Gazdasági Mérnök, 1913. január-december (38. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
2 tényleges állapota, melyet egymás irányában a már megkötött, de nálunk még törvénybe nem iktatott új bolgár kereskedelmi szerződés aktiválásáig fentartottunk, vagyis legrövidebb időn belül akár ennek az állapotnak meghosszabbítása, akár a már megkötött szerződésnek életbeléptetése, akár egy újabb pótegyezmény útján való rendezkedésre el kell készülve lennünk. Hasonlólag az év végére volt kilátásba véve Görögországgal egy új kereskedelmi szerződésnek megkötése, közelfekvő azon feltevés továbbá, hogy Szerbiával is új rendezkedésre lehet szükség, nemkülönben nyilvánvaló, hogy Törökország irányában az 1909. évi Antentejegyzőkönyv határozmányai immár szintén meghaladnák, továbbá még egyéb balkán vonatkozásokban, sőt esetleg nyugati országok irányában is torlódhatik a gyors intézkedések szüksége. A magyar királyi kormány ily körülmények között azért óhajtaná a törvényhozás részéről az 1913. esztendőre a szóban forgó felhatalmazást megkapni, mivel az állami élet károsodását akarja elkerülni azáltal, hogy ideje korán módjában van politikailag célszerű és gazdaságilag hasznos megállapodásokat életbe léptetni. Diesel-motoros gőzös. Németország nem késett kereskedelmi tengerészetet a technika legújabb vívmányaival, Dánia példáját követve, ellátni, mely ország az első volt, amely Dieselmotorral hajtott hajót állított a tengeri forgalom szolgálatába. A Németországban épült első kettős csavaros Diesel-motorhajó neve „Monte Penedo“ atlanti járatokra szolgál s augusztus 20-án végezte próbamenetét a megrendelői teljes megelégedésére. A hajó, mely a kieli Howardt féle hajógyárban a „Hamburg-Südamerikanische Dampschiffahrt-Gesellschaft“ számára épült, 106*6 m. hosszú, 15*2 m. széles és 82 m. mély. Hordképessége 6500 f , gyorsasága 10,5 tengeri mértföld. A hajó hajtására két darab, összesen 2000 lóerős megfordítható, négyhengeres, kétütemes Diesel-Sulzer rendszerű nyersolajgép szolgál. Kivéve a kormánygépet, amelyet a nyílt tengeren előmelegített sűrített levegő hajt, a segédgépeket gőz hajtja. Az ehhez szükséges gőzt egy olajfűtésre berendezett segédkazánban fejlesztik. A kétütemes gépek sokkal kisebbek és könnyebbek a már ismeretes négyütemes motoroknál, amelyekkel a nagy motorhajókat felszerelték, (Selandia és Jutlandia) továbbá szerkezetük egyszerűbb és olcsóbb. Ezen motoroshajót összehasonlítva egy egyenlő erejű gőzhajóval, kitűnik, hogy a gépsúlyon 170 tonna s a különféle fűtőanyagban körülbelül 805 tonna megtakarítható, úgy, hogy az azáltal nyert 075 tonna hordképességi többlet a fuvarozásban 15 százalékos többevétellel jár. A gépszemélyzet is kevesebb lehet (6 legén 16 helyett) úgy, hogy a személyzeti költségekben is nagy összeg megtakarítható. Látjuk ebből, hogy a motoros hajó a versenyt a gőzhajóra mindenesetre fényesen ki fogja állani. A román állami tengerhajózás két új gőzöse. A román állami tengerhajózási vállalat, miután a két új tengeri hajójának építésére hirdetett árlejtésnél az ajánlattevő gyárak horibilis árakat kértek, nem épített hajókat, hanem Angliában Grenockban két darab 7150 tonna hordképességű gőzöst vásárolt. A két új gőzös vételára 3 milli frank. Olasz-Braziliai vonal. Génuából jelentik hogy a braziliai köztársasági kormány a napokban szerződést kötött a La Veloca a Navigazione Generie és az Italia olasz gőzhajózási vállatokkal. A szerződés szerint a három vállalat együttesen kötelezi magát, hogy évente 28 járatot indít Genuából Rio de Janeiróba és Santosba, illetve Santosból és Rio de Janeiróból Genuába. A brazíliai kormány ezen szolgálat ellenében kötelezte magát a csoportnak járatonként 60.000 milieist fizetni. Bennünket főleg azért érdekel ez a hir, mert az Adria az osztrák Lloyddal és az Austro- Americana szintén tartanak fenn állami szubvencióval rendes járatokat Braziliába melyeken a gőzösök érintik úgy ki-, mint hazafelé Génuát, hol a rakomány legnagyobb részét is kapják. Amerikai hajóvonal Newyork és a Levante között. Az amerikai kereskedelmi körök igyekeznek iparcikkeik számára meghódítani a balkáni piacokat és elég, ből szükségesnek látják direkt amerikaievantei hajójáratok lépését. A legelső ily hajóvonal Newyorkból kiindulva Alaxandria, Beirut, Szaloniki, Konstantinápoly, Burgas, Odesza és Batum kikötőit fogja érinteni. Új gőzösök a Panama vonatra. A Panama csatorna közeli megnyitására való tekintettel, az Angol Rroyal Mail S. L. Co. három, egyenként 15.000 tonnás személyszállító gőzöst rendelt meg angol gyárakban a peru-chilei postavonalra A nagy német hajóvállalatok építései. Tekintettel a kitűnő tengerhajózási üzletmeneteire, a német vállalatok még a jelenlegi drága építési árak mellett is sok hajót rendelnek a hajóépítő vállalatoknál, így pl. a lefolyt hóban a Hamburg- Amerika-Line négy nagy teher- és egy turbinás szalongőzöst, a Norddeutscher Lloyd négy 11.000 tonnás személyszállító gőzhajót, a Hansa három 9000 tonnás teher-, Hamburg—Südamerika-Line egy 17.000 tonnás gyors-, a Woermann-Line pedig egy 5000 tonnás személyszállító gőzöst rendeltek meg. A német hajóépítő telepek már alig voltak képesek ezeket a rendeléseket elválalni. A Panama csatornáról. Az amerikai tengerészeti hatóság hivatalosan közzétette hogy a Panama csatorna 1913. év őszén a közlekedésnek átadatik. A most következő télen, mielőt a vizet a csatornába beeresztenék, az atlanti flotta Colon előtt fog gyülekezni. Dacára néhány ismert Amerikai politikus ellenmondásának, és nem tekintve az éles óvásokat, amelyeket a nagy amerikai vasúti vállalatok emeltek, aug. 24.én Taft elnök aláírta a Panama Bilt. Eltekintve az angol közvélemény felháborodásától, amely — mint várható volt — ezt a törvényt a Panama-csatornára vonatkozólag Anglia és Amerika közt kötött Hay-Pannccfort szerződés megsértésének tekintette, a bil magában Amerikában a legélénkebb vita tárgyává lett. Ezen törvény szerint oly hajóknak, amelyek amerikai vasutak birtokában vannak, 1914. év június elseje után az Egyesült Államok semmiféle viziulján sem szabad közlekedniök, ha ez által a vasúti társaságoknak lehetséges e viziúton közlekedő más járművekkel versenyezni. A kérdést, mikor áll ez be, mindenkor az Interstate Commerce Commission határozza meg és a közlekedési engedélyt a vasutaknak csak akkor adja meg, ha a szárazföldi és vizi szállítás egy kézben való egyesítése a köz érdekében áll. A törvény ezen határozatának az volt a célja, hogy a személy és áruszállítás monopolizálást a Panama-csatornában egynéhány vasúti vállalat, — mint ez már különféle amerikai vállalkozásoknál megtörtént — már kezdetben lehetetlené tegye. Az amerikai vasutak taktikája gyakran az volt, hogy a versenyt a tarifák rendkívül nagymérvű leszállítása által tönkretették és ezután, ha a vonal a járatokat beszüntette, egyidejű tarifaemeléssel az egész közlekedést magukhoz ragadták. A Panama-bili nélkül a két tengert összekötő hatalmas vasúti társaságoknak módjukban állott volna a Panama-csatorna egész közlekedését kezükbe keríteni. gazdasági mekisok szám. A vas rozsdásodásáról. A nemrégen lezajlott nagy newyorki kongresszusnak, amelyet a világ minden részéből összegyülekezett technikai vegyészek tartottak, egyik legnevezetesebb pontja annak a kérdésnek a megvitatása volt, lehetséges-e a vastárgyakra olyan festékbevonatokat készíteni, amelyek bárminő oknál fogva képesek megakadályozni azt, hogy az a vasdarab megrozsdásodjék ? Azt hisszük, felesleges az igen tisztelt olvasó előtt kiemelni a vas megrozsdásodása problémájának óriási jelentőségét Ma a vaskorszakban élünk. Nem csak azért nevezhetjük ily névvel jelen s az ezután következő századainkat, mert a világot kormányzó hatalmas gépszörnyetegek teste vasból van felépítve, hanem azért is jogos ez az elnevezés, mert hiszen szemmel látható az a törekvés, amely arra irányul, hogy minden anyagunkat, amely a technikai műveletekben csak némileg is alapvető szerepet játszik, vassal helyettesítsük. A vas bevonul mindenhová, teret hódít