Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1871-01-15 / 3. szám

Pest, 1871. január 15. 6 o .3 XXIII. évfolyam I. fele. ----------------------------------- —p o r 1 ------------------­------------------------­«Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.« A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden vasárnap 2 tömött Szerkesztő­s­ég: Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségnél, a köz­ivén. Előfizetési dij: Egész évre 10 frt, fél évre a M. Gazd. Egyesület köztelkén telken,vagy a könyvkereskedésekben 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr o. é. (üllői út 12. szám), hova a tudósítások s egyéb Vidéken , minden m. kir. postahivatalnál, a szer-l­apjaink hirdetéseket is közölnek, levelek is intézendők vesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. Lapjainkra az első számtól kezdve még folyvást lehet előfizetni, kérjük azonban, hogy — a lap szakadatlan megküldhetése végett — a megrendeléseket szíveskedjenek­­. előfizetőink mielőbb megtenni. A múlt évi folyamból netán hiányzó számokat — mig lehet — örömest pó­toljuk. _________ Levelek a szőlőből. Pest, 1871. jan. 14. I. Kedves barátom! Midőn a múlt nyáron Kistétényben meglátogattál, és együtt nézegettük mostoha talajú sző­lőmben az eddig történt új alkotásokat, felkértél arra, hogy alkalmilag mondanám el szélesebb körben is munkálkodá­saim czélját, sorát, eredményeit, s az azok körül tett tapasz­talásokat, kívánságodat teljesíteni ígérkeztem ugyan, azonban szavamat sok mindenféle elfoglaltatásom miatt csak most indulhatok beváltani. Nem lesz e beváltás teljes, mert ehhez nincsen időm, de lesz legalább olyan, hogy abból egyik-másik figyelmes ügybarát tán mégis meríthet némi tanulságot. Elmondom mindenekelőtt annak okát, hogy miért let­tem én szőlős gazdává. Nem azon nézet tett engemet azzá, mintha e foglalkozást olyféle embernek, a­minő én vagyok, jövedelmezési szempontból hasznosnak tartottam volna. Tudtam én jól, hogy ez irányban hányadán vagyunk. Nem altattam tehát magam hiú reményekkel. A szőlőmivelés hazánkban afféle embernek régen megszűnt jövedelmező foglalkozás lenni, miután szőlőtelepeink átalában már igen régiek, a régi szőlők pedig teremhetnek jó, de nem terem­nek sok bort; a jó bornak azonban nálunk, mert biztos kivitelünk nincsen, megfelelő árakat találni nem lehet. Vegyük ehhez aztán még az exorbitáns munkabért, s könnyen meg fogjuk érteni, hogy szőlőmivelésünk meg­felelő hasznot csak ott adhat, a­hol a mivelést a tulajdonos teljesíti jobbára saját erejével, vagy a­hol nem jó ugyan, de annál több közönséges bor terem. Világítsuk meg ezen állítást egy kis számítással. Egy (800 □ öles) fertály szőlő, mely gazdag termésű­nek tartatik, terem hazánkban egyre-másra 40—50 akó bort, ennek értéke most korában, akóját négy írttal szá­mítva, tesz 1­60—200 frtot. A tiszta haszon e szerint egy ily minőségű szőlőnél, miután a mivelési költségek az adóval együtt 50—60 frttal fedezhetők, tesz körülbelül 110—140 frtot. Ezen esetek és termések rendszerint a gazdag talajú és fris ültetésű­ szőlőkben szoktak elő­fordulni. A régi, a hegyi szőlők ellenben, melyek hazánkban tudvalevőleg a finomabb borokat termik, hoznak hasonló területen egyre-raásra 5—8 akót, melynek értéke most korában nyolcz forintnál drágábban nem igen fizettetvén, képvisel 40—64 frtot. Levonván itten is a mivelési költsé­geket 50—60 frttal, öt akó termés esetében a termelő már veszteséggel dolgozik, nyolcz­akó termésnél pedig marad számára csak pár nyomot ült forint. A gazdagon termő, s közönséges bort szolgáltató fer­tálynál mutatkozik a tiszta haszna e szerint egyre-másra 125 írtban, holott a másiké semmiben, vagy legfeljebb pár forintban. Alapján e számoknak, melyek nagyban véve, a valót fejezik ki, a közönséges bort­­termő szőlőnek a tőke értéke 2500 írtra mutat fertályonként, mert az elérni szo­kott tiszta haszon ezen tőkének teszi 59 fv-es kamatját; a finomabb bort termő talajnak ellenben termése értékét csaknem teljesen fölemésztvén a kiadás, úgyszólván tőke­értéke nincsen is! így állunk, kedves barátom, kérdésünkkel. És én mégis szőlős gazdának csaptam föl 1861-ben, és pedig egy oly természetű talajon, mely századok óta teremvén már szőlőt rendes termékenyítés nélkül, a mint az nálunk szokás — nagyon is azon második kategóriába való, hol t. i. jó, de vajmi kevés bor terem immár. Tettleges termé­seim átlaga a lefolyt tiz év alatt, melyeket pontosan jegyeztem évről évre, fertályonkint nem ment öt akón túl. És én még se fáradtam ki a sisiphusi munkában hanem teszek és haladok folyvást egy lépést előre, s márig látom, hogy pár év múlva nálam is más mérleg fog mutat­kozni fáradozásaim jutalma gyanánt. Lettem pedig szőlős gazdává több rendbeli oknál fogva. Először is egészségi szempontból szükségesnek láttam magamra nézve a nyáron általi folytonosabb kívül tartózkodást; másodszor érezvén bortermelésünk közgaz­dasági fontosságát, annak keretében magam is tettleges és tevékeny részt akartam venni; végre, mint egyik igényte­len tagja az orsz. gazd. egyesületnek, igen erősen éreztem, hogy e fontos hazai termelési ágnak úgy tehetek inkább .

Next