Gazdasági Mérnök, 1917. január-december (41. évfolyam, 1-24. szám)

1917-09-01 / 17-18. szám

17—18. szám gazdasági mérnök műszaki hetilap , megszerezni és meg is szerzik. Tudjuk jól, hogy nem a talaj termékenysé­gétől, nem az éghajlat enyheségétől függ a nem­zetek jóléte. Szolgaság és babona, szülőföldünket és tár­sadalmunkat koldusok országává teheti és min­den örömünket siralom házává változtathatta át­ellenben: a polgári és szellemi szabadság szik­lákat termékenyíthet és dögvészes mocsarakat virágzó kertekké alakíthat át. Tehát a jóléthez két dolog szükséges: szellemi kiművelés a pro­duktív munka végrehajtásához, és az egyéni szabadság. De a szabadság is olyan mint a kétélű fegyver a­mely csak an­nak szolgál ja­vára, aki vele bánni tud. Mint a produktív munka végzésére, úgy a szabadságra is nevelni kell a népet, fokozato­san és pedig saját egyéni dispositióinak megfe­lelően, a műveltség útján. Nem lehet célom azt a végrehajtási módszereket vagy módokat itt ismertetni, mert lehetetlenségre vállalkoznék. A művelt „produktív munkástársadalom“ szük­sége természeti szükség, a­melynek célja csak az évszázadok folyamán az általános műveltség elterjedésének arányában váltak és válnak is­mertekké. A produktív munkás társadalom is törtet — a maga alapozótt útjain — az általá­nos műveltség elnyerhetése és a tanultak (is­­kolázotak) társadalmába való bejutása után. És ezen küzdelem nemcsak hogy nem jogosulatlan de egyenesen (bátran mondhatjuk) örvendetesen a társadalom intezivebb javát célozza és hozza mert a produktív munkás osztály művelődése és a latainerekkel egyenlő ismeretekkel bíró óhajtásával, csak a két osztály közötti allatomos ellenszenvet csökkenti, s igy az általános kultú­rának, tehát az emberiség boldogsága legfőbb eszközeinek zavartalanabb előmenetelét teszi lehetővé, azon társadalomét, a­mely célját csak is mint általános műveltséggel bíró társadalom képes lesz megközelíteni — és elérni. Ezt pe­dig csak úgy érheti el, ha az egyik, de általá­ban minden rendű és rangú korkülönbség nél­küli társadalmi osztálynak. Kell, hogy az iskolák kapui mindig és min­denki előtt egyformán nyitva legyenek, hogy azok a­kik iskolai oktatásban részesülni akar­nak, ezen óhajukat elérhessék épp úgy mint az áhítatot lélek a templomban. Kell, hogy mód nyúttassék arra, hogy mindenki egységes és e­­gyenlő tanítási eljárásban részesülhessen, hogy így egyformán a kulturális fejlődés hatékonysá­gát élvezhessék, a társadalom különbözhetetlen tényezőivé válhassanak azok is, akik ezt a mos­tani iskolai rendszer mellett nem tehették és tehetik. Hírlapi közlemény. A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság közli, hogy Wien, Pozsony, Gönyü, Győr és Újpest állo­másoknak valamint a Budapest-Zemun Belgrád pancsovai vonal állomásainak Komárom állo­mással való mindkét irányú forgalmában az áru­felvételt 1917. évi julius hó 1- én megkezdi. A Baja apatini vonalon fekvő Monostorszeg meg­állóhely a forgalom számára továbbra is zárva marad. Budapest, 1917. julius 18. Az igazgatóság A bauxit felhasználása téglagyártásra. Az északamerikai Egyesült Államokban uralkodó magnezithiány következtében megkísérelték a bauxitot tűzálló téglák gyártására felhasználni. Az így készült 76°/C aluminiumoxidot tartalmazó téglák alkalmazása teljes sikerrel jár­; a bauxit­­téglák a magnezittégláknál olcsóbbaknak bizo­nyultak és a legkülönfélébb kemencékben :g.a jól beváltak. A nagyolvasztókban a salak a ba­­uxittéglákba alig egynegyedrésznyire oly mélyen hatolt bele mint a magnezittéglákba. A bauxit­­téglák gyártása ennek folytán most szélesebb alapokon indul meg Amerikában. A marosi híd újraépítése. A marosi híd­nak teljes vashíddá való átalakítása már régen tervbe van véve. Most egy nagy lépéssel köze­ledtek ennek a tervnek megvalósításához, mert a híd átalakítása ügyében az érdekelt tényezők bevonásával a közigazgatási bejárás e hó 17- én lesz Hervay István alispán elnöklete alatt. A budai Várszinház rekonstruálása. Gróf Bánffy Miklós, az állami színházak főigazgató­ja bejelentette a fővárosnak, hogy a Várszín­házban a legközelebbi színházi idénytől kezdő­­dőleg a előadásokat újból meg akarja kezdeni és pedig annál is inkább, mert az udvar a tél folyamán előreláthatóan hosszabb időt fog Bu­dapesten tölteni. A főigazgató azt a kérelmet terjesztette elő tehát, hogy a főváros hajtsa vég­re a színházban már régóta szükségessé vált átalakító és helyreállító munkálatokat, melyek­nek végrehaj­ts­a nélkül a színházban az előadá­sok még nem tarthatók. Erdei vasútépítés. A Borsod Hevesi Erdő­ipar rt. erdeinek kitermelésére 22 kilométeres gőzüzemű erdei iparvasutat építtet az ózd­ná­­dasdi vasút Arló állomásához csatlakozólag. A vasutat, amelynek első 12 kilométernyi szaka­szán az alépítmény már elkészült, László György budapesti oki. mérnök, építési vállalkozó ter­vezte és építi. Német hajózási hírszolgálati vállalat. A németek a háború alatt szükségesnek találták, önnálló hajózási hírszolgálatot lebonyolító válla­latot alakítani, mely vállalat a külföldtől, neve­zetesen Angliától függetlenül lássa el a német hajózási és kereskedelmi köröket a hajók útjáról való rendszeres értesítésekkel. E célból alakult meg a „Seidwest"- szervezet, Hamburgban. Az előkész­itő közgyűlésen a német hajózás és ke­reskedelem 400 képviselője volt jelen. A köz­gyűlésen H. F. C. Heye, a hamburgi kamara elnöke elnökölt. A vállalat feldata lesz az egész világot behálózó képviselői szervezetet felállítan és kiépíteni. A képviselők minden fontosabb hírt sürgöny vagy rádió útján fognak a társaság vezetőségével közölni. Hírek az érdekeltek ren­delkezésére kiadatnak a naponként megjelenő „Schiffahrtszeitung“-ban. Kitüntetések a Magyar­ Folyam- és Ten­gerhajózási Részvénytársaságnál. A király a háborús forgalomban a folyamhajózás terén teljesített szolgálatuk elismeréséül Cornides Béla Kner Károly, Balog Bertalan, Siba J­ános és Weic­­hinger Miklós M- F. T. R. hajóskapitányoknak a koronás arany­ érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kardokkal, Gáli Mihály, Pálik Gyula, Heim Nándor és Reitz Bála M. F. T. R- hajógépészeknek az arany érdemkeresztet a vitéz­ségi érem szalagján a kardokkal Baranyi Sándor és Zsolnai Jakab főkormányosoknak, Vass József és báró Korfi István elsőosztályú kormányosok-­ nak, Blaskovics József és Fazekas István má­sodosztályú kormányosoknak, Molnár Mihály kormányosnak, Szögi Szilveszter másodkormá­nyosnak Máté Mihály és Rajkó Béla gépápolok­­na­k a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kardokkal, Lengyel Gyula ha­jóslegénynek és Ferenczi Pál fűtőnek az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kar­dokkal. György Jenő M. F. T. R. főfelügyelőnek a Ferenc József-rend hadidiszítményes lovagke­­r­esztjét Erdős Béla főelle­nőr­-nek, Ács Ervin ellen­őrnek, Christmann János, Kring Márton és Pi­­egl Gyula hajóskapitányoknak valamint Emőki Ede dunagőzhajózási társaságbeli főgépésznek a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, Székely Gyula, Werner Dezső és Sc­­hliesser L­ajos M. F. T. R. hivatalnokoknak, Fü­­gelin Dezső Schlesinger Ignác, Holzer Adolf, Pea Pál, Holtzer, Sohr Ignác és Szüts Zoltán hajógépészeknek az arany érdemkeresztet a vi­tézségi érem szalagján, Moser Lőrinc és Kocsoba Mirko irodatiszteknek, Greif Mihály elsőosztályú kormányosnak Káldy Zsigmond, Keller Dezső és Nyári Károly kormányosoknak, Esztergályos Gyula gépápolónak és Vincze József hajósmes­ternek a koronás ezüst érdemkeresztet a vitéz­ségi érem szalagján, végül Vukasinov György hajómesternek az ezüst érdemkeresztet a vitéz­ségi érem szalagján adományozta. Gyorsáruforgalom Tutrakán és Silistria állomásokkal, a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási R. T. közli hogy a hadvezető­ség szolgálatában álló hajókkal a Zemun rus­­tsuki vonalon fenntartott gyorsáru forgalom fo­lyó hó 5 éves TUTRAKÁN és SILISTRIA állo­másokra kiterjesztik. Ezekkel az állomásokkal való forgalomban elszállítatott küldeményekre a társasági díjszabási és üzletszabályzati határoz­­mányok szintén csak anyiban érvényesek, amen­nyiben a c-­ és kir. központi szállítási vezető­ség azoktól eltérőleg nem intézkedik. Budapest, 1917. augusztus 3. Az igazgatóság Menetjegyek előreváltása a Budapest- Dömösi vonal állomásaira. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy a Budapest-dömösi vonal állomásaira vasár- és ünnepnapokon ki­ránduló utasközönség kényelmére való tekintet­tel azt az intézkedést léptette életbe hogy az utazáshoz szükséges menet­jegyeket már a va­sár- és ünnepnapokat közvetlenül megelőző na­pokon kiszolgáltatja. E jegyek a rendes áron a társaság Eötvös-téri állomásán a hivatalos órák alatt (d. e. 8-12 és d. u. 2­6-ig) fognak kiadatni Budapest, 1917. július 19. Az igazgatóság A csongrád szegedi járatok megnyitása. A Magyar Királyi Folyam- és Tenger­hajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy személyszállítással egybekötött menetrend­szerű teherjáratait Csongrád és Szeged között melyek kis viz miatt szüneteltek­­. évi julius hó 7-ével ismét megnyitja. Budapest, 1917. julius 6 án Az igazgatóság. A technológiai iparmuzeum iparostan­folyamai. A technológiai iparmúzeum igazga­tósága a kereskedelmi kormány megbizásába folytatja azt a nagy munkát, melyet már évek óta az iparfejlesztés jegyében űzött s amely a magyar kisiparnak máris annyira előnyére vált.­ ­ Vegyesek. 3

Next