azalkotmánygaranciák széttörése, emelik a civillistát és négyszázmillió uj haditeher■iót,sújtják ezt a nyomorúságban fetrengő népet. De az oroszlánok hallgatnak. Haragos ordításuk nem veri föl a csendet, hatalmas talpaik csapásai nem reszkettetik meg ketrecük vasrácsait. Miattuk nem kell aggódni. Lesz indemniti, civillistaemelés, költségvetés, minden. A tikkasztó melegben komor fenséggel elnyujtózva emésztenek. Ugyan kit ijesztene meg hát Olay Lajos szava? Miért ne csillanna föl reá a boldog vidámság a kormánypárti szemekben ? A fogatlan oroszlánoktól nem fél senki. Budapest, június 14. A képviselőhöz e hó 15-én, szerdán délelőtt 10 órakor ülést tart, melyen folytatják az indemnitás tárgyalását. A ülés végén Nyíri Sándor honvédelmi miniszter válaszolni fog Lovászy Márton és Arim Mihály képviselők interpellációira. A függetlenségi párt értekezlete. Az országgyűlési függetlenségi- és 48-as Kossuthpárt ma este 6 órakor Thaly Kálmán elnöklete alatt értekezletet tartott. A jegyzőkönyvet Ráth Endre vezette. Thaly Kálmán elnök üdvözölvén a megjelenteket, bejelentette, hogy a párt kebelében az a kívánság nyilvánult meg, hogy a politikai helyzet és a párt belügyeinek megbeszélése végett mielőbb egy értekezlet hivassák össze. Többeknek felszólalása után az értekezlet idejéül folyó hó 21-ikének, kedd délután 6 órája tűzetett ki, melyre a párt tagjai külön levélben is meghivattak. Ezután tárgyalás alá vette a párt a vasutasok fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot, s a párt álláspontjának kifejtésével az értekezlet Meséssy Bélát és Visontai Somát bízta meg. Nagy Sándor bejelentette, hogy a szerdai ülésen meginterpellálja a földművelésügyi minisztert a kincstári telepesek ellen elrendelt végrehajtások felfüggesztése tárgyában. Polónyi Géza értesítette a pártot, hogy Rápolty Gábor, a kézdi-vidéki választókerület pártelnöke meghalt. A párt őszinte sajnálattal értesül erről és elhatározta, hogy az özvegyhez részvétiratot fog intézni. Horváth Gyula tudatta, hogy Pap Zolán is interpellálni fog a szerdai ülésen a honvédeskü tárgyában. Ezzel az értekezlet esti 8 órakor véget ért. A nemzeti párt új tagjai: Apponyi Albert grófot vasárnapi jászberényi beszámolója és a nemzeti pártnak újra való megalakulása alkalmából gróf Forgách László szabolcsmegyei földbirtokos és gróf Forgách István abaújmegyei földbirtokos főrendiházi tagok üdvözölték és bejelentették csatlakozásukat a nemzeti párthoz. Üdvözölték Apponyi grófot Koncsek István jászberényi polgármester, Ivánka István, a Hontvármegye Gazdasági Egyesület elnöke, Hevessy Bertalan volt képviselő, Jágics József, Beider Károly, Medgyessy Béla és dr. Huber Károly Mohácsról is. A regnikoláris bizottság ülése. A horvát tartománygyűlés kiküldött tagjai a hét végén Budapestre érkeznek s hétfőn a magyar regnikoláris bizottság tagjaival együttes ülést tartanak, melyben előreláthatólag ratifikálni fogják az albizottságok megegyezését a pénzügyi egyezmény meghosszabbításának módozatairól. A kvótabizottság ülése. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának újból való megállapítására kiküldött magyar országos bizottság ma délután 4 órakor gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen résztvettek a kormány részéről gróf Tisza István miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter és Popovics államtitkár. Felolvastatik az osztrák kvótabizottság átirata, melyben a magyar bizottság által javasolt négy ponthoz hozzájárul. Hosszabb eszmecsere után, amelyben Hegedüs, Reményi, Láng, Lukács Antal, Hódossy, a pénzügyminiszter és a miniszterelnök vettek részt, kimondatik, hogy a két bizottság között való megegyezés létrejött, azonban a magyar bizottság első határozatában kifejezett álláspontját a maga egész terjedelmében minden megszorítás nélkül változatlanul fentartja, bárha az osztrák kvótabizottság előadójának indokolása ellen való minden polémiától eltekint. Elnök és előadó megbizatnak, hogy ezen határozatról és a megegyezés elfogadásáról az osztrák kvótabizottság a szokásos módon értesíttessék. Hegedüs Sándor indítványára a bizottság dr. Fálk Miksa előadónak ezen kérdésben is kifejtett nagybecsű munkásságáért köszönetet mondott. Ezzel az ülés véget ért. A főrendiház közgazdasági és közlekedési bizottsága holnap, szerdán, délelőtt 11 órakor ülést tart. A napirenden több jelentéktelen tárgy szerepel. A munkaképtelen cseh tartománygyűlés. Prágából jelentik, hogy a cseh tartománygyűlés, melyet ma nyitottak meg, a németek obstrukciója miatt munkaképtelen és valószínű, hogy a tartománygyűlést még e héten elnapolják. A cseh tartománygyűlésen dr. Berold hevesen kikelt a németek obstrukciója ellen, melyet szerinte, semmivel sem lehet indokolni. Magyarok az interparlamentáris konferencián. Az interparlamentáris konferenciát ez idén, tudvalevőleg St.Louisban tartják meg. A magyar képviselők és főrendek közül eddig hetvenhatan jelentkeztek a konferencián való részvételre. További jelentkezést csupán e hónap tizennyolcadikáig fogad el a konferencia magyar csoportjának titkársága. A csoport még ebben a hónapban ülést tart, amelyen a konferencián való részvételt vitatják meg. Szerb küldöttség a Házban. Tisza István gróf miniszterelnöknél és Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél ma a szerb kolostorfőnököknek Jankovics Anatol krusedoli, Brankovics Demeter beocsini, Marjanovics György kuvezsdini és Vidiczky György kovili archimandritákból álló küldöttsége tisztelgett, terjedelmes felebbezést nyújtva át a karlócai kongresszusi választmány egy sérelmes határozata ellen, mely a zárdafőnökök költségelőirányzat-készítési jogát közelről érinti, megemlíti a rálebbezés, hogy a kongresszus a fegyelmi jognak a zárdafőnökökön való gyakorlásával túllépte hatáskörét, amennyiben az tisztán, ellenőrzési jogának a félremagyarázása, amely érzékenyen érinti a felettes megyés püspökök s azok konzisztóriumainak jogait. A miniszterelnök megígérte, hogy ügyüket a legrövidebbb idő alatt a törvény és igazság követeléseinek megfelelően pártatlanul fogja elintézni, amihez Berzeviczy kultuszminiszter is megígérte hozzájárulását. A nemzeti párt értekezlete. A nemzeti párt f. hó 15-én, szerdán este 7 órakor Hungária szállóbeli klubhelyiségeiben pártszervező értekezletet tart. Az indemnitási vita. — A képviselőház ülése. — Budapest, június 14. Ma már sokkal nagyobb érdeklődés mellett tanácskozott a t. Ház, mint az előző napokban. Megelevenedett a tanácskozó terem, megnépesültek a folyosók is. Báró Bánffy Dezsőt várta mindenki. A reggeli újságok híradása szerint ugyanis Bánffy báró ma akart bevonulni képviselőtársai közé s ez a körülmény sok szép asszonyt csábított az erkélyre és sok politikust hajszolt be a Házba. A nagy várakozások azonban hiábavalóknak bizonyultak. Egyik hírnök ugyan egész pozitivitással jelentette, hogy Bánffy bejön, de egy sereg lipótvárosi fiskális bevonulásán kívül semmiféle jelenségből nem lehetett erre következtetni. Némelyek már azt is állították, hogy Bánffy beszélni fog. Erre a nemzeti pártiak is kiadták a jelszót: Apponyi is beszélni fog. A vége pedig az lett, hogy se Bánffy, se Apponyi nem beszélt, sőt egyikőjük se jött be a Házba. Hanem igenis beszélt Darányi Ferenc. Csak röviden és egy újság vádaskodását utasította vissza. És beszélt Olay Lajos is, mégpedig mérgesen, szenvedélyes hangon és okos érvekkel. Minden oldalon nagy figyelemmel hallgatták az érdemes függetlenségi politikust, aki főképen azért támadta a kormányt, mert egy szikrányi nemzeti tartalmat se lát a politikájában. A függetlenségi párt pedig szívesen támogatná a kormányt a szabadelvű nemzeti reformok megvalósításában, aminthogy támogatta az egyházpolitikai reformok idején is. A baloldal zajosan megéljenezte Olayt, mikor befejezte szónoklatát és igen sokan gratuláltak szép beszédjéhez. Sághy Gyula volt a következő szónok, aki talpig ellenzéki beszédje végén Apponyi nemzeti politikáját glorifikálta. Majd Marjay Péter, a népszerű papképviselőt hívta fel szólásra a jegyző. Marjay, híven az ő szép politikai múltjához, vérbeli tüzes szónoklatot tartott. Zengő, szép nyelvezettel beszélt, zamatos, tiszta magyarsággal, néha viharos derültséget keltve, néha pedig viharos éljenzést váltva ki az ellenzéki táborból. És szenzációs is volt a szónoklata, mert a pénzügyminiszternek egyik nem épen épületes cselekményéről rántotta le a leplet. Nagyon helyesen tette, népképviselői kötelessége volt, az ellenzék sűrű helyesléssel fogadta beszédjét. Marjay hevesen ostromolta a Tisza-kormány politikáját. Hazaárulónak deklarált mindenkit, aki a nép terheit csak egy fillérrel is akarja szaporítani. Csodálkozását fejezte ki afelett, hogy miképen lehet egy éhínség előtt álló ország népétől elfogadni a civillista felemelését ? Nagyon érdekes leleplezéseket mutatott be a trafikoknak protekcióval való osztogatásáról s ezután pártjának zajos helyeslése és éljenzése közben befejezte szónoklatát. Szünet után Várady Károly beszélt. Hosszasan és érdekes érvekkel indokolta meg bizalmatlanságát a kormány iránt. Az ülés végén Sztűcs pénzügyminiszter reflektált Marjay vádjára s mindenképen azt próbálta bizonyítani, hogy