Gazdasági Mérnök, 1917. január-december (41. évfolyam, 1-24. szám)
1917-09-01 / 17-18. szám
17—18. szám gazdasági mérnök műszaki hetilap , megszerezni és meg is szerzik. Tudjuk jól, hogy nem a talaj termékenységétől, nem az éghajlat enyheségétől függ a nemzetek jóléte. Szolgaság és babona, szülőföldünket és társadalmunkat koldusok országává teheti és minden örömünket siralom házává változtathatta átellenben: a polgári és szellemi szabadság sziklákat termékenyíthet és dögvészes mocsarakat virágzó kertekké alakíthat át. Tehát a jóléthez két dolog szükséges: szellemi kiművelés a produktív munka végrehajtásához, és az egyéni szabadság. De a szabadság is olyan mint a kétélű fegyver amely csak annak szolgál javára, aki vele bánni tud. Mint a produktív munka végzésére, úgy a szabadságra is nevelni kell a népet, fokozatosan és pedig saját egyéni dispositióinak megfelelően, a műveltség útján. Nem lehet célom azt a végrehajtási módszereket vagy módokat itt ismertetni, mert lehetetlenségre vállalkoznék. A művelt „produktív munkástársadalom“ szüksége természeti szükség, amelynek célja csak az évszázadok folyamán az általános műveltség elterjedésének arányában váltak és válnak ismertekké. A produktív munkás társadalom is törtet — a maga alapozótt útjain — az általános műveltség elnyerhetése és a tanultak (iskolázotak) társadalmába való bejutása után. És ezen küzdelem nemcsak hogy nem jogosulatlan de egyenesen (bátran mondhatjuk) örvendetesen a társadalom intezivebb javát célozza és hozza mert a produktív munkás osztály művelődése és a latainerekkel egyenlő ismeretekkel bíró óhajtásával, csak a két osztály közötti allatomos ellenszenvet csökkenti, s igy az általános kultúrának, tehát az emberiség boldogsága legfőbb eszközeinek zavartalanabb előmenetelét teszi lehetővé, azon társadalomét, amely célját csak is mint általános műveltséggel bíró társadalom képes lesz megközelíteni — és elérni. Ezt pedig csak úgy érheti el, ha az egyik, de általában minden rendű és rangú korkülönbség nélküli társadalmi osztálynak. Kell, hogy az iskolák kapui mindig és mindenki előtt egyformán nyitva legyenek, hogy azok akik iskolai oktatásban részesülni akarnak, ezen óhajukat elérhessék épp úgy mint az áhítatot lélek a templomban. Kell, hogy mód nyúttassék arra, hogy mindenki egységes és egyenlő tanítási eljárásban részesülhessen, hogy így egyformán a kulturális fejlődés hatékonyságát élvezhessék, a társadalom különbözhetetlen tényezőivé válhassanak azok is, akik ezt a mostani iskolai rendszer mellett nem tehették és tehetik. Hírlapi közlemény. A Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Részvénytársaság közli, hogy Wien, Pozsony, Gönyü, Győr és Újpest állomásoknak valamint a Budapest-Zemun Belgrád pancsovai vonal állomásainak Komárom állomással való mindkét irányú forgalmában az árufelvételt 1917. évi julius hó 1- én megkezdi. A Baja apatini vonalon fekvő Monostorszeg megállóhely a forgalom számára továbbra is zárva marad. Budapest, 1917. julius 18. Az igazgatóság A bauxit felhasználása téglagyártásra. Az északamerikai Egyesült Államokban uralkodó magnezithiány következtében megkísérelték a bauxitot tűzálló téglák gyártására felhasználni. Az így készült 76°/C aluminiumoxidot tartalmazó téglák alkalmazása teljes sikerrel jár; a bauxittéglák a magnezittégláknál olcsóbbaknak bizonyultak és a legkülönfélébb kemencékben :g.a jól beváltak. A nagyolvasztókban a salak a bauxittéglákba alig egynegyedrésznyire oly mélyen hatolt bele mint a magnezittéglákba. A bauxittéglák gyártása ennek folytán most szélesebb alapokon indul meg Amerikában. A marosi híd újraépítése. A marosi hídnak teljes vashíddá való átalakítása már régen tervbe van véve. Most egy nagy lépéssel közeledtek ennek a tervnek megvalósításához, mert a híd átalakítása ügyében az érdekelt tényezők bevonásával a közigazgatási bejárás e hó 17- én lesz Hervay István alispán elnöklete alatt. A budai Várszinház rekonstruálása. Gróf Bánffy Miklós, az állami színházak főigazgatója bejelentette a fővárosnak, hogy a Várszínházban a legközelebbi színházi idénytől kezdődőleg a előadásokat újból meg akarja kezdeni és pedig annál is inkább, mert az udvar a tél folyamán előreláthatóan hosszabb időt fog Budapesten tölteni. A főigazgató azt a kérelmet terjesztette elő tehát, hogy a főváros hajtsa végre a színházban már régóta szükségessé vált átalakító és helyreállító munkálatokat, melyeknek végrehajtsa nélkül a színházban az előadások még nem tarthatók. Erdei vasútépítés. A Borsod Hevesi Erdőipar rt. erdeinek kitermelésére 22 kilométeres gőzüzemű erdei iparvasutat építtet az ózdnádasdi vasút Arló állomásához csatlakozólag. A vasutat, amelynek első 12 kilométernyi szakaszán az alépítmény már elkészült, László György budapesti oki. mérnök, építési vállalkozó tervezte és építi. Német hajózási hírszolgálati vállalat. A németek a háború alatt szükségesnek találták, önnálló hajózási hírszolgálatot lebonyolító vállalatot alakítani, mely vállalat a külföldtől, nevezetesen Angliától függetlenül lássa el a német hajózási és kereskedelmi köröket a hajók útjáról való rendszeres értesítésekkel. E célból alakult meg a „Seidwest"- szervezet, Hamburgban. Az előkészitő közgyűlésen a német hajózás és kereskedelem 400 képviselője volt jelen. A közgyűlésen H. F. C. Heye, a hamburgi kamara elnöke elnökölt. A vállalat feldata lesz az egész világot behálózó képviselői szervezetet felállítan és kiépíteni. A képviselők minden fontosabb hírt sürgöny vagy rádió útján fognak a társaság vezetőségével közölni. Hírek az érdekeltek rendelkezésére kiadatnak a naponként megjelenő „Schiffahrtszeitung“-ban. Kitüntetések a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnál. A király a háborús forgalomban a folyamhajózás terén teljesített szolgálatuk elismeréséül Cornides Béla Kner Károly, Balog Bertalan, Siba János és Weichinger Miklós M- F. T. R. hajóskapitányoknak a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kardokkal, Gáli Mihály, Pálik Gyula, Heim Nándor és Reitz Bála M. F. T. R- hajógépészeknek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kardokkal Baranyi Sándor és Zsolnai Jakab főkormányosoknak, Vass József és báró Korfi István elsőosztályú kormányosok- nak, Blaskovics József és Fazekas István másodosztályú kormányosoknak, Molnár Mihály kormányosnak, Szögi Szilveszter másodkormányosnak Máté Mihály és Rajkó Béla gépápoloknak a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kardokkal, Lengyel Gyula hajóslegénynek és Ferenczi Pál fűtőnek az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján a kardokkal. György Jenő M. F. T. R. főfelügyelőnek a Ferenc József-rend hadidiszítményes lovagkeresztjét Erdős Béla főellenőr-nek, Ács Ervin ellenőrnek, Christmann János, Kring Márton és Piegl Gyula hajóskapitányoknak valamint Emőki Ede dunagőzhajózási társaságbeli főgépésznek a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, Székely Gyula, Werner Dezső és Schliesser Lajos M. F. T. R. hivatalnokoknak, Fügelin Dezső Schlesinger Ignác, Holzer Adolf, Pea Pál, Holtzer, Sohr Ignác és Szüts Zoltán hajógépészeknek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, Moser Lőrinc és Kocsoba Mirko irodatiszteknek, Greif Mihály elsőosztályú kormányosnak Káldy Zsigmond, Keller Dezső és Nyári Károly kormányosoknak, Esztergályos Gyula gépápolónak és Vincze József hajósmesternek a koronás ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, végül Vukasinov György hajómesternek az ezüst érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Gyorsáruforgalom Tutrakán és Silistria állomásokkal, a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási R. T. közli hogy a hadvezetőség szolgálatában álló hajókkal a Zemun rustsuki vonalon fenntartott gyorsáru forgalom folyó hó 5 éves TUTRAKÁN és SILISTRIA állomásokra kiterjesztik. Ezekkel az állomásokkal való forgalomban elszállítatott küldeményekre a társasági díjszabási és üzletszabályzati határozmányok szintén csak anyiban érvényesek, amennyiben a c- és kir. központi szállítási vezetőség azoktól eltérőleg nem intézkedik. Budapest, 1917. augusztus 3. Az igazgatóság Menetjegyek előreváltása a Budapest- Dömösi vonal állomásaira. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közli, hogy a Budapest-dömösi vonal állomásaira vasár- és ünnepnapokon kiránduló utasközönség kényelmére való tekintettel azt az intézkedést léptette életbe hogy az utazáshoz szükséges menetjegyeket már a vasár- és ünnepnapokat közvetlenül megelőző napokon kiszolgáltatja. E jegyek a rendes áron a társaság Eötvös-téri állomásán a hivatalos órák alatt (d. e. 8-12 és d. u. 26-ig) fognak kiadatni Budapest, 1917. július 19. Az igazgatóság A csongrád szegedi járatok megnyitása. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy személyszállítással egybekötött menetrendszerű teherjáratait Csongrád és Szeged között melyek kis viz miatt szüneteltek. évi julius hó 7-ével ismét megnyitja. Budapest, 1917. julius 6 án Az igazgatóság. A technológiai iparmuzeum iparostanfolyamai. A technológiai iparmúzeum igazgatósága a kereskedelmi kormány megbizásába folytatja azt a nagy munkát, melyet már évek óta az iparfejlesztés jegyében űzött s amely a magyar kisiparnak máris annyira előnyére vált. Vegyesek. 3