Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)

1888-04-08 / 15. szám

XII. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre 12 írt, félévre ti­szt. ___ negyedévre 3 forint. Söriparunk előmozdítása. A sörgyártás is egyike azon gazdasági ipar­ágaknak, a­melyek igen jelentékeny befolyással vannak a mezőgazdaság jövedelmezővé tételére. Igaz, hogy újabb időben a kis sörgyárak nem igen képesek a versenyt kiállni a nagy gyárakkal, sőt azt tapasztalhatjuk, hogy hazánkban az üzem­ben levő sörgyárak száma csekélyebb most, mint régebben volt, holott a sörgyártás tetemesen emel­kedett s ezen iparág jóformán csak az utóbbi év­tizedekben is indult igazán virágzásnak világszerte. Mert addig, míg nem voltak gyors közlekedési eszközök, alig is lehetett valahova sörexportot csinálni, ma ellenben a sör oly áru, melyet a leg­távolabb országokba lehet exportálni. S tény is, hogy ez export évről-évre nagyobb lesz. Nem Magyarországról mondjuk ezt, hanem a sörexport­ról általában az egész világon. S tény, hogy a magyar sörkivitel inkább hanyatlik, mint emelke­dik, mint az alább közlött adatokból látni lehet. És ezen helyzet igen sajnos financziális vesz­tességgel jár, minthogy e tekintetben is úgy va­gyunk, mint a czukorfogyasztásnál, hogy az osz­trák kincstárba fizetjük az adót az Ausztriából behozott és itt elfogyasztott áru után, a­mi mil­liókra menő megkárosodást jelent. Ausztriából ugyanis majdnem tízszer annyi sör hozatik be Magyarországba, mint a­mennyit összes sörexpor­tunk tesz. S erre nézve nem lehet azt mondani, hogy Ausztria is fizet nagy adót Magyarország­ból importált sör után a magyar kincstárnak mert Ausztria jóformán semmi sört sem vesz tőlünk. A mi sörexport-piaczunk a Kelet és nem a Nyugat. A helyzet feltüntetésére álljanak itt a hivatalos­ statisztikai adatok, melyekre vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy a valóságban a monarchia másik feléből eredő sör­behozatal még sokkal na­gyobb, mert Gácsországban sok sörgyár van, me­lyek tengelyen is importálnak hozzánk sört s igy az nincs a hivatalos kimutatásban. A hivatalos statisztika szerint így alakult a forgalom : A behozatali többlet tehát volt: A behozott sör alig ezer méterm­ázsa kivételé­vel, mely Németországból jött, osztrák eredetű, míg sörkivitelünk piaczai: Románia, Bosznia s a Balkán félsziget többi országai. Palaczksör tekintetében következő volt a for­galom : Megjegyzendő itt, hogy a behozott és kivitt pa­laczksör értéke közt roppant nagy a különbség. A behozott palaczksör métermázsája 1882—84-ig 80 frt volt 1885 és 1886-ban 65 frt; a kivitt söré ellenben csak 20 és 25 frt közt változott, úgy hogy bár 1882-ben a mennyiséget tekintve egy igen csekély kiviteli többletünk volt palaczk sörből, az értékben mégis deficit mutatkozik. — A behozatali többlet ugyanis következőkép alakult: Palaczksör behozatali többlet: 1882— méterm­ázsa 72,511 1883— 1­74,005 1884 739­­C 201,868 1885 1,518 (C 150,334 1886 1,893« 176,136 Ezen helyzetet bizonyára nem fogja senki Ma­gyarországra nézve kielégítőnek mondani, főkép ha tekintetbe veszszük azt, hogy a virágzó sör­iparnak minden feltétele megvan nálunk, talán még nagyobb mértékben, mint Ausztriában s hogy csak közönségünk s a vállalkozási kedv és meg­kívánt szakértelem hiánya oka annak, hogy még annyi sört sem produkálunk, a mennyit elfogyaszt­ tunk, holott sörből nagy exportot csinálhatnánk­­ jóformán a világ minden részébe. A sörgyártásnál egyik főtényező a komló. Azt senki sem tagadhatja el, hogy az országnak igen sok oly vidéke van, mely kiválóan alkalmas komló-termesztésre. A komló északi szelek ellen védett erdős vidéket szeret, jó mély altalajjal.­ A Kárpát-hegység déli lejtőjén Pozsonytól­ kezdve Mármarosig s le Erdélynek jóformán mindenhol találhatni ily talajt, a minthogy egy-egy kisebb komló-telepet találunk is szórványosan ama rop­pant nagy kiterjedésű régióban mindenfelé, de­­ leginkább Erdélyben, Segesvár körül, hol a szá­szok tüntetik ki magukat a komló-termesztésben. De bár van hozzávaló jó földünk s volna mun­káskéz is bőviben, azért mégis nagyon bátra ma­radtunk a komló-termesztéssel. Az országban még annyi komlót sem termesztenek, a­mennyit sör­gyáraink fogyasztanak ! Pedig a komló-termesztés a legjövedelmezőbb termény, jó minőségű komló­nak jó termésű évben egy holdról lekerülő ter­ménye annyit ér, hogy az árából tíz hold földet meg lehet vásárolni például Ungvár környékén, mely kitünően alkalmas komló-termesztésre s mégis ott alig van komlóültetvény, mert az érde­keltek közömbösek. S igy van ez az ország többi komlótermesztésre alkalmas vidéken is. És ezért a­ komlónál is nagy deficitje van az országnak, mint a következő hivatalos adatok mutatják: Komló. Behoz­atal K­­­vi t­e 1 Év kilogramm frt értékben kilogramm frt értékben 1882-ben 175,229 315,412 101,748 101,748 1883 ban 213,879 384,982 115,126 115,126 1884-ben 251,806 453,351 88,054 88,054 1885-ben 222,237 314,771 161,770 141,121 1886-ban 262,681 341,486 162,558 138,175 A behozatali érték métermázsánként 1882-től 1885 közepéig 180 frt volt, az­óta 130 frt; a kivitt komló értéke ellenben 1882-től 1885 köze­péig 100 frt, később csak 85 frt. A behozatalnak mintegy kilencztized részét Ausztria, főleg Cseh­ország szolgáltatta s némi behozatalunk Német­országból is volt, kiviteli piaczaink közt első he­lyen áll Ausztria, aztán következik Németország, Szerbia, Románia s a Balkán félsziget. Komló­behozatali többletünk így alakult: 1882 73,481 kilogramm 113,664 frt értékben 1883 98,753 « 269,856 « « 1884 163,752 « 365,197 « \ 1885 60,46­7 « 173,647 «, 1886 100,323 « 203,311 « « Az átlagos évi behozatali többlet 604 és 1637 métermázsa mintegy 225 ezer frt értékben, hol­ Hirdetési díj ! MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. I . Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos Sör hordókban. Behozatal Kivitel Év métermázsa frt értékben métermázsa frt értékben 1882 88,640 1.506,888 21,537 355,376 1883 109,476 1.861,105 16,674 275,129 1881 104,430 2.088,609 20,291 324,658 1885 103,320 2.066,406 16,524 264,388 1886 98,472 2.061,507 11,278 203,009 1882- ben 67,103 métermázsa 1.151,512 frt értékben 1883- ban 92,802 « 1.585,976 « « 1884- ben 84,139 « 1.753,951 « « 1885- ben 86,796 « 802,018 « 1886- ban 87,194 « 1.858,498 « Év B­e h o : métermázsa z a t­a 1 frt értékben Kivi méterm­ázsa ítél frt értékben 1882 1,416 113,332 1,813 40,812 1883 3,072 245,784 3,190 71,779 1884 3,196 255,695 2,457 54,827 1885 2,666 173,310 1,148 22,976 1886 3,130 203,469 1,237 27,233 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: IV. ker. Régi posta-etcza 6. szám I. em. TARTALOM. Söriparunk előmozdítása. — Meteorologiai villamossági kiállítás Londonban. — Egy újabb neme az élő hósövényeknek. — A bos­t­oni csatornarendszer és szivattyúmüvek. (Hét ábrával.) — Halászati törvényjavaslat. Tárcza : A milliomosok városából. Találmányok . Új eljárás fém­hordók, csövek, kazánok stb. for­rasztására vagy hegesztésére a Volta fényivvel. — Tésztadagasztó­gép. Vizi ügyek . A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belviz-szabályo­­zási Tár­sulat. — A Vaskapu szabályozása. — Német-osztrák-magyar tengeri kikötő kötelék díjszabása. Vasúti ügyek : A sü­meg-tapolczai vasút. — Új díjszabási pótlékok életbeléptetése. — Díjtételek érvényen kivül helyezése. — Magyar­­gácsországi és magyar nyugoti vasút. — Gabonaforgalom Gácsor­­szágból Vorarlbergbe illetőleg Lindauba. — A budapesti közúti vaspálya. Egyesületek és Társulatok : Új hitelszövetkezetek. — A vasúti köz­ponti leszámítoló hivatal alkalmazottai. A szarvaskői takarék és segélyegyleti szövetkezet. Különfélék : Az orosz, sajt és vasszövetkezet. — A czukoradó-tör­­vényjavaslat. A magyar mérnök- épitész-egylet. — Nyitra vár­megye közgazdasági előadójának jelentéséből. 15. szám Budapest, 1888. április 8

Next