Függetlenség, 1934. november (2. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
MRfilé MEdKKtll 4 FILCÉn Budapest, 1934 november 3. szombat, II. évfolyam 247. szám Ttlilonsznui szerkesztőség 239-08. kirdiiívnal: 318-77. utazási oszkk- 397-49 Hirdetési osztály 291-38. Postatakarékpénztár csekkszámla 49.927 POLITIKAI NAPI Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 fill., negyedévre 3 P 60 fill Egyes szám ára: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér Szerkesztőség: VI. Rózsa u. 111 Kiadóhivatal Vili, József-krt . A KOTYAGOSOK Mit akarnak a szerencsétlenek? Mit? Ki tudja visszahozni a tenapi napot? Ki tudja visszafelé fordítani az idő kerekét? ők? Azt hiszik, ők? Mosolyogni kellene rajtuk, ha az ember nem érezne irántuk egy kis szánalomfélét, amit ugyan egyikük sem érdemel meg. Mert nemcsak betegek, de gonoszak is. Mégis, mit akarnak? Mire jó ez? Hisz láthatják, érezhetik, tapasztalhatják, hogy alig szöktek át a határon, a rendőrség szeme már rajtuk van. A világ legkitűnőbb rendőrtestülete, a budapesti rendőrség tartja őket szemmel s már egymagában ez a tény biztosítja számukra teljes kudarcot. Mit akarnak hát? Most megint lefogtak hármat közülök. Vezérük, mikor látta, hogy hiábavaló a tagadás, hiábavaló a hamis név, hogy az üjjlenyomat mindent elárul és maradék nélkül fölfedi a régi kommunista bűnöket, kétségbeesésében kiugrott a detektívfőfelügyelő szobájából az utcára. S az egyemeletes sajtó után holtan terült el az utca kövezetén. Szánalmas figurák. Kótyagosok. Kótyagosok és veszedelmesek. És főképp korlátoltak. Korlátoltak, mert elhitték, amivel Moszkvában teletömték a fejüket. Ellhitték, hogy a világ a kommunista világforradalmat várja. Elhitték, hol csak fel kell tenni a történelem masikájára az Internacionálé kopott gramofonlemezét és a világ proletárjai marsolni fognak az egyetemes nyomorúság, a kollektív rablás és a megszervezett erkölcstelenség tündértájai felé. Szegények. Rossz rájuk nézni és rossz rájuk gondolni. Építéletű, éperkölcsi érzékű józaneszű ember mindig valami idegenséget, valami csodálkozásfélét érez, ha betegagyú emberek dolgairól hall. Értetlenül áll előttük, mint egy különös világ előtt, mert nem érti, hoa és mit akarnak. Hát nem látják ezek az emberek, hogy mekkorát fordult a világ tizenöt esztendő alatt? Hogy más dallamok mellett menetelnek a népek a maguk jövője felé? Hogy más léptek alatt dübörög a föld, mint amikor Számuellyék patkós csizmája taposta sárba az emberek önérzetét? Hát nem látják, hogy egész Európa a nemzeti megújhodások lázában ég, hogy sovén nemzeti keretek között épülnek rá az új szociális államok, hogy magától bomlik le minden, ami gőg volt, korhadás volt, idejétmúlt valami volt és helyükben diadalmas fiatalsággal épül ki a társadalmak szociális és nemzeti frontja ? Hát nem látják ezek a szerencsétlen, ütődött, kótyagos fantaszták, hogy azok is, akik régebben osztályharcot hirdettek, most egyre jobban érzik sorsközösséget, amely őket a nemzet nl osztályaival egybefűzi és egyrejobem érzik, hogy csak egy egységes, erőteljes magyar nemzeti front biztosíthatja gazdának, munkásnak, iparosnak, polgárnak, proletárnak a maga jobb megélhetését és megbecsültetését? Szinte azt lehetne mondani: a fantaszták, kótyagosok munkájának eredménytelensége független a rendőrség éber figyelmétől. A budapesti rendőrség bámulatraméltó gyorsasággal és tökéletességgel teljesíti a maga feladatát, amikor ezeket a forrófejű legényeket kiemeli a konstruktív, építő emberek társadalmából. De maga az egész nemzet, munkás és polgár egyforma értetlenséggel néz rájuk, közömbösen fordít nekik hátat s a moszkvai agitáció úgy lepereg a magyar népről, mint a falra hámi, borsó. Uj eszmék fényjelei világítanak a magyarság előtt, új nemzeti rend hív erőteljes szervező munkára. Nem látják ezt a kótyagos fantaszták? Vagy nem akarják látni? Mindegy, a sorsuk ugyanaz. Süket füleknek beszélnek és munkájuk eredmény nélkül hull a semmiségbe. ÓRIÁSI IZGALOm a saar-uidéHi francia hadmozdulatok miatt Egy francia hadosztály du Koszeniőiben a Saar-uidén hatdroin-hadintézkedésemrei magyarázzák a nyugtalanná hadmozdulatokat AZ angol közvélemény súlyosan elítéli a francia kormány lépését Paris, november 2. Mindenszentek napján, amikor Párisban is, mint minden nagy keresztény metropolisban, százezrek és százezrek vándoroltak ki a temetőkbe, a lakosság ünnepélyes hangulatát riasztó hír zavarta meg, amely óriási feltűnést keltett. A Matin című világlap pattantotta ki a milliós francia tömegeket felkavaró hírt, amely minden más kérdést háttérbe szorított, hogy Franciaország egészen váratlanul a Saar-vidéken nagyarányú csapatösszevonásokat hajtott végre. A francia kormány a Metzben állomásozó huszadik hadosztály parancsnokló tábornokának utasítást adott, hogy csapatait vonja össze a Saar-vidék határán, hogy arra az esetre, ha Saar-vidéki népszövetségi bizottságnak segítségére lenne szüksége, készenlétben álljon a francia fegyveres haderő. A francia sajtó az egész európai közvéleményt lázasan érdeklő kérdésben magyarázattal is igyekszik szolgálni a riasztó tények közlése mellett és hangoztatja, hogy Franciaországnak nincsenek háborús szándékai, ellenben felkészül arra az esetre, ha a januárban népszavazás alá kerülő vitás területen nemzeti szocialista puccsot akarnának előkészíteni és ennek előkészítésére akár szabályos, akár pedig irreguláris német katonai alakulatok vonulnának be a katonailag a semlegesített zónába, mint ahogy azt a francia sajtó magyarázza. Párizsi német körökben azt mondják, hogy a francia csapatmozdulatokkal egyrészt befolyásolni akarják a népszavazás kimenetelét, másrészt pedig provokálni akarnak német részről egy olyan meggondolatlan lépést, amely beavatkozásra jogot adhatna. Franciaország eredetileg végleg magához akarta csatolni a Saar-vidéket, de ezt a tervet szövetségeseinek ellenállása miatt el kellett ejtenie. Franciaország nem akar belenyugodni, hogy a Saar-vidék visszakerüljön Németországhoz és most úgy látszik arra készül, hogy ha a népszavazás Németország javára üt ki, akkor is megszállja ezt a gazdag területet és kezében tartsa mindaddig, amíg Németországgal újabb megállapodásra nem jut. A népszavazás eredménye nem dönti el a Saar-vidék hovatartozását, mert a Népszövetségnek módjában van a népszavazás eredményével ellentétes htározatot is hozni, tehát nem lehetetlen, hogy Franciaország ,jelenlegi váratlan lépésével a Népszövetséget is presszionálni akarja, előre jelezve, hogy egy Franciaországbnak nem kedvező döntés esetén a francia kormány a népszövetségi döntéssel is szembeszáll. Tankok serege a saar-uilli Határáé Mindenszentek nagyján a francia tankok félelmetes serege vonult fel a Saar-vidék határán, amely bármely pillanatban bevonulhat a Népszövetség kormányzáása alatt álló semleges területre, ha a Saarvidéki kormányzóbizottság elnöke megadná a jelet erre a beláthatatlan következményű lépésre. Erre akkor kerülhet sor, ha a Saarvidéki helyi csendőrség nem tudna megbirkózni a feltételezett puccsal. A francia kormány intézkedése azonban éppen azért keltett olyan óriási feltűnést, mert egészen váratlanul jött és nem lehet tudni, milyen értesülések alapján készült fel az egészen fantasztikusan hangzó állítólagos erőszakos német beavatkozás ellen. Köztudomású, hogy januárban, a Népszövetség ellenőrzése alatt, népszavazás útján fog kifejezésre jutni az óhaj, hogy a Saar-vidék lakossága Franciaországhoz vagy Németországhoz akar-e tartozni, vagy pedig a jelenlegi rendszer fenntartását kívánja-e a Népszövetség kormányzása alatt. Francia részről azt állítják, hogy az egész részleges mozgósítás hátterében nincsen semmiféle politikai szándék. A Népszövetségi Tanács kimondta, hogy a kormányzóbizottság szükség esetén a Sar-vidéken kívül álló csapatokat is hívhat segítségül. F.Z természetesen vonatkozhatik belga, vagy akárangol csapatokra is. Ezeknek bevonása azonban, tekintettel arra az időre, amelyhez közbelépésükre szükség lenne, csak elméleti lehet. Franciaország tehát csapatokat küldött a határra, hogy amennyiben tényleges segítségre lenne szükség, az rendelkezésre is álljon azonnal. Francia körök tagadják, hogy a csapatösszevonásoknak a januári népszavazás befolyásolása lenne a céljuk és arra hivatkoznak, hogy pusztán a Népszövetség esetleges rendelkezéseinek gyakorlati megoldására készülnek fel, de remélik, hogy semmiféle beavatkozásra sor nem fog kerülni. Németországnak nincsen ma aggódnia a népszavazás eredménye miatt Itteni német politikai körökben reámutattak arra, hogy Németországnak semmi oka sincsen aggódnia a Saar-vidéki népszavazás eredményét illetőleg, tehát a nemzeti szocialista pártnak és a jelenlegi Németország határain belül élő német tömegeknek sincs semmi okuk, hogypuccsterveket szőjjenek. A német birodalom nyugodtan néz a januári népszavazás elé és miután semmi alanyuk nincsen azoknak a híreknek, hogy német részről puccsterveket szőnének, amit a francia külpolitika vezetőinek is tudniok kell, tehát egészen másban kell a francia csapatmozdulatok magyarázatát keresni. Kirsse angol csapaton küldöst a francia kormány A határtalan izgalmat egész Európában csak fokozták azok a hírek, hogy a francia kormány ígéretet akart a maga számára biztosítani az angol kormánytól, hogy csavatokat küld a Saar-vidék védelmére, még ha egész csekély állományt is. Ezek a hírek azonban nem bizonyultak valóknak. A Press Assotiation angol hivatalos körökből arról értesül, hogy a francia komány nem kérte az angol kormányt csapatok küldésére, és nem is volt szó arról, hogy Anglia részt vegyen a Saar-vidékkel kapcsolatos biztosító intézkedésekben. Angliát csak német támadás esetén kötelezné a locarnói szerződés csapatok küldésére, azonban a Sarr-vidéki népszavazás kérdésében