Geodézia és kartográfia 1951 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1951 / 3. szám - Bendefy László: A Duna sempontjának magassága az újabb - s régibb meghatározások alapján
1840-ben Vásárhelyi a mai pesti belvárosban végzett kiterjedtebb szintezést. Ezt a magasságmérést is a hajóhídi (azaz a régi budai) vízmérce sempontjához viszonyította. (1864-ben Doletsko a még fellelhető pontokat újból lejtméretezte.) b) Tenczer Károly 1839. évi lejtmérése A régi budai vízmérce sempontjából indult ki Tenczer 1839. évi lejtmérése. Ennek alapján elkészült Pest város magassági térképe. Ez, a térkép az újonnan épült töltéseken kívül a csatornahálózat rendezésének tervét is tartalmazza. Tenczer lejtezése szorosan kapcsolatos a korábbi Vásárhelyi-féle munkálatokkal, s megadott magassági értékei ugyancsak a petronelli függők rendszerébe tartoznak. A régi budai vízmérce — a „Dunai vízmércék törzskönyvében“ található feljegyzések szerint — 1849-ig szolgált gyakorlati célokat a napi vízállások rögzítésére. 1850-ben elkészült a Lánchíd budai pillérén az öles mérce, s ezzel a régi mérce elvesztette addigi gyakorlati jelentőségét. Azonban, hogy a korábbi és későbbi sejtmérések között a tényleges kapcsolat meglegyen, szükség volt a két mérce kezdővonása közti különbségek meghatározására. Erre 1863-ban került sor. B) A budai Lánchíd éles mércéjének sempontja c) Doletsko Ferenc 1863—1865. évi lejt mérése A múlt század második felében a rohamosan nekilendülő iparosodás nyomán Pest és Buda fejlődése hatalmas iramot vett. A városrendezési tervek, csatornahálózat fektetése stb. az 1860-as években már akkora területet öleltek fel, hogy szükségessé vált egy — a mai fogalmak szerint is korszerűnek és szabatosnak mondható — városi szintezési hálózat kifejlesztése. Ezt a feladatot Pest város tanácsa 1863 tavaszán Doletsko Ferenc oki. mérnökre bízta.93 A munkálatok szakszerű irányítására és ellenőrzésére „Sejtmérési bizottmány“ alakult.10 A Doletsko-féle szintezés alapszintjéül a bizottmány a budai Lánchíd éles mércéjének kezdőpontját választotta. Elhatározták azt is, hogy a régi budai és a lánchidi öles mérce kezdőpontjának magasságkülönbségét gondos szintezéssel kell meghatározni. A nevezetes lejtmérés 1863. október 22-én történt meg, még pedig úgy, hogy négy kiváló mérnök „ ... külön-külön foganatosított lejtméréssel... a bizottmányilag... elfogadott javaslathoz képest“ a két vízmércét összeszintezte ... „mely négyszeres lejtmérés eredménye a Duna lejtméreti sempontjával, illetőleg a budai vízmérce méret jegyével öszszehasonlítva mindössze csak 5”' (öt vonalnyi = 10,98 mm) különbséget mutatott“. „Minthogy e négyszeres, minden pontossággal külön végrehajtott, s összhangzó lejtmérés eredménye csak 5''-nyi különbséget mutat — olvassuk az egykorú eredeti jegyzőkönyvben 11 —, mely igen csekély különbség a gyakorlatban számba sem vehető, s minthogy a budai lánchídon alkalmazott vízmérce sempontja a dunalejtméretezési semponttal összevágónak találtatott, — ennél fogva a sempont 164 lábbal 0 hüvelykkel és 11 vonallal megállapított méret jegye a lejtmérés kiindulási pontjául vézetik, s a munka alapjául létezni határoztatjk.“12 A két mérce összeszintezése nagyobb mértékű előmunkálatokat kívánt meg. (Ideiglenes cölöpözés, állványozás.) Mivel pedig ezt a lejtmérés volt hivatott a lánchídi mérce hiteles magasságát megállapítani, Clark Ádám ,,a lejtméretezési meghatározás“ minden költségét a Lánchíd-bizottság terhére számolta el.13 Az 1863—1865. évi Doletsko-féle lejtmérés protokolluma a Lánchíd éles vízmércéjének kezdővonását ugyancsak 164'—0"—1l'"-ban (51, 861 36 m) adja meg (Petronelli függőben). Az eredeti Vásárhelyi-féle protokollumban, amelyet az 1863. évi Lejtmérési bizottmány tagjai bizonyára ismertek, a régi budai vízmérce sempontjának magassága 164'—1"— 63/4 ". Ha ebből levonunk 5""-t, 164'—1"— kapunk. Ez az érték 23/4,"-sal, azaz 6,04 mm-rel tér el attól az értéktől (164'— 0"—11'"), amelyet a bizottmány a Duna lánchídizempontja magasságául elfogadott 45 a. id. munkámban kimutattam, hogy minden valószínűség szerint ennek az eltérésnek pongyola írásmódból származó elnézés az oka. Ennek ellenére a Doletsko-féle protokollumban közölt értéket figyelmen kívül hagynunk nem szabad. Mivel pedig 5'" = 11 man. 7%"' pedig =17 mm, a továbbiakban a két 9 Niveau-Plan der к. Freistadt Pesth innerhalb des Stadtgrabens und der im Jahre 1838. erbauten nördlichen und südlichen Schutz — oder Strassendämme. Zusammengestellt im Monat Mai und Juni 1839 unter der Leitung des Navigations-Ingenieurs Carl Tenczer, Gezeichnet durch Pribék, Massányi und Gruber К. Mappierungs — Ingenieure. (1 : 3600 méretarányú eredeti tervrajz, a Vízrajzi Intézet birtokában.) A Tenczer-féle lejtmérés eredeti protocollumát: ,,Verzeichniss der im Jahre 1839 durch den König. Navig. Ing. Carl Tenczer im ganzen Umfang der König. Freistadt Pesth an den einzelnen Gabäuden bestimmt wordenen Niveau-Fix puncte“ c. füzetet ezidőszerint az Orsz. Földméréstani Intézet őrzi. 9/a Bőv. 1. Bendefy L. Pest szab. kir. főváros első szabatos lejtmérése. Térképészeti Közl. VIII. évf. (Sajtó alatt.) 104 10 Pest-Buda régi lejtmérése. — Bpest, Városház levéltárában: Pesti levéltár, Intimata A. N. — A. 1868.— Lejtmérési munkák 4819. 11 U. ott. a IV ülés jegyzőkönyvében. 12 U. ott. 13 U. ott.