Függetlenség, 1934. április (2. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-01 / 73. szám
4 va^ *i£/nde^f&nf SmMmee ^€&Xtá£y40^Aj£j^jet 'meajdyMiUncUeytuiUny ^tV^£AAti^! ^ V&a/xAe dfini&a ^Uéo 'Tf-ku '^tt^ZmeMid 6.pxhukihánjíjmi^^ \£A ^(wAAa/%/}at. &ado(U6t, zr, ^tsMAfiZa/ttK^ suchrun0‘6e. n kompenzációs rendszer megjavítását szolgálja az új magyarfrancia kereskedelmi egyezmény Pária, március 31. A francia külügyminisztériumban március 30-án megkötötték az új magyarfrancia kereskedelmi egyezményt. Magyar részről Khuen-Héderváry Sándor gróf magyar követ, francia részről Barthou külügyminiszter és Lamoureux kereskedelmi miniszter írta alá a kereskedelmi egyezményt. A megegyezés célja az, hogy megjavítsák a jelenleg érvényben lévő kompenzációs rendszert és elejét véyék új hitelek befagyásának. Az egyezmény az 1933 február 28-án aláírt hasonló tárgyú egyezmény helyébe lép. «RITß I^RAK! ^ifV.ÖatweK«.i J. MVUfiATIKXL ITTNflnn JfjflOS EOEBDC EMBER IRTA BERKES IIHRE Tizenkétszer járta már végig Harun al Rasid Bagdad sikátorait, sötét nyomortanyáit, a vásári árusok piactereit, a szerelem gyönyör palotáit és mindenünnen bánatosan és leverten tért vissza, ő, sehol nem akadt egyetlen ember se, aki ne sírt, ne panaszkodott volna üres és kietlen életéről. A kalifát elkeserítette titkos útjainak balsikere. — Hát nincs boldog ember Bagdadban? — riadt rá egy napon a nagyvezérre, aki éjszakai vándorlásain hű kísérője volt hatalmas urának. A nagyvezér végigsimította ősz szakállát és nyugodtan mondta: — Végeztess ki, felséges kalifa, ha tizenharmadik utadon meg nem mutatom néked a boldog embert. Harun al Rasid sötét szeme felvillámlott és ingerülten kiáltotta: — A hatalmasok elnyomják a népet, a hivatalnokok agyongyötrik, a vagyonosok kiuzsorázzák. Mindenütt nyomor és fájdalom, mindenütt bűn és fertő fogadja a látó szemet, amely mélyre lát s nem elégszik meg a felszín káprázatával. Ti hazugok vagytok és álnokok! Megfogadom a tanácsodat. Kivégeztetlek, ha holnap nem mutatod meg nékem a boldog embert. Legalább egyetlen boldogot akarok látni a birodalmamban. A nagyvezér mélyen meghajtotta magát. — Felséges kalifa, úgy lesz, ahogy te parancsolod. A nagyvezér egész éjjel nem hunyta le a szemét. Gazdag volt, Bagdad főutcájának legcsodálatosabb palotája az övé, vadászkastélyában kincseket halmozott fel s titkos kéjlakában a legragyogóbb szépségek lesték sóhaját, szeszélyeit és parancsait, ha ezer munkája végeztével közéjük tért csendes pihenőre és édes álomra. Most nyugtalanul forgolódott a kereveten, az élet elháríthatatlan sziklaterhét érezte a mellén, alig tudott lélekzéthez jutni gondolatai és bétségbeesése fojtogató kínjában. Mindennek vége! A kalifa kivégezteti, ha meg nem találja valahol azt az egyetlen boldog embert, aki nem kér, nem nyög, aki megelégedett, nem szitkozódik és nem kiált halált arra, aki megcsalta, kifosztotta és cserbenhagyta. Hiába lopott, hiába használta ki hosszú éveken át a hatalom ezer és ezer kínálkozó előnyeit, hiába szürcsölte a két részeg italát, a kalifa kimondta az utolsó szót, meg kell hallnia. Reggelre mosolycsont fáradt arcára és lassan-lassan nyugodt, üdítő álomba merült.• Harun al Rasid kiosont a palotából. Mögötte a nagyvezér lépkedett s mellette a palotaőr, aki szolgának volt felöltözve. A palotaőr tetőtől-talpig fegyverben volt. A kalifa csinos vadászruhát viselt, a nagyvezér pedig valami szomorú halárusnak látszott, aki éppen most készül elpanaszolni, hogy ma milyen rossz napja volt a vásáron. Az utcák sötétek voltak. Enyhe, nyári éjszaka borult Bagdad fölé. Szótalanul vágtak neki az éjszakának Hirtelen megálltak. Egy félig meztelen leány sikoltva surrant el mellettük. Nyomában egy idősebb ember, aki kötéllel verte a leányt. Verte ésbecsmérelte. — Nyomorult, léha teremtés! A palotaőr útját állta. — Miért bántod, jóember, a derék hajadont? Talán meglopott? — önmagát lopta meg. A becsületét dobta oda néhány hitvány techináért. A kalifa arcát komor bánat ülte meg. A nagyvezér ritkás fogai összeverődtek. — A te gyermeked? — kérdezte rekedt, alig hallható hangon a nagyvezér. — Csak volt. Megtagadom. Az ép családomban soha se volt eddig szemét, rongy. Megsuhogtatta a kötelet és odébb loholt. Bujkálva, csendben mentek tovább. Suttogó hangok szűrődtek feléjük, egy ház tövében két kamaszkülsejű csavargó viaskodott egymással. — Becsaptál, — mondta az egyik. — A zsákmány felét ígérted s csak a negyedét adtad ide. Becsületesen betartottam a szerződést, mégis megcsaltál. övéből kést rántott ki, de a palotaőr megragadta a karját. — Mit akarsz? — Megölöm. És viaskodni kezdett a hatalmas termetű palotaőrrel s ekközben a társa kereket oldott. A kalifa bágyadtan intett. A palotaőr eleresztette a tolvajt. — Vigyázz magadra, útonálló! — kiáltotta elszántan a tolvaj s elsompolygott. A nagyvezér jobb szerette volna, ha igazán halárusnak teremtette volna Allah s nem a birodalom első szolgájának. Harun al Rasid megállt. — Hová megyünk? — kérdezte a nagyvezértől türelmetlenül. — Haszán mulatójába, — súgta aléltan a nagyvezér. Benn félhomály von. Füst-, étel- és italszag gőzölgött szerte. A teremben alig lézengett néhány ember. A társaság szerényen elhelyezkedett. A palotaőr italt rendelt. Haszán kíváncsian és gyanakodva fürkészte gonosz kis szemével az új vendégeket. A kalifa lehajtotta a fejét, bágyadtan, szomorúan s ebben a pillanatban a nagyvezér halálra váltan osont a mulató tulaj-donosa felé. — Megkaptad a parancsomat? | hajbókolt Haszán — Megkaptam. — ijedten. — És hol van? — Azonnal itt lesz. A nagyvezér visszaült a helyére. A régi vendégek fizettek és kisurrantak a teremből. Egy ajtó nyílt ki. Lantpengető ember lépett be, fáradt, imbolygó bizonytalansággal egy szák felé tartott s leült Finoman, áhítattal pengette a lantját s csendes énekbe kezdett, amely édes és lágy volt, mint a hajnal. Selyemkaftánja tiszta és gyűretlen volt és sápadt arcán a felkelő nap aranya fénylett. Ujjai ügyesen ugráltak, mint a madár gyenge lábai a hajladozó ágamint az álom, amelyet hódító mákony varázsol a szemekre. Harun al Rasid kíváncsan nézett rá: — Ki ez az ember? — kérdezte a nagyvezértől. — A te parancsodra, felséges uram , Allah legbölcsebb akaratából az az ember, aki boldognak érzi magát. A kalifa derűsen válaszolt: — No végre! És mivel bizonyítod be állításodat? — kérdezte a kalifa reménykedve. — Győződj meg róla, felséges uram! Kérdezd meg tőle, mit kíván, mi a panasza, mi a gyötrelme? A lant csodálatosan zengett. A kalifa felállt és odalépett a lantpengetőhöz. Kezét a vállára tette. — Mondd, jó ember, mivel segíthetek nyomorúságodon ? Mosoly villant meg a lantpengető száján , gyönyörű fogai úgy fénylettek, mint csiszolt elefántcsontok. Fejét kissé lehajtotta és puha fekete haja ráomlott a homlokára, mint remegő fátyolszövet. És nem felelt semmit. fHg0leiu^ Vasárnap, 1934 emílias A MAGYAR-OSZTRÁK kulturális kapcsolatok kimélyítéséről nyilatkozik Schuschniggf osztrák közoktatásügyi miniszter a Függetlenséginek Bécs, március 3. Az osztrák kormány egyik legkimagaslóbb tagja, két fontos tárca vezetője, Schuschnigg Kurts dr. szövetségi közoktatás- és igazságügyi miniszter, aki mint az Ostmärkische Sturmscharen („Osztrák rohamosztagok”) nevű hadialakulat vezére, mint katona is kitüntette magát, az ünnepek előtt fogadta a Függetlenség bécsi munkatársát és a következő nyilatkozatot tette a magyar-osztrák kultúrkapcsolatokról: — Az újjáébredés korszakát éljük. Rég halottnak gondolt eszmék újjászületnek, az elfelejtett múlt megelevenedik előttünk. Úgy érezzük, hogy egy gonosz szellemtől szabadultunk meg a februári események után, mikor kicsavartuk magunkat a marxizmus bilincseiből, örömmel lélegzik fel a lakosság, a hazaszeretet gondolata a népesség minden rétegében lángot vetett, városban és faluban egyaránt. Ebben az érzésben mélyebb rokonszenvet táplálunk a szomszéd magyar királyság iránt és ha évszázadokon keresztül szomszédi jóviszonyban voltunk, most vonzó barátságot érzünk Magyarországhoz. Ausztriát és Magyarországot a történelemben a közös szenvedés hozta mindig egymáshoz közel. Keleten, északon és délen együtt harcolt és küzdött a két nép és vérét egyazon harcmezőn ontotta. A szenvedés és halál által próbára tett barátság sohasem múlik el. Az ember tragédiájának nagy sikere . Kapcsolataink ma már nemcsak politikai és gazdasági természetűek, hanem legelsősorban szellemiek. A kultúrkapcsolat az, amely a két nagymúltú országot bensőségesen köti össze, így a világhírű Madáchdrámának. Az ember tragédiájának a Burgszínházban való előadása a legszebb szimbóluma a kultúra kölcsönös megbecsülésének. Örömmel ragadom meg ez alkalmat, hogy közöljem magyar barátaimmal, hogy Bécs városa és egész Ausztria a legbensőbb érdeklődéssel kísérte az emberiség eme megrendítő tragédiáját és hogy a Burgszínház ezeket a kivételes nagyszámú előadásokat az idei szezon legszebb és legnagyobb sikert elért előadásaihoz sorozza. — Én oly örömmel állapítom meg, hogy a Mária Terézia és II. Frigyes című új történelmi színműben, amely a Burgszínház legújabb nagy sikere volt, éppen az a felvonás ragadta meg a közönség érdeklődését, amely a híres pozsonyi országgyűlést viszi a színpadra és amelyben a magyar nemzet képviselői nagylelkűen és igazi lovagiassággal életüket és vérüket ajánlják fel az ellenségei által szorongatott Mária Teréziának. Úgy hogy ennek a színműnek minden egyes előadás az osztrák és magyar nép őszinte barátságának gondolatát ébreszti fel a hallgatóban. A bécsi színházak magyar csillagai — Nem kell hangsúlyoznom, hogy a magyar víg múzsának termékei is mily közkedveltségnek örvendenek nálunk és hogy mennyire becsüljük azokat a kiváló magyar ének és színművészeket, akik legelső színházaink csillagjai közé tartoznak, így színházaink alkották azt a tartós és rendíthetlen hidat, amelyen népeink szellemi termékeiket és személyes érvényesülésüket őszinte barátságban kicserélhették." Tudományos kapcsolatok — De nem szabad megfeledkeznem a tudományokról sem. Mi, osztrákok teljes mértékben meg tudjuk becsülni azt a nagy távlatú magyar kultúrpolitikát, mely a bécsi Collegium Hungaricum megalapítása és fenntartása által az egész világra szétágazó kultúrkapcsolatok egyik központjává Bécs városát tette. A Collegium működése, valamint mostani kollégámnak, a nagytudományú Hóman miniszternek legutóbbi látogatása a legszebb bizonyítéka annak a szellemi összetartozandóságnak, amely népeinket oly közel hozza egymáshoz. Ennek az összetartozandóságnak és barátságnak próbaköve a római paktumban van letéve. Teljes szívből kívánom, hogy a jövő ezt a közös szellemi, politikai és gazdasági érdekkapcsolatot, ha lehet, még bensőbbé tegye abban a küzdelemben, amelyet vállvetve folytatunk egy szebb és igazságosabb Európa megalakítása érdekében. N. T. a 1 Mini MÉRSÉKLIK külföldi adósságaink kamatterheit A magyar gazdasági és pénzügyi élet nagy érdeklődéssel kísérte azokat a tárgyalásokat, amelyeket Korányi Frigyes báró, a Pénzintézeti Központ és a Magyar Külföldi Hitelek Bizottságának elnöke Londonban folytatott az angol és amerikai hitelezőkkel a rövidlejáratú magyar hitelek kérdésében. Korányi Frigyes báró pénteken éjjel érkezett vissza Londonból. Tárgyalásai sikerrel jártak és a megkötött egyezmény 1935 április elsejéig lesz érvényben. Az egyezményről az alábbi londoni jelentés számol be: Az angol és amerikai bankok bizottsága egyrészről, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Külföldi Hitelek Nemzeti Bizottsága és a Pénzintézeti Központ másrészről megállapodtak a magyar hitelrögző egyezmény meghosszabbításában. Az új egyezményt parafálták és rövidesen Budapesten aláírják. A felek a fennálló hitelrögzítő egyezmény bizonyos módosításaiban állapodtak meg, amelyek a hitelező és adós közös hasznára fognak válni. Az új egyezmény a kamatláb bizonyos leszállításáról intézkedik, másrészt a magyar hatóságok lehetségesnek találták, hogy elfogadják az angol és amerikai bizottságok javaslatainak különböző pontjait. Az egyezmény 1995 április 1-éig lesz érvényben, de bizonyos esetekben mind a két fél három hónap leteltével megszüntetheti azt. iinVulTEiSET szerez, ha a kisipari munkaakció keretében álami témoglással épülő 23 esmm ház egyikének felépítése 1934 április 18-ig megrendsz Sasad legszebb részén, a Tolnai-féle 300 Bles parcellákon, nhány percre a Belvárostól, autóbusz és villamos közelében, a raecrendelő igényeinek megfelelőien, építészmérnökák tervei alapján, rendkívül olcsón, tökéletes kivitelben építi és eladja nagy az Építő Iparosok Sail werk exete Budapest, Vili., Némó utca 21. sz. Tele on: 373—05. (Kőművesmesterek Ipartestületének székházában.)