Gánti Tibor 1933-2009 (Életrajzi tabló)

Az élet alapjának kutatása

AZ ÉLET ALAPJÁNAK KUTATÁSA „ A Piaristáknál a biológia tanárom azt mondta ötödikben az órán, hogy a kőrisbogár az csak kőrisfán, orgonabokron és fagyalbokron fordul elő. És ez nekem szöget ütött a fejembe. ... Azt sütöttem ki, hogy ennek két oka lehet. Az egyik az, hogy a kőrisbogár valamiféle anyagot nem tud szintetizálni a táplálékból, valami olyan anyagot, ami ebben a három növényben megvan, de más növényben nincs. ...Vagy az összes többi mérgező számára. És én ezt elmondtam a tanáromnak, aki rám mozdult, hogy ne foglalkozz ilyen hülyeséggel. Ez engem annyira sértett! Hogy miért hülyeség ez? Hát valami oka kell, hogy legyen! És ekkor irányult a figyelmem arra, hogy az élőlények működése mögött kémia van. Ettől kezdve határoztam el, hogy én vegyésznek fogok menni azért, hogy jó biológus lehessek.” „Volt egy barátom, Bánhidi Laci, nálam idősebb volt. Amikor én ötödikes gimnazista voltam, akkor ő már harmadik évfolyamra járt az ELTE biológus karán. ..Együtt jártuk a vidéket, barlangokat, .... nagyrészt neki köszönhetően ismertem meg az állat- és növényvilágot szakmai szinten. ...1948. Karácsonyára kaptam tőle egy könyvet: Az élet tudománya, Huzella Tivadar írta.” „ Ha a halmazat (aggregátum) vagy élő vagy holt lehet: Mikor és miért lesz élő? Mikor és miért lesz holt?” „Akár élő, akár holt legyen, valamely alakban létezik. Bármilyen alakban létezzék is, mi annak princípiuma?” (Diderot) „Ezt a könyvet nagyon sokat forgattam. ...Valahonnan innen ered, hogy izgatott az, hogy mi az élet, mi az élet titka, mi az élet lényege, mitől él valami, mi a különbség az élő és az élettelen között.” Ezt bizonyítja egy 1950-ben készített, életről, az élővilág kialakulásáról szóló dolgozata is. A felismerés „Aztán mikor egyetemre kerültem, egy ködös novemberi délután mentem haza a diákszállóba, gyalogoltam a Gellért-hegy alatt, hirtelen egy kép jelent meg előttem, egy kép, amit nem tudok máskép kifejezni, minthogy kép. Egy látomás, amit ma is folyton fel tudok idézni. Hirtelen láttam, hogy hogyan működik az élő szerkezet ... láttam, hogy két különböző kémiai rendszer kapcsolódik egymáshoz és úgy működik. „....akkor hirtelen tudatosult bennem, hogy én most egy olyan felismerésre jutottam, ami nagyon, nagyon, lényeges, ami a biológiának a sok évez­redes problémáját megoldja. Én tudtam, hogy ez megoldja. Nem hittem, tudtam. És azt is tudtam, hogy ennek a kincsnek a birtokában nekem olyan küldetésem van, hogy ezt a kincset nekem ki kell fejleszteni és a világ tudomására hozni. ... De azt is rögtön átláttam, hogy ez a kincs ez csak egy nyersanyag, hogy sem­ a tudomány nem áll azon a fokon, hogy én ezt részletesen kidolgozhassam és természetesen én sem­ állok azon a fokon, hiszen első éves egyetemi hallgató voltam....” 1952-t írunk A felismerésről több, mint egy évtized telt el az alapgondolat tovább­fejlesztésével, kidolgozásával, míg 1965-re megszületett a chemoton modell és annak grafikus ábrázolási lehetősége. „Úgy éreztem, hogy most már kezdhetek kilépni a világ felé. Leírtam egy 20 oldalas gépelt szövegben az addigi elképzeléseimet és szétküldtem az ország „nagyjainak”, tehát azoknak a professzoroknak, szakembereknek, akikről úgy gondoltam, hogy hozzá tudnak szólni.” A professzoroknak szakembereknek elküldött dolgozat címlapja, 1965. április 25. „Mindenkitől kaptam választ, azonban ezekből kiderült, hogy senki nem értett meg semmit a szövegből. Az egyik filozófiai tanszékről pedig a válasz az volt, hogy ez egy idealista elmélet.” “Új szemlélet” c. dolgozat címlapja Az első könyv „Visszajöttek a válaszok és megállapítottam, hogy ez így nem megy. Erről egy könyvet kell írni. Ezt így nem értik meg. Akkor határoztam el, hogy megírom az Élet princípiuma című könyvemet. De az is világos volt, hogy előtte nevet kellett szereznem. Ezért csináltam meg a műegyetemi doktorátust és ezért határoztam el, hogy előtte írok egy másik könyvet, nem a chemoton elméletről. Ez volt a Forradalom az élet kutatásában. ...Később ezt úgy fogalmaztam meg, hogy szakmai hitelkártyát kell szereznem.” A témában az első magyar nyelvű összefoglaló könyv. Nívódíjban részesült. „... hézagpótló volta miatt például az orvos­­egyetemen évekig tankönyvként szolgált. Az utolsó fejezet (Élet és halál) az eljövendő alapvető elméleti biológiai munkásságot előlegezi meg.” /Magyar Tudomány 2009/7. Szathmáry Eörs az MTA levelező tagja „Megemlékezés”-éből./ Az idézett sorok a Hujbert István G. T.-vel készített riport anyagából valók. Forradalom az élet kutatásában /Gondolat, 1966/ „Az élet kutatása, a biológia fizikai és kémiai eszközökkel való megközelítése soha nem látott fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtized során. Kísérletes alapon feltárult számos olyan rejtély nyitja, amely néhány évtizeddel korábban még csak elméleti, hipotetikus formában volt - jól-rosszul - magyarázható. Gyakorlatilag megtörtént az öröklődés anyagi alapjának a kimutatása, s ez a hosszú vita alapvető kérdéseinek a megválaszolását, ugyanakkor azonban számos új probléma felmerülését is jelenti. Ezen a határponton írta meg a szerző ezt a könyvet. Összefoglalja azokat az eredményeket, amelyeket a kísérleti biológia elért, s megvilágítja, magyarázza azokat a feladatokat, amelyeket az újonnan született tudományágnak - a molekuláris biológiának - a jövőben meg kell oldania. Ezen a téren a szerző, mint az új tudományág hazai, gyakorlati művelője, saját elképzeléseinek, feltételezéseinek is helyt ad. A könyv igen szemléletes keresztmetszetét adja a molekuláris biológiai kutatás nemzetközi helyzetének, a legkorszerűbb külföldi forrásokra támaszkodva ismerteti a kutatások legjelentősebb állomásait, s egyben tudománytörténeti funkciója is van: az olvasó megismerkedik a korszerű biológiai tudomány legjelentősebb neveivel. A szemléletes ábrák segítségével az érdeklődő összefoglaló ismereteket kap a molekuláris biológia mai állásáról és perspektíváiról.” Bánhidi László dedikálása: ...Az élet fogalmát meghatározni a végső célja a természet minden kutatójának... Az első lépés

Next