Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-06 / 49. szám
Elitfizetési d 1j : Belföldre: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. - így számára 110 kr. — Külföldre: Egész évre 12 frt. — EGYSZERSMIND A TISZAVOLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLONYI Szerkeszti és kiadja : Gonda Béla, magy. kir. ministeri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IX. kerület, Csiflafi-utcza S. Ide küldendők a lap Szellemi részét illető üzlemények, úgyszintén az előfizetések és hirdetések is. •VEx IMPRELLG, MEZŐGAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI HETILAP A mezőgazdasági hitelről a z agrárkérdéssel szoros összefüggésben áll a mezőgazdasági hitel rendezésének kérdése. Tudvalevő dolog, hogy úgy a nagy mint a kisbirtokok hazánk nem egy vidékén már túl vannak terhelve adósságokkal. Ezerekre és ezerekre megy ama birtokok száma, melyek ennek folytán végrehajtási árverés alá vetettek és úgyszólván elkótyavetyéltetnek. A birtok gazdát cserélt, mely csere a nemzettestre igen káros, mert a régi birtokos mindig magyar volt, itt született, ide volt lánczolva szellemi és anyagi érdekeinél fogva többszörösen. Az uj birtokos már ritkán magyar, nagy részt a tőke embere, a tőkéé, mely kosmopolita és így nem ismer hazát és nemzetet. Ily körülmények között nagyon természetes, hogy közgazdáink kettőztetett szorgalommal vizsgálják és kutatják a bajokat és az ezek elhárítására szolgáló eszközöket. A hitelt kell megszorítani és ennek a gazdára legveszélyesebb faját, a váltó hitelt! így hangzik az egyik remedium, mely már országszerte buzgó apostolokat nyert és legújabban Fauler igazságügyi miniszter is e tárgyban bizonyos munkálatokat küldött az országos gazdasági egyesülethez véleményadás végett. Az tagadhatatlan, hogy a váltó nem való a gazdának. Két élű fegyver ez, melylyel 100 eset közül 99-szer bizonyára önmagát öli meg ama gazda, aki azzal élt. A kereskedelem mezején vert gyökeret, ott fejlődött ki és természeténél fogva oda is utasítandó vissza. Azonban a váltóhitel megszorítása, illetőleg megvonása, oly gyógyító szer, melynek hatását csak a jövőben lehet majd észlelni. A meglevő bajok orvmlására nem alkalmas. Mit tegyünk tehát, hogy a tönkrejutás lehetőségét és szabadságát megakadályozzuk. Sokan az ingatlanbirtok megterheltetésének a lehetőségét is ki akarják zárni. Ez radikális kúra lenne, csakhogy még az egészséges embert is megölné. A hitel okszerűleg használva igen jótékony intézmény és az anyagi jóllétnek hatalmas emeltyűje. Egy másik törekvés oda irányul, hogy a hitelt csakis produktív czélokra lehessen igénybe venni. Ez a leghelyesebb nézet kétségen kívül, de ki fogja azt ellenőrizni, az állam, a község avagy a társadalom. Hol a határ, melynél a produktivitás végződik ? Legújabban Schüffle híres nemzetgazda a hitelreform megoldása tárgyában „A jelzáloghitel inkorporácziója a czim alatt egy tanulmányt adott ki, melynek alapeszméje a földbirtokosok kötelező, illetve kényszer egyesülése a jelzáloghitel rendezése és biztosítása czéljából. Schüffle ekként okoskodik : A földbirtokok, a magán nagybirtokot, a községi egyházi stb. ilynemű birtokok kivételével, járási szövetkezetté, ezek pedig országos egyesületté alakulnak. Ezen szövetkezetek egyedül jogosítják, de kötelesek is a törvény által elismert jelzálog-hitelszükségletek kielégítésére, központi egyesületi záloglevelek elárusítására. A járási szövetkezet bizottsága, mely rendszerint több község képviselőiből áll, ellenőrzi az engedélyezett hitel terv szerinti elhelyezését. Következő czélokra lehetne kölcsönt engedélyezni : meliorácziók, rendkívüli esélyek rendezése (részavatás, elemi károk, tűzkárok készletekben stb.) értékbiztosításra, szükséges díjak befizetésére és bizonyos házi czélokra, (kiházasítás, életbiztosítás, végkielégítés.) Vételár hátralék és örökrészesek kielégítésére szolgáló hitel egyáltalában nem, vagy csak csekély mérvben engedélyezendő. Forgó tőkék biztosítására ha még csak alakítandó személyes hitelegyletek által kölcsönöztettek, a földbirtok szintén leköthető. Ha adós a személyes hitelegyletnél fizetéseit nem teljesíti, a követelés a központi egyesületnél érvényesítendő, miután csak ez van feljogosítva a végrehajtás eszközlésére. A járási szövetkezet szedi be az adósoktól azon részfizetéseket, melyek a záloglevelek kamatoztatására és törlesztésére szükségesek. A kölcsön felmondhatlan mindaddig, míg az adós az élvezeti hitelt a kölcsön czéljából el nem idegeníti. Ez utóbbi esetben, ha tekintettel a fennforgó körülményekre halasztás nem engedélyeztetett, az illető birtok, végrehajtási eljárás nélkül, becsárban az egyesület birtokába megy át. Minden tagnak jogában áll birtokát néhány százalékkal a becsáron alul az egyesületnek átadhatni. Ellenben az egyesület köteles ily területeket a legtöbbet ígérőnek bérbe vagy örökbe adni, mely alkalommal azonban a közigazgatási bírósággal egyetértőőleg bizonyos társadalmi érdekek szem előtt tartandók. Az egyesület tiszta nyereménye részben a tartalékalap képzésére fordíttatik. Másrészét a jelzálogüzlet nyeresége, a jelzálogadósok, a birtokváltozás közvetítéséből eredt fölösleg pedig a bérlők és vevők javára esik. Az egyesület átmenete a jelen viszonyokból teljes működésbe, tervszerűen történnék. Ez is oly terv, mely nagyon érdemes arra, hogy minden tekintetben megbíráljuk és ami jó van benne, azt elfogadva, ama munkálat keretébe, mely a bajok orvoslására elkészítendő lesz, beleillesszük. A 49 dik szám TARTALMA: CZIKKEK : A mezőgazdasági hitelről. — A talaj táplekötő képességéről. — Új gőzkazán-biztosító készülék. (Nyolc ábrával.) GAZDASÁGI SZEMLE : Országos gazdagyűlés. ~ A Gazdakör és a romániai marhabehozatal. — A mezőgazdasági statistika szervezése. KIÁLLÍTÁSI ÉRTESÍTŐ : A kiállítás országos bizottsága — A kiállítás pénzügyeinek kezelése. — A kiállítási épületek. — Az orsz. kiállítás katalógusa. — Kiállítási csoport biztosok. — Az építőipar az orsz. kiállításon. — A budapesti helyi kiállítási bizottság. — A budapesti kerületi bizottság. A máramarosi szőnyegkiállítás — A kerületi bizottságok működési köre. VEGYES KÖZLEMÉNYEK: Kinevezés. — A budapesti m. kir. technológiai iparmúzeumnál rendszeresített igazgatói állomás — Vasúti hid-próba. HIRDETÉSEK: A talaj táplekötő képességéről. talajok belső munkássága két főirányba oszlik meg: az egyik a sók képzése a másik azok lekötése. Minden termelésre képes talaj tartalmaz oly anyagokat, melyekből tápanyagok válnak ki; a természet eléggé gondoskodott oly erőkről, melyek a kőből is képesesek oldható részeket kiválasztani s felhalmozni a föld felső rétegeiben. A szervtelen anyagból (ásványi anyagok) növényélettani folyamat által átalakított (feldolgozott) szerves anyag ugyan, a mint a tapasztalat igazolja, alkalmas, kész tápot nyújt a növényzetnek, mint amilyen kész tápot találnak pl. az élesdiek (aranka, üszög stb.) a megtámadott kultivált növényeken, vagy amily kényelmesen táplálkozhatnak a kameliák s más üvegházi növények az elvénhedt fatörzsek porhanyós anyagából, de ki volna képes annyi növényi anyagokat hordani talaján, ha a természeti viszonyok nem voltak segélyére s iszappal nem trágyázták meg földjét? Sok esetben a talajnak magának kell előhozni (termelni) a szükséges szerves trágyaanyagot. Gondoljunk pl. a zöld trágyázásra. Ennél azért termeljük az egyik növényt, hogy a másiknak tápanyagul szolgáljon! Ez kissé drága trágya, s bizonyára olcsóbban gyűjthetjünk össze hulladék növényi anyagot, mint ahogy direkt termelés által jutunk hozzá. Kevés trágyázás mellett a talajrészecskeie van