Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-06 / 49. szám

Elitfizetési d 1­­­j : Bel­földre: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. - í­gy szám­ára 110 kr. — Külföld­re: Egész évre 12 frt. — EGYSZERSMIND A TISZAVOLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLONYI Szerkeszti és kiadja : Gonda Béla, magy. kir. m­inisteri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IX. kerület, Csiflafi-utcza S.­­ Ide küldendők a lap Szellemi részét illető üzlemények, úgy­szintén az előfizetések és hirdetések is. •V­Ex I­MPRELL­­G, MEZŐGAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI HETILAP A mezőgazdasági hitelről a­ z agrár­kérdéssel szoros összefüggésben áll a mezőgazdasági hitel rendezésének kérdése. Tudvalevő dolog, hogy úgy a nagy mint a kisbirtokok hazánk nem egy vidékén már túl vannak terhelve adósságokkal. Ezerekre és eze­­rekre megy ama birtokok száma, melyek ennek foly­tán végrehajtási árverés alá vetettek és úgy­szól­ván elkótyavetyéltetnek. A birtok gazdát cserélt, mely csere a nemzettestre igen káros, mert a régi birtokos mindig magyar volt, itt született, ide volt lánczolva szellemi és anyagi érdekeinél fogva több­szörösen. Az uj birtokos már ritkán magyar, nagy részt a tőke embere, a tőkéé, mely kosmopolita és így nem ismer hazát és nemzetet. Ily körülmények között nagyon természetes, hogy közgazdáink kettőztetett szorgalommal vizs­gálják és kutatják a bajokat és az ezek elhárítá­sára szolgáló eszközöket. A hitelt kell megszorítani és ennek a gazdára legveszélyesebb faját, a váltó hitelt! így hangzik az egyik remedium, mely már országszerte buzgó apostolokat nyert és legújabban Fauler igazságügyi miniszter is e tárgyban bizonyos munkálatokat kül­dött az országos gazdasági egyesülethez vélemény­­adás végett. Az tagadhatatlan, hogy a váltó nem való a gazdának. Két élű fegyver ez, melylyel 100 eset közül 99-szer bizonyára önmagát öli meg ama gazda, a­ki azzal élt. A kereskedelem mezején vert gyö­keret, ott fejlődött ki és természeténél fogva oda is utasítandó vissza. Azonban a váltóh­itel megszorítása, illetőleg meg­vonása, oly gyógyító szer, melynek hatását csak a jövőben lehet majd észlelni. A meglevő bajok or­­vmlására nem alkalmas. Mit tegyünk tehát, hogy a tönkrejutás lehetőségét és szabadságát megakadá­lyozzuk. Sokan az ingatlan­birtok megterheltetésének a lehetőségét is ki akarják zárni. Ez radikális kúra lenne, csakhogy még az egészséges embert is meg­ölné. A hitel okszerűleg használva igen jótékony in­­tézmény és az anyagi jóllétnek hatalmas emeltyűje. Egy másik törekvés oda irányul, hogy a hi­telt csakis produktív czélokra lehessen igénybe venni. Ez a leghelyesebb nézet kétségen kívül, de ki fogja azt ellenőrizni, az állam, a község avagy a társa­dalom. Hol a határ, melynél a produktivitás vég­ződik ? Legújabban Schüffle híres nemzetgazda a hi­telreform megoldása tárgyában „A jelzáloghitel in­­korporácziója a czim alatt egy tanulmányt adott ki, melynek alapeszméje a földbirtokosok kötelező, il­letve kényszer egyesülése a jelzálog­hitel rendezése és biztosítása czéljából. Schüffle ekként okoskodik : A földbirtokok, a magán nagybirtokot, a köz­ségi egyházi stb. ilynemű birtokok kivételével, já­rási szövetkezetté, ezek pedig országos egyesületté alakulnak. Ezen szövetkezetek egyedül jogosítják, de kötelesek is a törvény által elismert jelzálog-hi­telszükségletek kielégítésére, központi egyesületi zá­loglevelek elárusítására. A járási szövetkezet bizottsága, mely­ rendsze­rint több község képviselőiből áll, ellenőrzi az en­gedélyezett hitel terv szerinti elhelyezését. Következő czélokra lehetne kölcsönt engedélyezni : meliorácziók, rendkívüli esélyek rendezése (rész­avatás, elemi ká­rok, tűzkárok készletekben stb.) értékbiztosításra, szükséges díjak befizetésére és bizonyos házi czé­lokra, (kiházasítás, életbiztosítás, végkielégítés.) Vé­telár hátralék és örökrészesek kielégítésére szolgáló hitel egyáltalában nem, vagy csak csekély mérv­ben engedélyezendő. Forgó tőkék biztosítására ha még csak alakítandó személyes hitelegyletek által kölcsönöztettek, a földbirtok szintén leköthető. Ha adós a személyes hitelegyletnél fizetéseit nem telje­síti, a követelés a központi egyesületnél érvényesí­tendő, miután csak ez van feljogosítva a végrehaj­tás eszközlésére. A járási­­ szövetkezet szedi be az adósoktól azon részfizetéseket, melyek a zálogleve­lek kamatoztatására és törlesztésére szükségesek. A kölcsön felmondhatlan mindaddig, míg az adós az élvezeti hitelt a kölcsön czéljából el nem idegeníti. Ez utóbbi esetben, ha tekintettel a fennforgó kö­rülményekre halasztás nem engedélyeztetett, az il­lető birtok, végrehajtási eljárás nélkül, becsárban az egyesület birtokába megy át. Minden tagnak jogában áll birtokát néhány százalékkal a becsáron alul az egyesületnek átad­hatni. Ellenben az egyesület köteles ily területeket a legtöbbet ígérőnek bérbe vagy örökbe adni, mely alkalommal azonban a közigazgatási bírósággal egyetértőőleg bizonyos társadalmi érdekek szem előtt tartandók. Az egyesület tiszta nyereménye részben a tar­talékalap képzésére fordíttatik. Másrészét a jelzá­logüzlet nyeresége, a jelzálogadósok, a birtokválto­zás közvetítéséből eredt fölösleg pedig a bérlők és vevők javára esik. Az egyesület átmenete a jelen viszonyokból teljes működésbe, tervszerűen történnék. Ez is oly terv, mely nagyon érdemes arra, hogy minden tekintetben megbíráljuk és a­mi jó van benne, azt elfogadva, ama munkálat keretébe, mely a bajok orvoslására elkészítendő lesz, bele­illesszük. A 49 dik szám TARTALMA: CZIKKEK : A mezőgazdasági hitelről. — A talaj táplekötő képes­ségéről. — Új gőzkazán-biztosító készülék. (Nyolc­ ábrával.) GAZDASÁGI SZEMLE : Országos gazdagyű­lés. ~ A Gazdakör és a romániai marhabehozatal. — A mezőgazdasági statistika szervezése. KIÁLLÍTÁSI ÉRTESÍTŐ : A kiállítás országos bizottsága — A kiállítás pénzügyeinek kezelése. — A kiállítási épületek. — Az orsz. kiállítás katalógusa. — Kiállítási csoport biztosok. — Az építőipar az orsz. kiállításon. — A budapesti helyi kiállítási bizottság. — A buda­pesti kerületi bizottság. A máramarosi szőnyegkiállítás — A kerü­leti bizottságok működési köre. VEGYES KÖZLEMÉNYEK: Kinevezés. — A budapesti m­. kir. technológiai iparmúzeumnál rendszeresített igazgatói állomás — Vasúti hid-próba. HIRDETÉSEK: A talaj táplekötő képességéről. talajok belső munkássága két főirányba oszlik meg: az egyik a sók képzése a másik azok lekötése. Minden termelésre képes talaj tartalmaz oly anyagokat, melyekből tápanyagok válnak ki; a természet eléggé gondoskodott oly erőkről, melyek a kőből is képe­­sesek oldható részeket kiválasztani s felhalmozni a föld felső rétegeiben. A szervtelen anyagból (ásványi anyagok) nö­vényélettani folyamat által átalakított (feldolgozott) szerves anyag ugyan, a mint a tapasztalat iga­zolja, alkalmas, kész tápot nyújt a növényzetnek, mint a­milyen kész tápot találnak pl. az élesdiek (aranka, üszög stb.) a megtámadott kultivált növé­nyeken, vagy a­mily kényelmesen táplálkozhatnak a kameliák s más üvegházi növények az elvénhedt fatörzsek porhanyós anyagából, de ki volna képes annyi növényi anyagokat hordani talaján, ha a ter­mészeti viszonyok nem voltak segélyére s iszappal nem trágyázták meg földjét? Sok esetben a talaj­nak magának kell előhozni (termelni) a szükséges szerves trágyaanyagot. Gondoljunk pl. a zöld trá­gyázásra. Ennél azért termeljük az egyik növényt, hogy a másiknak tápanyagul szolgáljon! Ez kissé drága trágya, s bizonyára olcsóbban g­y­ű­j­t­h­e­­tjünk össze hulladék növényi anyagot, mint a­hogy direkt termelés által jutunk hozzá. Kevés trágyázás mellett a talajrészecskei­e van

Next