Függetlenség, 1944. május (12. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-02 / 98. szám

Új korszakot csak új, feddhetetlen jellemű és életű emberek hozhatnak «— mondotta vitéz Hetz Jenő Hódmező­vásárhelyen A miniszterelnökhelyettes előadása a Turul szabadegyetemen Hódmezőővá"sár­­egy, május 1 . hódmezővásárhelyi Turul sza­badegyetemen szombaton ,a háború É3 béka katonaszemmel” címmel előadást tar­tott vitéz Bolíjj Jenő miniszterei* nökhely© tea. — Magyar­­országon — mondotta be* szóda elején vitéz Rátz Jenő — a trianoni leg­keservesebb időkben is tudnia kel­lett volna minden felelős államférfinak, hogy tm úgynevezett tőkeötösnk tart­­hat­lanok. f katonaszemmel már a harmincas években meg lehetett állapítani, hogy 1940 táján újból kirobban egy, tíz elmúlt háborúnál százszorta sú­lyosabb küzdelem. Minden háborút tulajdonkép­pen már a békében az előké­szület éveiben kell megnyerni. Magyarország háború utáni húsz esztendeje a legsiralmasabb erő­­pocsékolás volt ebből a szempont­­ból, ahelyett, hogy iparkodtunk volna 1940-re harcias és magabízó nemzeti közösséget kiépíteni, ahe­lyett, hogy elősegí­­ü­k volna a szociális megbékélést, erős hadse­r­get szerveztünk volna és a ma­gyar elhivatottságot « gyermekeik­ben is felébresztettük , volna, — ehelyett Lillafüredet építettünk, angol mágnásokat igyekeztünk reví­ziós céljainknak megnyerni, és szabad teret engedtünk a nem­zetköziségnek, a zsidóságnak és megtűrtük a még mindig itt bujkáló marxizmust is. — Ilyen állapotban kerültünk be­­ a világ valamennyi népét megmos­­­­gató küzdelembe, nem ők elm­őjok, — azoknak azt üzenhetem, hogy előbb-utóbb végzetes zsák­ut­cába kerülhetnek Ma nem egyéni — szempontok, egyéni politikai vélemények érvé­nyesüléséről van szó. Egyformán érezzük, hogy minden erőnket lat­­bevetve tudjuk csak végre megvaló­­sít­an­i a magyar birodalmi gondo­lat jegyében felépülő új szociális magyar munkaállamot. A világo­san és felelősségteljesen gondol­kodó magyarság egyetlen mondatá­ban sír­ja ma össze minden ener­giáját, tehetségét és akaratát: — Vagy helytállunk, vagy elve­szünk ! Vitéz Rátz Jenő előadását lelkes tapssal fogadta a szabadegyetem közönsége. A magyar jellemtől távolaib« kétszínű mesterkedések súlyos következményei — Mont Lassan — mondotta a to-­­­vábbiakban — fény derül arra is, milyen hiábavaló volt minden józan intés azok részéről, akik tisztán látták, hogy Magyarország számí­tásait csak azok oldalán találhatja meg, akiket komád hasonlóan súlyos sérelmek és igazságtalanságok ér­tek. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az időközben diadalmasan elő­retörő új európai világszemlé­lettel, a szocialista nacionálla­­mással való üzembehelyezkedés újból végzeten kéradehnenkn- Mn* a 11* órában rangba ■nil rendszabályok rimám­í­tását jelentette. A belső rothadás, az ide-oda kap­kodás egyik legjellemzőbb tünete volt, hogy a külföldön egyre-másra jelentek meg Magyarországról olyan megjegyzések, hogy a „potya­­utas" szerepét igyekszik elfoglalni, és teljesítmények és áldozatok nél­kül próbál magának hasznot bizto­sítani. A magyar jellemtől, a ma­gyar lélektől annyira távolálló két­színű mesterkedések, az annyiszor emlegetett nem is két­, hanem sokkal több kulacsosság, s szövetsé­geseinkkel szemben tanúsított, a becsületes magyar tömegekhez nem méltó s azok kívánságaival nem tö­rődő álnok és lelkiismeretlen visel­kedés azután annyira elmérgesztette a hely­zetet, hogy végü 1l» megértük 1­4 március l6-ót Táras jó «jaték-etába infexWifel: a márciusi eseményeknek nem a ma­gyar jobboldal az előidézője s annak előzményeihez a magyarságát száz­százalékosan védelmező, de európai elkötelezettségeinket is tisztán is­merő nemze­tszocialista magyar tömegeknek és vezetőknek semmi köze nincs! Kik * felelősek _ A felelősség — folytatta a mi­niszterelnökhelyettes — azokat ter­heli, akik gyengeségükben és hit­ványságukban már-már a Szovjettel * haj­landók lettek volna kiegyezni, csakhogy az angolszász körök tet­szését megnyerjék. Magyarország történelmének legsúlyosabb pillana­taiban egyetlen döntő tényező: a katona szava. A mostani súlyon és válságon időkben, amikor egész Európa napok alatt a végső döntést meghozó csatatérré változhat át, Magyarországon is csak a katonapolitika követelményei érvényesülhetnek. A katonai szemszögből nézve pedig ma elsősorban az szükséges, hogy harcoló csapatai mögött az ország­ban rend és béke uralkodjék. Csa­patai is­ma nagyszerű küzdelmek­kel bizonyítják be a Kárpátok lej­tőin, hogy a tavalyi eseményekért nem a magyar katona, hanem azok az urak felelősek, akik megfelelő fegyverzet nélkül indították őket harcba. A megkezdett úton megtorpanás nélkül haladunk tovább . A belső tisztogatás megindult, de tévednek azok, akik azt hiszik, hogy mint minden alkalommal ed­dig, úgy most is bekövetkezik majd a kompromisszumok, a félmegoldá­sok h­ere. Megmásíthatatlan elhatározá­sunk, én magam­ra felelek azért, hogy a megkezdett úton megtorpanás én félelem nélkül haladunk tovább mindaddig, amíg százszázalékosan meg nem oldottuk feladatunkat. Hosszas ellenzéki szereplésünk alatt éppen elég alkalmunk volt látni azt a káros és pótolhatatlan mulasztást, amit a félmegoldások és elodázások, okoznak. Fokozottabb mértékben, mint valaha, hirdetjük azt is, hogy új korszakot csak új feddhe­tett s jellemű és életű embe­rek hozhatnak. Cs éppen ezért ne számítson senki arra, hogy most, amikor a zsidósá­got kikapcsolják a nemzet életéből, ugyanazok, akik eddig az igazgató­­sági tagságok védett szobáiba irá­nyították a zsidó bújtatást most előállhatnak és vezetőjogot követel­hetnek maguknak a magyar gazda­sági életben. Volt elég idő ahhoz, hogy pontos képet alkossunk ma­­gun­k nete erről a néha fillérekért, de legtöbbször súlyos pénzekért működő szé­gyenteljes frontról. Ma már nem lehet magyarázkodni. Aki merte a saját sajtj­a érdekével szemben az elmúlt években a zsidó nagytőkét védelmezni, annak legyen bátorsága elviselni a következmé­nyeket. A legnehezebb harcok most jönnek — Azoknak pedig, — folytatta vitéz Rátz Jenő —, akik azt hiszik, hogy most már minden rendben van, azt üzenem: nem vagyunk túl a veszedel­meken, a legnehezebb harcok most jönnek csak. A magyarság­­ megmaradásának titka minden időkben abban rejlett, hogy a veszély óráiban nyugodtan­­ és megfontoltan cselekedett. Ma is ez az idők parancsa. Súlyos feladat, mert a sorsdöntő külső alakulással úgyidőben­z országban is egyen­­­­­angú feladatot kell végrehajta­nunk. Ki kell irtanunk a „kis nép vagyunk” csalfa és hazug tév­hitét és mindenekelőtt össze kell fogni a magyar erőket, hogy történelmünk legizgalma­sabb szakaszában becsülettel állhassuk meg a hely­ünket Ne­m szabad megismétlődnie még­­egyszer 1918-nak, de 1938-nak sem. Mindazok, akik ma túllicitálnak, akik azt hirdetik, hogy a legjózse­rabb megoldás sem ér semmit, ha A védkák a kirakatiak Aki ellátogat az Erzsébet-körút 40. szám alá, Igen ékes cí­mi táb­lán olvashatja, hogy itt működik a Morvai Rádió kft. Miután Mor­vai úr teljesen fajtiszta zsidó, egy boldogabb világban kiírta a kirakatra még azt is, hogy kft. tagok: gróf Csáky Adorján és Hellmann Ottmár. Volt Mő, ami­kor egy ilyen árjásított és ma­gyarosított Morvát mellett igen tetszetős volt gróf Csáky Adorján ősi neve, hiszen ő képviselte a tör­­zsökös magyarságot, míg Hell­­mann Ottmár nyilván a tengely­barátság irányában biztosította be a céget. Ezúttal még azt is kutatjuk, hogy a korlátolt felelősségű tár­saságban ki­mentő felelősséggel és mennyi alaptőkével ven részt. Az idők ugyanis dlyként változ­tak, hogy ez már nem is túlzot­tan érdekes. Mindenesetre Morvai úr helyesen tenné, ha a kapott jószolgálatok fejében legalább ta­pintatos volna és a kirakatból el­tüntetné ezeket a neveket, mert hiszen a nyugalmazott zsidó vic­cél együtt még azt mondhatná valaki: Záll, te dicsekszel. Pedig tegyük hozzá: ezzel van már nincs mit dicsekedni. A bolsevisták meggyilkolták a vinnti metropolitát Riga, május 1. Sergius vinai metropolitát, Litvánia és Lettország exarchá­­ját a szombatról vasárnapra vir­radó éjszaka Kaunas és Fiína között bolsevista bandák agyon­lőtték. Sergius többi­ben is éle­sen állást foglalt a bolsevizmus ellen és küvönös eréllyel fordult a bolsevistáknak azok ellen a kí­sérletei ellen, amelyekkel egy­­házerekességüket akarták lep­leni­. (MTI) miiiiiiii Hii Miimninnii Himimimimimiimimmni A Stádium tavasz újdonsága: K thínity lím.^cM Egon: Zal ai honvédéi a lelen arcwi­almi A háborús riportregények kö­zött első hely illeti meg ezt a könyvet, amely bepillantást en­ged a szovjetorosz front ese­ményeibe, megismerjük a Szov­jet hadigépezetet s egy honvéd­­hadosztály diadalmas harcain keresztül a front vonalát Kúráiktól, Voronesig. Színes tollal, magyar szívvel megirt hiteles írás a ma hő­­seiröl a ma magyarjainak. Számos eredeti felvétellel illusz­trálva. Ara fűzve . . . Ifi.— P Kötve .... 20.— » Kapható és megrendelhető Stá­­­­diun Könyvkiadó vállalat Buda­pest, VT., Rózsa-utca 111 (tel.: 111-245). Stádium Köyvesdort József ..körút 5. Pfeifer Ferdi­­nán­d Kossuth Lajos­ utca 5 és minden könyvkereskedésben. A munka ünnepe Pontosan huszonöt évvel az­előtt rendezte meg Budapesten a bolseviki diktatúra a vörös má­jus elseje farsangját. Rabitzból, papírmaséból épültek azok a ku­lisszáit, melyek a proletárság el­­kápráztatása cárjából akarták bi­zonyítani a világmegváltás cso­dálatos nagyvonalúságát és el­leplezni, hogy tökön és gerstlin kívül nem tud egyebet adni a munkás számára a földre vará­­zsolt kommunista mennyország. Negyedszázad után másként ünnepük a világ munkásai má­jus elsejét. Harccal és mindenek­­fölött munkával, így ünnepelt a magyar munkástársadalom is, amely ott állt a hadiüzemekben, a gyáraik munkahelyein, hogy fegyvert kovácsoljon a hadsereg­­nek. A magyar munkásság meg­értette és megérezte, hogy szá­mára is a legrosszabb volna a bolsevizmus győzelme, hiszen az ázsiai rabszolgauralom vezetői, akik rádiókon mézes mázos sza­vakat suttognak az európai munkások fülébe, éppen erre a munkásságra vetették ki hálóju­kat. Ezt akarják elsősorban el­hurcolni, hogy a szakmunka cí­mén fizetendő jóvátételt be­söpörhessék a maguk rendszeré­nek javára. S a mostani május elsején így forradt össze egész Európa munkássága a naciona­lizmus gondolatában. Az osztályban, gyűlölet, nem­zet­bo­ml­asztás május elsejére át­változott a közösség, az egy­más iránti­ szeretet, a nemzetért való harc és verejtékhullatás szent ünnepnapjává. E jelben ünnepelte a munka napját a ma­gyarországi németség is, amely­nek hatalmas demonstrációján megjelent Sztójay Döme minisz­terelnök és a kormány számos tagja. Mint Veesenmayer követ kiemelte beszédében, a magyar­német fegyverbarátság szellemé­ben ez a nap Magyarország szá­mára is rendkívüli jelentőséget nyert. I£zt őszintén érzi a­z egész magyarság is, hiszen a megosz­tás, részekre bontás helyett most az egység gondolatát sugározta május elseje. Egyek vagyunk önmagunkban, mint ném­et és harcoló magyarság, de egyek va­gyunk nagy szövetségesünkkel is, a Német Birodalommal, amelynek katonái ugyanazért a célért harcolnak, mint a mi hon­­védeink és amelynek munkásai ugyanattól az eszmétől fűtve dolgoznak, mint a mieink. Magyarország népe az­­én munkával köszöntötte a munka napját, de el fog érkezni az idő, amikor egy békésebb korban május elseje a nemzeti munka ünnepévé válik, hogy egybefor­­rasszon minden magyart és min­den dolgozót, aki szellemi vagy fizikai munkával a magyarság­­ új, erős és igazságban kielégí­­­­tett otthonát építi fel. 3 Veesenmayer kővel mondott beszédet a budapesti birodalmi németek májusi ünnepélyén ám egyik fegyverkezési üzem munkatermében gyűlt silára va­sárnap Budapest birodalmi né­met közönsége május elsejének megünneplésére. Az ünnepségen résztvett Sztójay Döme magyar királyi miniszterelnök és a kor­mány több más tagja, megjelen­tek továbbá a szövetséges és ba­ráti országok követei, a honvéd­ség tiszti küldöttei, a magyar­­országi német népi szövetség, valamint a nemzeti szocialista párt magyarországi csoportjá­nak küldöttségei és a magyar közélet kiválóságai. Dr. Veesenmayer követ, a Nagynémet Birodalom magyar­országi meghatalmazottja beszé­rámutatott a nemaszt munka május elsejei ünnepnap­jának jelentőségére a nemzeti­szocialista Németország újjáépí­tése szempontjából és hangsú­lyozta, hogy a német népnek a totális háború keretében kifej­tett hatalmas erőfeszítése csak a dolgozóknak a Führertől meg­teremtett erkölcsi alapja segítsé­gével vált lehetségessé. A ma­gyar-német fegyverbarátság szel­lemében a háború ötödik esz­tendejének ez a napja Magyar­­ország számára is rendkívüli je­lentőségű. Az ünnepség a nemért himnusz és a Horst Wessel-dal eléneklé­­sével ért véget. (MTI) Stettinius sem tudta Londonban a lengyel-szovjet ellentéteket elsimítani BERN, május 1. As Exchange londoni jelentése szerint megállapítható, hogy az el­múlt héten Churchill és Stettinius között a lengyel-szovjet válságról folytatott beható megbeszéléseken, valamint a Mikoljczykkal és más lengyel államférfiakkal tartott érte­ kezleteken nem sikerült lengyel­szovjet közeledést elérni. A szaka­dék inkább még jobban kimélyü­lt. (MTI) Új megállapodás Moszkva és a cseh exkormány között Stockholm, máj. 1. A londoni cseh emigrációs kor­mány új megállapodást kötött a Kremllel is kötelezte magát arra, hogy a szovjet hadsereg bevonu­lása esetén „Csehszlovákia vala­mennyi katonai és polgári közege aláveti magát a szovjet csapatok parancsnokságának". Visinszki he­lyettes külügyi népbiztos vasárnap este sajtóértekezleten jelentette be az ír egyezmény megkötését és hozzátette, hogy a megállapodást cseh részről kezdeményezték. Az egyezmény értelmében „CsehSzlo­vákiát" különböző szakaszokra osztják­ fel s minden egyes övezet parancsnokságát egy-egy szovjet parancsnok veszi át. A szovjet­csapatok „csehszlovák“ területen saját bíráskodási jogot tartanak fenn maguknak. Nápolyi „szövetsées kezék" cáfo­ják Badoglio utalás­ hírét Lisszabon, május 1. Mint a brit hírszolgálat jelenti, nápolyi szövetséges körökben alap­talan híreszteléseknek minősítették azt a jelentést, amely szerint Badoglio tábornagy tárgyalások céljából Londonba utaznék. (MTI.) — Nitsch Mátyás a Pester Lloyd új főszerkesztője. A Pesti Lloyd- Társulat a Paster Loyd vezetését i Nitsch Mátyás volt nemzetgyűlési képviselőre ruházta. A Pester Lloyd új főszerkesztője, aki a né­met nyelvű magyar újságírás ismert művelője és e lap szerkesztésében eddig mint belső munkatárs vett részt, a lapot felelős szerkesztőként is jegyzi. — Elmarad a Nyukosz választ­mányi gyűlése. A belügyminiszter­­rendelete folytán a Nyukosz Szö­vetségünk­ május 3-ára az Országos Tiszti Kaszinóba összehívott orszá­gos elnöki választmányi és orszá­­gos nagyválasztmányi gyűlése nem tartható meg és bizonytalan időm elhalasztódik. (MTI)

Next