Gazdasági Lapok, 1872 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1872-08-08 / 32. szám

Előfizetési felhívás a Gazda­sági Lapok 1872. július—decz. folyamára. A lapjaink homlokára tűzött „Hozzunk mezei gaz­daságunkba mielőbb helyes arányokat“ jelszóhoz hűven egyaránt fontosak lévén előttünk a mezei gazdaság egyes ágai, lapjaink főrésze külön rovatozás nélkül mindannyira ki­terjed, mint az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület közlönye pedig az „Egyesületi közleményekben“ a központi és vidéki egyesületi működéseket, és Tárczánk a gazdasági életre érdekes eseményeket, kormányi s törvényhozási intézke­déseket, s kereskedelmi mozgalmakat kíséri figyelemmel. Megjelennek lapjaink hetenkint egyszer két tömött nagy ivén. Az előfizetési díj az eddigi: egy évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr o. é. Előfizethetni Pesten a szerkesztőségnél (Üllői­ út 12. sz. köztelek), vagy a könyvkereskedésekben, vagy a szerkesztőség­hez czimzett postai utalványokban. Az idei első számtól kezdve még szolgálhatunk teljes pél­dányokkal. Pesten, 1872. aug. 1. A „Gazd. Lapok“ szerkesztősége. A cserepes szőlőkiállitás ügyében. A világkiállitási magyar orsz. bizottmány végrehajtó bi­zottsága a hazai szőlőmivelést és borászatot a bécsi világkiállí­táson három irányban óhajtja képviseltetni, u. m.: 1. szőlőkiállítással, 2. borkiállítással, 3. a hazai szőlőmivelés és borászat állapotára vonatkozó adatok és segédeszközök bemutatása által. Különösen a szőlőkiállítást illetőleg a bizottmány a kívánt sikert egy oly gyűjteményes kiállítás által reményű legbiztosab­ban elérhetni, melyben az ország jelesebb borvidékeinek mindazon szőlőfajai, me­lyek az illető borvidék borainak kiváló charactert adnak, tekin­tettel a fajborokra is, melyek bizonyos fajta szőlőből szü­retnek, és mindazon asztali s oly szőlőfajok is, melyek a jelesebb ha­zai borok minőségére lényegesebb befolyással nincsenek ugyan, de az országban el lévén terjedve, a hazai szőlészet ismertetése tekintetéből mégis érdekkel bírnak: gyökeres, fürtös, tehát cserepekben nevelt, s ennél fogva szállítható példányokban legyenek kiállítva és képviselve. Termelési ágaink közt talán épen a szőlőtermelés az, mely a külföld előtt legelismeretlenebb, tekintve főleg boraink ter­mészetes valóságát s kereskedelmi értékét. De szőlőfajaink na­gyobb részének természetét mi magunk sem ismerjük jóformán. Nagyon érdekünkben fekszik ennél fogva, hogy nemcsak a vi­lág eme fajokkal és azok speciális értékével megismertessék, hanem egyszersmind azok külön vidékek szerinti azonossága és synonym volta az összehasonlítás útján saját tájékozásunkra is constatáltassék. S miután a fajok összehasonlítására, tanulmányozására és synonymiájuknak meghatározására a bécsi világkiállításhoz ha­sonló előnyös alkalmunk még soha sem kínálkozott, annál is inkább használjuk fel a kedvező alkalmat, mivel a kormány a gyökereztetésre szükséges cserepek ingyen kiszolgáltatása és szállítása által a kiállítás költségét viseli, s annak kivihetőségét lehetővé teszi. A szándékba vett gyűjteményes szőlőkiállítás eszközlésére első­sorban az orsz. magyar Gazdasági Egyesület budai szőlőis­kolája lévén hivatva, — ezen egyesület kedves hazafiai köteles­ségének tartá a mellékelt catalogusban foglalt szőlőfajoknak, cserepes kiállítása iránt intézkedni. Minthogy azonban a végre­hajtó bizottmány a gyűjteményes kiállítást mennél teljesebben szeretné valósítani, a budai gyűjteményben hiányzó szőlőfajok beszerzése végett hazafias bizalommal fordul azon buzgó szőlő­­művelőkhöz, kik országszerte ismeretesek arról, hogy ha a ha­zai szőlőművelés érdeke úgy kívánja, tudnak is, akarnak is se­gédkezet nyújtani. E buzgó ügybarátok közt különösen felkéretett m. B­o­­gyay Lajos úr a Balatonmellék specificus szőlőfajainak, neve­zetesen a kéknyelű, zöld szőlő, somogyi fehér, körte szőlő, szőke szőlő, zöld fehér, bokor és változványai, tót szőlő, világos, ba­dacsonyi somszőlő, halászi muskotály, chasselas imperial, — nt. Kov­ács József r. lelkész ur (Bátorkeszi) az általa gyűjtött, s a budai iskolában hiányzó franczia uj fajoknak, — dr. Mál­­nay Ignácz ur a grátza, sajgó és a budai gyűjteményben hiányzó nemesebb asztali szőlő fajoknak, — t. Nagy Zoltán ur Ménes-Magyaráz specificus szőlőfajainak, nevezetesen a mustafer, aprafer és a valódi ménesi kadarka, — t. Nagy Fe­­rencz ur Erdély specificus szőlő fajainak, nevezetesen a leány­szőlő, somszőlő, járdovány, királyszőlő vagy lámpor, kövérszőlő, erdélyi muskotály, boros vagy vékonyhajú, héviz, — n. Paget János ur az általa Erdélybe hozott és meghonosított franczia fajoknak, nevezetesen a Carbenet sauvignon, Carbenet franc, Verdotte, Malbet, Merlot, Ponat noir, Semilion és fehér Sauvig­non, — dr. P­a­n 11 e­r főorvos ur Pécsett a baranyai szőlőfa­joknak, nevezetesen a tökösfehér, fügér, barátcsuha, gyűdi fehér és a Pécs körül kéknyelűnek nevezett,i­m. Simon Vincze prépost ur a győri vidék specificus szőlőfajainak azon elnevezés 32 „Honunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyez arányokat." Pest, 1872. au­gustu­s 8. 32 XXIV. évfolyam II. fele. a 17 DI SÍ 81 LAPOK. A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden csütörtökön 2 tömött ivén. — Előfizetési dij: Egész évre 10 forint, fél évre 5 forint, negyed évre 2 forint 50 kr­t.­­ — Szerkesztőség: a M. Gazdasági Egyesület köztelkén (üllői ut 12. szám), a hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. — Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél a köztelken, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. — A hirdetések elfogadtatnak : a szerkesztőségnél, a hirdetési kezetőségnél Paulay Józsefnél, Vas-utcza 15. sz. II. emelet 21. sz., és a külön ügynöknél: Pfanhauser A. Bécsben (Wien, VII. Bandgasse Nr. 6.)

Next