Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

TARTALOM-JEGYZÉK, I. Mezőgazdaság. Lap Gazdasági érdekeink és a szakirodalom 2 A mezei komócsinról. Dr. Rodiczky Jenő­től 3 Egy modern franczia park 5 A­ mosonyi öntözött műrét (1 ábrával).­­­ond­i Bélától 1­6 Termeljünk olcsón. Diószeghy Sán­dortól 18 A poklai öntözési telep első évi tanul­ságai. Péch Józseftől 18 A hamu mint trágyaanyag. Korizsánszky Jánostól 21 A magvak rétegzése 21 A búza-kapálásról 22 A kisbirtokok tagosítása érdekében 29 Egy angol földbirtok 34.­A mélyitett szántásról. Péter Dénes­től 35­­ Az uj erdőtörvény életbeléptetése 36 A szőlő trágyázása korommal 43 Mi az a korneuburgi marhaport 47 Tatárországi fekete széna 47 A földadó kataszter Dobner Rudolftól 56­ A mélyitett szántásról Diószeghy Sán­dortól 57 A mélyitett szántásról Péter Dénestől 69 Mezőgazdasági viszonyok Amerikában 71 Az öntési majorság a kapuvári ura­dalomban I. 81. II. 91 A legújabb gazdasági mozgalmakról 89­­ A mély szántásról 90 A karók tartóssá tétele 97 Az állattenyésztés érdekében 105 Kísérlet a rozs nemesítésére, Péter Dé­nestől 107 Nemesitett vetőmagvakkal való kísér­let és ennek haszna 111 Németország 1879. évi gazdasági sta­tisztikájából. 111 T A meteorológia és a mezőgazdaságtan 119 A párolás befolyása a széna emészt- *e­hetőségére 125 A marhatenyésztés érdekében 127 Kísérlet a rozs nemesítésére 128 Pár szó szarvasmarha tenyésztésünk érdekében Diószeghy Sándor­tól 135 Az okszerű vetés forgás szerepe a ter­melésnél 137 A sója bab tenyésztése ügyében 143 Kóros állapotok a gabona- és termény­üzlet terén. Barabás Jánostól. 151 Takarmánynövény homoktalajra Fuchs Emil fővárosi kertésztől 154 Mészpor gipsz helyett. (Kérdés) 155 A burgonya trágyázása. (Kérdés) 155 Rizstermelés hazánkban­­ 155 A kultúrmérnökök és rézmesterek al­kalmazása . 155 Az amerikai közlekedési hálózat és gazdasági gépek befolyása a ter­melésre Tü­rr István tábornoktól. (Rendkívüli melléklet a Gazdasági Mérnök 1880. évi 13. számához.) Gazdasági vegyészeti laboratórium 156 Guanó-telepek Magyarországon. 164 Töltés begyepezés (Kérdés) 166 Trágya termelés (Kérdés) 166 Rétek trágyázása. (Kérdés) 166 Az országos phylloxera-bizottság 167 Tagosítás 167 Óvszer a forrásban levő bor kifolyása ellen. Szem­ere Gézától 152 A bor nyúlóssága. (Kérdés) 166 A rétek trágyázása. Korizsánszky Já­nostól 178 Trágya termelés 180 A gyümölcsmagvak vetéséről 180 Óvszer a bor nyúlóssága ellen _ 181 Az alagcsövezés és a praxis. . .Balás Ár­pádtól. 191 Kapáló és töltögető ekeverseny 196 Mezőgazdasági viszonyaink javítása. 201 A roma e­­ cétlien­­ vízhatlansága és a földmivelés. Benkó Ágoston­tól 202 A juhtenyésztés előmozdítása érde­kében 207 A juhtenyésztés előmozdítása érdekében 207 A talajjavító munkálatok 207 Erdősítések Francziországban 208 Karoljuk fel a k­ony­ha­kertészetet. ~Né-­­-~Vt.elk­­erü-GJT 215 Állítsunk községi kölcsönmagtárakat 215 A szőlővessző-kereskedés betiltása 222 A dinnye-termesztésről..... 231 " Borászati értekezlet M.-Óvárott. 231 A szőlőtalaj előkészítése. Gábor Jó­zseftől 242 A széna megázása . . . 272 A szőlő trágyázása. Gábor József-től 297 Tó Ten:vetőmag előállítása N. L. / 298 A kukoricza pótló vetése * 299 Honnét származik a bor fekete törése ? 299 JszMitizellem a mezei gazdaságiján. ~~7 Gonda Bélá-tpl. __ • 005 AjT Olaszországi öntözések­ és talajja­­). -vitások.­Kvassay Jenő-től 306 Elmélet­es­ gyakorlat a mezőgazda­ságban. 317 Észak-Amerika legnagyobb farmja. 318 A szőlő új mivelés módja. Nagy­­László, tanártól. 321 A hal-guanó alkalmazása. 321 Guanó trágya. (Kérdés) 324 A magyarországi rizstermelés 325 Lehet e száraz időjáráskor kapálni. 325 A talajfekvés befolyása a felmelege­désre. 337 A szőlőtrágyázás legegyszerűbb módja. Gábor József­től. 338 A mezőgazdasági meteorológia érde­kében. 350 Gyümölcsfák gyepes talajon. 353 Az ország összes szőlőinek szakszerű átvizsgálása. 355 Újabb sikeres oltás­mód. 355 A rétmivelés és öntözés Elszászban. 355 A németországi gabona­vámok meg­­szüntetése. 355 A kultúrmérnökök ez idei működése .362­­A­ mézsádi barlang guanó telepe 366 A mezőgazdasági termények konzer­válása 366 Dugványok gyors és biztos bogyó kerettetése. 367 Kilátásaink. 374 Minő szőlőfajokat ültessünk Gábor Jó­zsefből 376 Szőlő-gyümölcs kereskedés Rohonczy Ignácztól 376 Termésünk értékesítése. 385 A zöldségfélék trágyázása 388 Kendertermelésünk érdekében 391 Az angol-pázsit-gyep művelése. 400 A champignon gomba­ termesztése. 400 A phylloxera tanulmányozása 402 A magyar borkivitel Francziaországba 403 Talajjavítások eredménye a Szepes­ségben 403 Mit tesznek a franczia vasút­társula­tok a franczia borászat érdekében ? 403 Tanulmányi kirándulás a peéri phyl­loxera-lepett szőllőkbe 413 Új szőlő oltó­gép 416 A rizs korpa ment takarmányanyag 414 A szőlőoltás néhány újabb módja. Nagy Lászlótól 423 Amerikai kazal fedél. 426 A lábatlani guanó barlang 427 A fahamu mint trágyaszer 427 A rozs nemesítése. Péter Dénes­től 452 A szőlőültetvény gondozása az első évben. Villási Pál­tól 480 Phylloxera-ügy 492 Talajjavítások Turóczmegyében 492 Okszerű trágyázás a növények táp­szükségletéhez mérve. Pósa József­től. I. 486 II. 499 Gazdasági viszonyaink javításához. 770­.­ István tábornoktól. 511­­ Biztos szer az aranka ellen. 516 Egy nagy szabású gazd. vállalat. 527 Talaj­javítások a Szepességen 535 Az idei szüret és a borkivitel. 540 A kenyérszükséglet és gabona­terme­lés Európában 558 A rózsatövek befedése. 553 A zöld tengeri eltartása. 565 Kísérletek a kubai zab termesztésével. 565 Minta­szüret az Érmelléken 571 A szőlő befedése. 576 A fehér kelkáposzta czélszerű műve­lése 579 Borászati értekezlet Kolozsvárit. 586 Nagybrittannia mezőgazdasága 588 Gabna-termelésü­nk és az amerikai ve­­seny.1! Garnia Bélából­ 598­­ Francziaországi gyümölcstermelése.­­ 593 A minta-borkezelés tanulmányozása. 599 A fagyos répa értékesítése. 604 Tenyész­marhák szállítása. 605 Az erdőpusztítás következményei Oroszországban 605

Next