Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-08-01 / 61. szám
A gazdasági gépek szüksége és az úrbéri váltság. Igaz marad mindörökké azon mondat, hogy a szükség a találmányok nagy mestere. Míg amaz nem kényszeríti az embert, addig ő nem mozdul, hanem marad előbbi valójában. Míg az erdei vadgyümölcs, s az elejtett vadak húsa, táplálni képes volt az emberiséget, földmivelésről nem is gondolkodtak. Ellenben a mint a nép szaporodott, az előbbi élelemszerek elégetlenekké váltak lassan kint a szaporodott nép élelmezésére; a kénytelenség, vagy szükség megtanula némelly népeket, hogy munka, s földmivelés által, nemcsak úgy, mint vadászattal, halászattal, s fanyar erdei gyümölcsökkel , hanem sokkal kényelmesebben, s biztosabban lehet élni; nemcsak fügefa-levelekkel takarózni, hanem a nap heve, s hideg ellen, földmivelés mellett kényelmesebben ruházkodni; patkány-lyukak s kunyhók helyett, jól épült házakban, sőt palotákban lakni; dermesztő hideg, égető meleg, s éhhalál szenvedése nélkül boldogul élni. Sok ezer évek elhaladtak azóta , hogy a dunaiak Ázsiának, az egyptombeliek Afrikának a földmivelésben s boldogabb életben gyakorlati példát mutattak; nagy része mégis Ázsiának, még nagyobb része Afrikának, mai napig is földkunyhókban nyomorog, hideget, meleget, kínos éhhalált szenved , de munkára nem emeli kezét, hogy az áldott anyaföldből élelmét megszerezze, boldogabbul élhessen. Oh az az édes henyeség s a vele jobbára együtt járó tudatlanság, örömestebb nyomorog és éhen vész, mintsem dolgozzék, és gondolkozzék. De mi átok fekszik az emberiségen, hogy a munkát és gondolkozást annyira gyűlöli? hogy tulajdon hasznának ellensége? — hogy azon isteni szikrát, mit a nagy teremtő belé lehellett, lábaival tiporja ? Ha mindezt az alig lakható földterületen gyéren szédelgő nép tenné, még csak megbocsátható volna , de midőn a mivelt népek közepette is millióival találkozunk, a dolgozni nem akaró egyéneknek , illy helyeken kénytelenek vagyunk hinni, hogy az álladalmi szerkezet hibás. Miért van Nápolyban olly sok erős lazaroni, és egész Olaszországban olly sok dologképes koldus? A népek munkássága változik az álladalom viszonyaival. A római s görög nép munkásabb volt, mint a mai olasz és görög. Spanyolhan az arabsok uralkodása alatt sokkal munkásabb volt, mint jelenleg. Anglia, Francziaország és Észak-Amerika jelenleg sokkal munkásabb, mint hajdan volt. — És hazánk? — szegény hazánk jelenleg sokkal dologtalanabb, mint csak kevés évekkel ezelőtt volt! Bizony nem azért, mintha a kilenczed és tized olly rémítő sokra menne, hogy e mellett már dolgozni nem kellene, mert ez egy egész helyes jobbágynál legfeljebb 15 mérő lehetett. Ezt 4 fzjával véve teszen 60 vízot. Mi még a legszegényebb családnál is elfogy 60 nap alatt. Sem nem azért, mintha földjei mivelésére most már nagyobb gondot fordítana. Mert hanyagabb s gazosabb vetése alig volt valaha a parasztnak, mint az utolsó években. — De hát mi oka ezen szertelen dologtalanságnak ? — mik leendőnek , és mik már jelenleg is annak következései? s lehet-e okosan reményleni, hogy a szabad birtok nálunk nagyobb szorgalmat idézend jövendője elé ? *) Ezen dolgok megfejtése tekintetéből, tegyük félre most egyszer az ékesen-szólást; melly ugyan igen sok szépet, de szintolly kevés igazat szokott mondani; melly különösebben a tapasztalatlan fia*) úgy hisszük, hogy lehet. Ahhoz azonban idő kívántatik, mig valamelly nép egész tömegben vagy virágzó állapotra emelkedik, vagy — elhanyatlik. Szerk. 61 .,Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : A gazdasági gépek szüksége, és az úrbéri váltság. (Gáty).— Horvátországból. (Korbélyi.) — Kisérletek a trágyának minő- és mennyiség szerinti hatása felett a rozs tenyészetére (D. N.)—A nyers terményzés növekedése Francziaországban. — Fák viz-kórsága. — Kormányi utasítás stb.(Folyt.) — Kereskedelmi tárcza. Hirdetések. Pest, augustus 1. 01 1856. JAZBAKír LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László.