Gazdasági Mérnök, 1885. január-december (9. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-06 / 49. szám

IX. évfolyam. STEINDL IMRE: Magyarország alkotmányos szabadságának és poli­tikai önállóságának évszázadokra szóló monumentu­mául van hivatva szolgálni az a nagyszabású állandó országház, melynek építési munkálatai immár meg­kezdődtek. Tagadhatatlan, hogy ezen építkezés a leg­­nagyobbszerű mindazon építmények között, a­melyek Magyarországon eddig kivitelre kerültek. Minden­esetre évszázadokra szóló műemlék megalkotásáról van szó, mely körülbelül 15 millió forintnyi költséggel, vagy tizenkét év alatt kell hogy felépüljön. Ezen monumen­tális műemlék szellemi alkotója Steindl Imre építész és műegyetemi tanár, kinek az a ritka szerencse jutott osztályrészéül, hogy neve halhatatlanul össze lesz fűzve Magyarország ez ideig legelső műemlékével. Steindl Imre 1839 október hó 29-én Budapesten született. Itt nyerte kiképeztetését a műegyetem elvég­zéséig, 1859-ig; s miután akkorában nemcsak a poli­tika, de a tudomány súlypontja is Bécsben volt, Steindl Bécsbe ment és ott látogatta a képzőművészetek aka­démiáját; de nemsokára tanársegédi állás elfoglalására a budai műegyetemre hivatott meg. Itt a középítészet, vízépítészet és mechanika tanára Schneder János mellett mint tanár­segéd működött. Még műegyetemi hallgató korában a gyakorlati isme­retek elsajátítása végett mint kőmű­ves is dolgozott, és mint olyan fel is szabadíttatott. 1861-ben másod ízben a bécsi képzőművészeti akadémiára ment, hol hat esztendőn keresztül Van der­ Vüll, Liccardsburg, Rösner, Schmidt és Eitelberger tanárok és építészek tanítványa volt. — 1867-ben kiképeztetését befejezvén, innen, az absolutorium elnyerése után, Budapestre tért vissza, hol is önálló építési működését megkez­dette. Steindl nagy számú és nagy terjedelmű építészi műveket­ létesí­tett, melyek mindegyike a gyakor­lott és szakképzett mesterről tesz tanúságot. Ezek sorozatát a követ­kezőkben állítjuk össze: 1867— 1870-ig: Andrássy Gyula és Nemes Ábrahám grófok családi sírboltjai­nak tervezetei, Budapest ferencz­­városi templom tervezete, mely azonban nagy költségei miatt kivi­telre nem került. Ezen utóbbi műve még a bécsi tanulmány idejébe esik. 1870-től 1875-ig készítette az aradi városház, a budapesti lipót-utczai városház, a budai ipar és keres­kedelmi bank palotájának, Gyulai Sámuel gróf sírkápolnájának (Budán a vízivárosi temetőben), Vajda Hu­nyad középkori királyi vár helyreállításának tervezeteit; továbbá a budapesti m. kir. József műegyetem terveit, melyek a bíráló bizottság által legjobbaknak nyilvá­níttattak; a német birodalmi parlament terveit, melyek dicsérő elismerésben részesültek, Szaragyorgyevics her­­czeg kastélyának, a kún­bajai templom és a m. kir. állatorvosi tanintézet terveit. Ezen utóbbi művet, vala­mint a budapesti opera és a budapesti Margit híd híd­főinek egy tervét, a kormány megbízásából készí­tette. 1876-tól 1883-ig Steindl főleg Magyarország közép­kori műemlékeinek stilszerű helyreállításával foglal­kozott. Készítette nevezetesen a szegedi Ferencz-ren­­diek templomának, —­ a kassai dóm, a góth építészet e gyöngyének­­­ helyreállítási terveit, s ez utóbbi kiváló műemlék tényleges stilszerű kivitelét is vezeti, nemkülönben pedig a Sárosmegye bártfai Szt.-Egyed és a Vasmegye máriafalvai templomok helyreállítását is ő eszközli. Készítette Magyarország legszebb román modorú templomának, a vasmegyei jaáki apátsági templom és a körmöczbányai góth templom helyre­állítási terveit. Ezen időszakban kivitelre került a m. kir. állatorvosi tanintézet és a m. kir József műegye­tem palotája, mind akettő Steindl tervei szerint és az ő vezetése alatt. A Steindl által épített magán lakházak között mint stilszerű objektumok felemlítendők: A Lyka-féle és az Agarasztó házak Budapesten. Több kisebbszerű ter­vezeteinek és építkezéseinek mellőzésével, különösen figyelemre méltók azon, a kormány megbízásából a műegyetem építészeti szakosztályának hallgatóival tett utazásai, melyeknek czélja a középkori és egyéb neve­zetesebb műemlékek fölvétele volt. Ezen utazások főleg a következő városokra terjedtek ki, és pedig: Seges­vári Körmöcz-, Besztercze- és Selmeczbánya, Pozsony, Nagy-Szombat, Nyítra, Lőcse, Szepesváralja, Kézsmárk stb. városokra. Ezen városokban eszközölt felvételek mind Steindl vezetősége mellett műegyetemi hall­gatók által kidolgoztattak és az utazások eredménye egy körülbelül 400 rajzlapból álló gazdag gyűjtemény lett, mely az «országos műemlékek bizottsága» bir­tokában van és mely a bizottság által egy ízben ren­dezett kiállítás alkalmával a nagy közönségnek is be lett mutatva. Mind­ezen most felsorolt művek létesítése után leg­kiválóbb elismerésben részesült Steindl akkor, midőn a magyar állandó országház góth modorú tervezete a nemzetközi pályázaton az első díjjal kitüntet­­tetett. Ezen évszázadokra szóló mű kivitelével Steindl meg is bízatott. Steindl­re nézve ezen megbízás annál örvendetesebb volt, mert azon irányműködését az építészetben, melyre készült, melyben egész oda­adással, hévvel és lelkének egész erejével dolgozott, csak most érvé­nyesítheti, midőn kedvencz góth modorában az új országházat épít­heti. Sok esetben eredménytelenül kísérlette meg Steindl a góth stí­lusnak nálunk való meghonosítását; míg végre ő is a renaissancenak, akarva nem akarva, hódolt, de ere­deti eszméjét soha sem adta fel. Megkísérlette a német renaissance modort is, mely a góth stílushoz közelebb állónak látszott,mint akár­­mely más modor, de ez sem akart gyors utánzókra találni. Míg végre kiváló terve és kedvező viszonyok lehetővé tették, hogy életének leg­szebb férfikorát azon munkának szentelheti, mely után midig vágyó­dott ; de egyúttal lehetővé tették azt is, hogy építészi művészetét nyomatékosan érvényre fogja jut­tathatni. Steindl mindenesetre az a férfiú, ki a kitűzött feladatnak úgy a művészi, valamint a kiviteli irányban egészben meg fog felelni. Eltekintve itt attól, váljon a góth stílus a magyar ember jellegének 49 STEINDL IMRE. 49. szám. Budapest, ISS­­. decxember 6. m­egjelenik minden vasárnap.­­ Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műegyetemi m.-tanár. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, IX. KER., CSILLAG-UTCZ­A 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGÉSZ ÉVRE.........10 fit — kr. I NEGYEDÉVRE...........2 fit 50 kr. FÉLÉVRE ....... 5 » — * EGY HÓRA............1 « — . «

Next