Gazdasági Mérnök, 1915. január-december (39. évfolyam, 1-34. szám)
1915-01-03 / 1. szám
1. szám GAZDASÁGI MÉRNÖK — MŰSZAKI HETILAP összevetése alapján a tényleges fekbérek megállapítását illetőleg minden felelősség nélkül körülbelül négyzetméterenként és hetenként 15 fillérben állapítjuk meg. Ilyenformán a 15.000 négyzetméter terület után évenként 117.000 korona fehbérjövedelem lesz. A rakodási költség pedig q-ként átlag 5 fillérbe számítva, lesz a 650.000 q után 32.500 korona. Ennek folytán tehát összes bevétel az építő és tüzelőanyag után 149.500 korona. Az őrlemény utáni bevétel számításánál a rakodási díjat 11 fillérben lehet számítani, ami a 350.000 körleményforgalom után 38.500 korona. A bérbeadandó rakpartok után számíthatunk 60 korona folyóméterenkénti bért. A partok hossza lesz 2860 fm. Ebből 500 fm.-t foglalnak el a közraktárak, 250 fm.-t az építőanyagokra, 250 fm.-t tűzifa raktározásra, 300 fm.-t fővárosi kötérre és 360 fm.-t szabad kikötőre kell számítani s igy körülbelül 1400 fm.-t bérbe adhatunk, ami el fog kelni, minthogy a hajózási és egyes iparvállalatok már évek óta kérnek újabb és újabb partokat, amelyeket jelenleg parthiány miatt meg nem adhattunk. Ebből kaphatunk 83.000 K bért, a nem partmenti rakterületek időszaki bérbeadásából, tekintettel a vasúti síneken túl is rendelkezésre álló mintegy 123.000 m2 területre pedig legkevesebb 39.000 K bevételt lehet feltételezni. Part- és területbérlet, a kőtér és szabad kikötő illetékei címén felvehetünk tehát 123.000 K-át, aminél többet is számíthatunk, ha a közraktárak és szabadterületek céljára igénybe nem vett partot négyzetméterenként adnák bérbe. Ezenkívül számítani lehet még a kiépített kikötőmedencében, mely kétségtelenül a legbiztosabb telelőt fogja nyújtani és a terhelt hajóknak, melyek esetleg a tél folyamán rakodni óhajtanak, egyedül megfelelő, a telelő és az ebből eredő telelési díjakra. Az újpesti telelő díjat alapul véve a telelési díjat négyzetméterenként kereken 20 fillérbe számítjuk. Minimálisan 200 hajó telelését számítva, egy hajóra átlagban 400 négyzetmétert véve, a jövedelem lehet 16.000 K. Végül számbaveendő még a vontatógőzös jövedelme, egy elállításért 10 koronát számítva. Erre nézve feltehetjük, hogy a felvett 2.000.000 g forgalom lebonyolítására a telelésre szánt uszályokkal együtt naponként fog kelleni mintegy 10 uszály, ezekre esik átlag 2 elállítás egy napra, a rendkívüli elállításokkal együtt számíthatunk tehát naponként legkevesebb 30 elállítást. Ezt 270 napra véve, lehet a gőzös jövedelme 81.000 K. Ezek szerint az összbevétel a kikötőből az előadottak alapján végeredményben előreláthatólag hozzávetőlegesen a következőkép fog alakulni: gabonaforgalomból 384.400 „ darabáruból 317.800 „ építő- és tüzelőanyag után 149.500 „ őrlemény után 38.500 „ Ezekkel szemben a befektetendő fővárosi költségek természetszerűleg számításba veendő annuitásán kívül fel kell sorolnunk az évi kiadásokat. Megállapításuknál a tapasztalat és tanulmányok alapján úgy jártunk el, hogy az összes áruknál a rakodási és különféle díjak 2/3-át vettük fel üzemköltség gyanánt. Ezen számítás alapján a rakodási üzemköltség kereken 300.000 korona lesz. A daruk és elevátorok kezelési költségére, a személyzet és anyagfogyasztás költségeivel 80.000 K-t, a gőzös üzemköltségére, a személyzet fizetésére, anyagfogyasztás kb. 40.000 K-t, a biztosítás és fenntartás költségére 95.000 K-t, a kikötő igazgatás, kikötő felügyelet, világítás, tisztogatás költségére 250.000 K-t, vegyes kiadásokra felvettünk kereken 50.000 koronát, az egyenleget pedig mint megújítási tartalékalapot számoltuk el. Ezek szerint tehát a következő kiadásokra számítunk : 1. A 4.726.000 K fővárosi 6 százaléka mint az annuitás költsége 283.560 „ 2. Rakodási üzemköltség 300.000 „ 3. Gőzös „ 40.000 „ 4. Daruk kezelése és anyagfogyasztása 80.000 „ 5. Raktárak, épületek, berendezések karbantartása és biztosítása 70.000 „ 6. Vágányzat, közutak, világitási berendezések, csatorna karbantartása 25.000 „ 7. Kikötő igazgatás, világiÖsszes kiadás tehát 1,110.200 K Ilyenformán tehát a soroksári Dunaágban építendő kikötő jövedelmei évi kiadásait fedezik. Folytatjuk: part- és területbérek 123.000 K terelésért 16.000 „ gőzös jövedelme 81.000 „ összes jövedelem 1,110.200 K tás, tisztogatás 250.000 „ 8. Vegyes kiadások 50.000 „ 9. Megújítási tartalékra 11.640 „ H vasúti alkalmazottak elméleti és gyakorlati kiképzése a külföldön. A vizsga írásbeli és szóbeli részből ál. Az írásbeli rendszerint 3 óráig tart, a szóbelinél pedig 10—15 percet szánnak egy-egy jelöltre A bizonyítványt az üzletvezető írja alá. A távirdai vizsgát vizsgáló biztos veszi fel. Az írásbeli részre 12 órai, a szóbelire 15 percnyi idő van szánva. Főbb tárgyai: gépállítás, telepek összeállítása, sürgönydíjazás, távirdai számadás szerkesztése sürgönyadás és vétel, a távirdai szolgálatra vonatkozó körrendeletek és körözvények. A forgalmi vizsga, mely ugyanannyi ideig tart, a következő főbb tárgyakra vonatkozik: a forgalmi, jelzési és kocsiintézőségi utasítás legkorábbi indulási idő kiszámítása, menetrend-készítés, tolatási szolgálat, vasúti üzletrendtartás, a forgalmi szolgálatra vonatkozó körrendeletek és körözvények. Az állomási felvigyázóknál a vizsga tárgyai az említetteken kívül, vonatok összeállítása, a vonatok indításánál és fogadtatásánál követendő eljárás, pályakocsik és hajtányok közlekedése, kocsiintézőségi beadványok szerkesztése, stb. ; a kocsimestereknél; a kocsiszabályzatban foglalt sérülések, a kocsialkotórészek megnevezése magyarul és németül, az előforduló jelentések és bárcák kiállítása, kocsivizsgálat stb. Külön vizsgát tesznek a fékezők és kalauzok (vonatvezetői, illetőleg kezelői vizsgát), valamint a távirda- és szemafor-felvigyázók. Utóbbiaknál az írásbeli vizsga egy napig, a gyakorlati és szóbeli vizsga egy-két napig tart. Itt említjük meg, hogy az állomási elöljárók, ép úgy mint az állomásfőnökök, külön vizsgát tesznek, mely azonban csupán a megbízásnak és nem a kinevezésnek vagy előléptetésnek a feltétele. A kereskedelmi vizsgát is vizsgáló biztos veszi fel. Az írásbeli része a vizsgának 12 óráig, a szóbeli 15 percig tart. A raktárnokok megvizsgálásánál a főbb tárgyak: szállítási szerződés megkötése, podgyászok és áruk kezelése, vasúti illetékek kiszámítása a saját forgalomba, üzletszabályzat, díjszabási határozmányok, katonai díjszabás, kilométermutató és földrajz, vonatkozó körözvények és körrendeletek, gyakorlati rakodási feladatok a raktári szolgálatra vonatkozó nyomtatványokon. A pénztárkezelői vizsga tárgyai: személy és podgyászszállítás, személyzet díjmentes szállítása, útipopgyászkezelés, vasúti illetékek kiszámítása a saját forgalomban, üzletszabályzat, személy és katonai díjszabás, földrajz, számadáskészítés, gyakorlati számítások, vonatkozó körözvények és körrendeletek. A pályafelvigyázói vizsga bizottság előtt teendő le. A bizottság elnöke a pályafentartási és építési osztály vezetője, tagjai pedig az illetékes vonalbiztos és osztálymérnök. A vizsga gyakorlati írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsgára egy, esetleg több nap van szánva; a bizonyítványt az üzletvezető adja ki. A pályaőrök, blokkőrök és mozgóőrök néhány utasítás részleteiből szóbeli vizsgát tesznek az illetékes vonalbiztos és osztálymérnök előtt. Ez nem formaszerű vizsga és havonként megismételhető. A mozdonyvezetői hatósági vizsga a kinevezés feltétele. A hatósági vizsgát megelőzőleg a mozdonyvezető jelölteknek a forgalmi szolgálatból is vizsgát kell tenniök az üzletvezetőség 111. és IV. osztályának egy-egy beosztott közege előtt. Erről a szóbeli vizsgáról külön bizonyítványt nem adnak ki. Újabban a mozdonyvezetőktől tűzkezelési vizsgát is kívánnak annak a megállapítására, hogy a jelölt miképen kezeli a tüzelőanyagot. Ezt a tisztán gyakorlati vizsgát a külszolgálati főnök vagy megbízottja teszi fel, a menyiben a jelölttel bizonyos vonalrészen együtt utazik a mozdonyon s ez alatt megfigyeli a jelöltet, várjon a tüzelőanyaggal tud e takarékosan bánni. 3