Gazdasági Mérnök, 1879. január-december (3. évfolyam, 1-24. szám)

1879-04-01 / 7. szám

GAZDASÁGI MÉRNÖ­K, mely eredmény a helyszínen társulati közegek közbenjöttével vétetett föl, az panasz tárgyát nem képezheti, a nm. pénzügyminiszer úr, a köz­ponti bizottság által az iránt kéretek föl, hogy a 16159/877. számú min. rendelet alapján eszkö­zölt reclamationális munkálatok felülvizsgálatánál a nevezett körrendelet s az azt kiegészítő 1878. jú­nius 18-án kiadott eljárási utasítás lényegesebb rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyását annál is inkább hivatalból észlelteim méltóztassék, mert a nevezett körrendelet alapján az adókedvezmények érvényesítésénél több helyt és úgy a catasteri alsóbb rendű közegek, mint a társulati megbízottak a magas kormány minden utasításai s a központi bizottság felvilágosító iratai daczára oly tájéko­zatlanságot tanúsítottak, hogy azt az egyes érde­keltek kárára felróni nem volna méltányos. 2. Tekintve, hogy az arad megyei Kőrös sza­bályozó társulat túlnyomó területe a temesvári cat. igazgatóság kerületébe tartozik, a temesvári cat. igazgatóság pedig az e tárgyban hozzáinté­zett átiratra mindezideig nem válaszolt, egyelőre a debreczeni cat. igazgatóság átirata nevezett tár­sulattal közlendő, s az érdemleges tárgyalás an­nál is inkább elhalasztandó arra az időre, a­mi­korra a temesvári cat. igazgatóság válasza beér­­kezend, mert a debreczeni cat. igazgatóság is már kilátásba helyezé a fentartási költségeknek liquidátióját. 3. A T.-miklósi egylet kérvénye pár­­tolólag határoztatott a budapesti kát. igazgató­sághoz felterjesztetni; egy alkalommal figyelmez­tetendő lesz az érdekelt társulat, hogy saját jól felfogott érdekében a belvizes terület egyénen­kénti kimutatását a helyszíni vizsgálatnak czélsze­­rűbben leendő megejtése czéljából eleve elkészí­teni szíveskedjék. 4. A fentartási költségeknek az 1875 VII. t. sz. 18 §. alapján tekintettel az új catasterre leendő liquidátióját illetőleg határoztatott, misze­rint a központi bizottság a vidéki egyleteket figyelmezteti, hogy mielőtt megbízottaik a tár­gyalásra mennének, a kellő egyöntetűség czéljá­ból a katasteri bizottsággal a társulati titkár út­ján magukat érintkezésbe tegyék, s az esetre, ha a tárgyalásnál sérelmeket tapasztalnának, orvos­lásért szintén a catasteri bizottsághoz fordulni szíveskedj­enek. Horváth István közp. biz. tag kérdést tesz az iránt, hogy történt-e már a magas kormány részéről oly intézkedés, melynél fogva a Tiszavölgyi Társulat ke­retébe eső egyletekre nézve a liquidatió Budapesten ej­tessék meg. Gróf Lónyay Menyhért elnök ezen kérdésre nézve megjegyzi, miszerint a nm. pénzügyminis­zer úr erre fel lett kérve, s reménye, hogy a központi bizottság e kérése teljesítetni fog; in­dokolva látná azonban, ha ezen kérés ismétel­­tetnék, s egy alkalommal a nm. pénzügyminiszer úr aziránt is megkerestetnék, hogy a liquidatióra vonatkozó szabályrendeletet a catasteri enquete javaslata alapján mielőbb megállapítani méltóz­tassék. (Vége következik.) Felső-szabolcsi Tisza-szabályozó társulat. A felső szabolcsi Tisza-szabályozó társulat Lónyay Menyhért gr. elnöklete alatt múlt hó 11-én Kis-Várdán tartotta évi közgyűlését, melynek főtárgya a nyíri belvizek ellen való védelem kérdése volt. Ide vonatkozólag örömmel fogadtatott a közmunka és közlekedési minisztériumnak azon elvi jelentőségű rendelete, mely az oly rég rendezésre váró viszonyát a felülről jövő belvizeknek az alantasabb tiszai ártérhez akkér állapította meg, hogy azon időre, míg a Tisza magas árjai miatt a Tisza­­szabályozó társulat zsillipje bezárva van, a házban fekvő nyírvi­zek káros letódulása időszaki elzsilipeléssel akadályoztassák meg. Ezen az egész országra nézve nagy jelentőségű elvi határo­zat tényleges végrehajtására a tiszai közgyűlés a kívánt költsé­geket örömmel szavazta meg.­­ Pótlólag s ezzel összefüggésben jelenteni kell még, hogy a nyílt belvizek évtizedek óta függő szabályozása szintén bevégzett kérdéssé lett a mennyiben a kö­vetkező nap vagyis 12-én a nyílt érdekeltek Beöthy Lajos kor­mánybiztos elnöklete alatt alakuló közgyűlésüket Nyíregyházán megtartották, s a nyirviz-szabályzó érdektársulat megalakítását 32.000 holdat képviselő szavazat többséggel­­9000 hold ellenében határozatiig kimondották. A fennebb jelzett két tény gyakorla­tilag Szabolcs megyére, elvi tekintetben pedig az egész Tiszavi­­dékre egy új epocha kezdetét jelenti. OLVASÓINKHOZ. A Gazdasági Mérnök harmadik évfolyamából is leélt immár egy negyed évet. Szellemileg megerő­södve s bízva a fokozódó anyagi támogatásban, indul­tunk neki ez új évnek, melyben a Gazdasági Mérnök az eddiginél nagyobb terjedelemben, minden tekintet­ben gazdagabb, élénkebb és változatosabb tartalom­mal jelenik meg. Nem riadtunk vissza az ezzel járó áldozatoktól, mert meg voltunk arról győződve, hogy a művelt közönség törekvéseinket fogja tudni méltá­nyolni. S ebbeli hitünkben nem is csalatkozunk, mert pártolóink száma folyton-folyvást, úgyszólván napról­­napra szaporodik; lapunk iránya és tartalma közelis­merés tárgya; s ez, a midőn egyrészről megnyugtatást nyújt a jelenre, másrészről buzdításul szolgál a jövőre nézve s nem ok nélkül biztat a remény, hogy lapunk, kivált a művelt gazdaközönség körében mind nagyobb és nagyobb elterjedésre, közkedveltségre talál. De hogy ez bekövetkezzék, ahhoz lapunk nagyrabecsült olvasói­nak szíves támogatása is szükséges, miért is tisztelet­tel és bizalommal kérjük lapunk minden barátját, le­gyenek szívesek a Gazdasági Mérnököt ismerőseik, különösen a műveit gazdaközönség körében terjesz­teni, ajánlani s lapunk részére minél több új pártolót, új előfizetőt szerezni. Előfizetéseket ez év elejétől még folyvást elfo­gadunk, egész évre 6 írttal, fél évre 3 írttal. Gyűjtőknek három új előfizető után szívesen szol­gálunk a „Gazdasági Tanulmányok“ egy tiszte­letpéldányával. Mutatványszámot bárkinek küldünk ingyen és bérmentve. 105

Next