Geodézia és kartográfia 2013 (65. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 1-2. szám - Elhunyt Detrekői Ákos, a BME volt rektora, professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a CEU igazgatóságának tagja, Szolnok díszpolgára
Elhunyt Detrekői Ákos a BME volt rektora, professor emeritusa, az MTA rendes tagja, a CEU igazgatóságának tagja, Szolnok díszpolgára 2012. december 18-án életének 74. évében elhunyt a magyar földmérés meghatározó személyisége. Családja, barátai, tudóstársai, tanítványai, munkatársai és a magyar földmérő- és térképész társadalom képviselői vettek végső búcsút 2013. január 11-én a budapesti Magyar Szentek Templomában. Búcsúztunk. Búcsúztunk a tudóstól, a mindig segítőkész baráttól. Búcsúztunk attól az embertől, aki közvetlenségével, életszeretetével, hatalmas, széleskörű tudásával és munkabírásával egy életen keresztül szolgálta a magyar földmérés ügyét. Detrekői Ákos 1939-ben született. Édesapja 1946-tól haláláig az Állami Földmérés nagy tekintélyű, köztiszteletben álló munkatársa, különböző beosztásokban vezetője volt. A családi indíttatás, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium szellemisége is jelentős szerepet játszott életpályájának alakulásában.. Kitüntetéses földmérő mérnöki oklevelét 1963-ban szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen (akkor ÉKME). Ezt követően a Rédey István professzor vezette Általános Geodézia Tanszékre került és ettől kezdve munkája, munkássága egy életre összefonódott az egyetemi oktatással, a kutatással és később az oktatás szervezéssel. A Drezdában szerzett és publikált ipari geodéziai tapasztalatai szemléletváltozást hoztak a magyar mérnökgeodéziában a megbízhatósági vizsgálatok megalapozottságában, bővítésében. A két éves bonni Humbolt Alapítvány és ösztöndíj személyét, szakmai munkásságát nemzetközileg is ismertté tette, melynek eredményeként kerülhetett be a FIG-be, ahol először titkárként, majd alelnökként, végül a 6. Bizottság elnökeként dolgozott. Az egyetemi doktori cím megszerzése után a műszaki tudományok kandidátusa, majd a műszaki tudományok doktora fokozatot nyerte el. Homoródi professzor javaslatára a Fotogrammetriai Tanszék vezetője lett akkor, amikor a fotogrammetriában világszerte zajlott az analóg fotogrammetriáról a numerikus eljárásra, illetve az analitikus fotogrammetriára való átállás. Itt kiválóan hasznosíthatta a kiegyenlítő számításban szerzett ismereteit, tapasztalatait. Nem sokkal később, egyetemi tanári kinevezést kapott, majd kari dékán, és Bíró Péter professzor rektori megbízatásának lejárta után hét éven keresztül az egyetem rektora. Rektori ideje alatt alakult meg az egyetemen a Gazdasági- és társadalomtudományi Kar, a Természettudományi Kar. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, amikor megkezdődött a korábban sok fenntartással kísért Bolognai folyamat bevezetése. Tudományos és oktatói munkájának elismeréseként az MTA levelező, majd az akadémia rendes tagjává választották. Tagja a Bajor Tudományos Akadémiának, a Modenai Művészeti és Tudományos Akadémiának és az Európai Tudományos Akadémiának. Az ismert, Magyarországon elnyert kitüntetései mellett a német államfőtől vehette át az első osztályú Német Szövetségi Érdemkeresztet, a Finn Oroszlán Lovagrend parancsnoki kitüntetését. Gazdag és széleskörű a publikációs tevékenysége. Első szakmai cikke 1962-ben jelent meg a Geodézia és Kartográfia folyóiratban. Ezt közel 200 cikk, tanulmány, tankönyv követte, amelyekből ki kell emelni a „Kiegyenlítő számítások” című tankönyvét, amely máig alapvető mű a magyar geodéziában, a „Deformation Measurements” (Joó István professzorral közösen szerkesztett) angol nyelvű kiadványt, a „Bevezetés a térinformatikába”, a „Térinformatika” tankönyvet, amelyek jelentősen hozzájárultak a térinformatika hazai elterjesztéséhez. Meg kell még említeni az „Égen-földön informatika” című, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (melynek Detrekői Ákos volt az elnöke) által kiadott művet, melynek szerkesztési munkáiban jelentős szerepet vállalt. Jelentős és meghatározó szerepe volt főtitkárként, alelnökként, majd nyolc éven át elnökként az MFTTT (korábban a GKE) arculatának kialakításában, szervezett működésének biztosításában. Mint a Geodézia és Kartográfia folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, kritikájával, elismerő észrevételeivel segítette a lap szerkesztését. Szívesen vállalkozott arra, hogy kutatási eredményeit, előadásait a lapunkban közreadja. Tisztelt Olvasóink! Csak arra vállalkozhattunk, hogy Detrekői Ákos szakmai életművének csak néhány kiragadott részletét ismertessük. 50 éves munkássága igen széles területet ölelt fel. Az alkalmazott geodézia, a műszervizsgálatok, az ipari geodézia, a megbízhatósági vizsgálatok, a kiegyenlítő számítás, később a távérzékelés, térinformatika területén elért tudományos eredményei bázisán léphetett tovább, egyre rangosabb testületek tagságára, vezetésére kérték fel, így az akadémiai tagsága mellett tevékenységi köre kiterjedt a műszaki fejlesztés, a nemzetközi szervezetek (FIG, 2013/1-265. évf.) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA