Mezőgazdasági Mérnök, 1964 (5. évfolyam, 1-21. szám)
1964-01-23 / 1. szám
* Angyal“ II., III. kalandjai BETÖRŐT FOGTUNK! Este fél tíz. A hivatalok környéke kihalt már ilyenkor, csak a szerkesztőségben égett, a lámpa ezen az estén. A Ш/8-as csoport másnap vizsgázik takarmányozástanból. Vajna Tamás és Darabant Bandi még egyszer megkonzultálják az anyagot, elvonulnak hát a szerkesztőségbe, ott senkit sem zavarnak, őket sem zavarják. Aztán Tamás egyszer csak felkapja fejét: — Te, Bandi! Ki az ördög motoszkál itt a folyosón? Hallod? — Ugyan, biztos iszik valaki. Figyelj inkább rám! Tamást azonban már jobban izgatják, a kintről beszűrődő neszek. Végül is lecsapja jegyzetét és kirohan. A zaj az önkiszolgáló büfé puffja mögül származik. Közelebb lép. Két vadidegen szempár mered rá. Két jól öltözött, 16 év körüli fiú éppen az utolsó jégszekrény vaspántját feszegeti. — Mit csináltok itt?! Az egyik kéz a feszítő vassal már-már ütésre lendül, de a határozott hangra lassan leereszkedik. Tamás, és Bandi elzárják a büfé két kijáratát. — Most pedig velünk jöttök! — Egérút nincs, a két betörő szó nélkül követi elfogóit a szerkesztőségbe. Minden ellenkezés nélkül ürülnek ki a zsebek, kerül az asztalra a „szajré”, meg vagy 8—10 féle kulcs. (Úgy látszik, nem kezdők a „szakmában!”) Gyors telefon a rendőrségre (szerencsére ketten voltak, különben vagy a betörők maradtak volna őrizetlenül, vagy a rendőrség értesítése maradt volna el, mert a szerkesztőségnek vagy két hónapja már ismét nincs telefonja), s míg megérkezik a hatóság, egy kis műkedvelő vallatás. —*■ Hogy kerültetek be az egyetemre? — A tornateremben voltunk, súlyt emelni. Többször voltunk már... (Nem kellene valami módon mégis ellenőrizni, hogy ki mindenki járkál az egyetemen?!) — És miért loptatok? Vállrándítás. — Éhesek voltatok? Nem kaptatok enni otthon? — Á, dehogy'. Alaposan beburkoltunk. Miért is ne? Az egyikük apja, anyja dolgozik. Testvérei nincsenek, a család havi összjövedelme havi háromezren felül van. Egyke, II. éves ipari tanuló Pesten. Haverja ugyancsak a fővárosba.. ! segédmunkás havi 1200-ért ! Igaz, neki csak az apja dolgozik, heten vannak testvérek , de szemmel láthatóan őt sen I a nyomor, a szükség vitte ki lopásra, sőt betöréses lopásra— Na és otthon mit szólná nasc, ha megtudnák, mert vagytok? — De nem tudják! — Hát? Mit mondtatok, hová mentek? -г- Moziba. És még nem éppen szokványos kérdések egész sora. Min például: — Szoktál-e olvasni? Vol- t tál-e már színházban? Tu- idod-e ki volt Ady Endre? S a botcsinálta ..vallató bíró” — Vajna Tamás — végkövetkeztetése : — Látod, inkább verset olvastál volna... A beszélgetésnek a rendőr elvtárs érkezése vet véget Most már nincs mellébeszélés Rövid jegyzőkönyv, bilincs a kézre és irány: a rendőrség. A „kalandnak” vége. Vájná és Darabannt visszavetnének egyetemistákká, holnap nehéz nap lesz. Nem olyan könynyű az a takarmányozástan! De sikerült! Mindkettőjüknek. Ismét vissza lehet térni a tegnap esti élményre. Hogy is volt csak? — Észrevettük őket és átadtuk a rendőrségnek. A legnyomasztóbb az volt, hogy olyan cinikusan viselkedtek , még akkor is, amikor megbilincselték őket. Mintha csak egy apró, hétköznapi kelle- I metlenség érte volna őket. Mi jobban megilletődtünk, pedig nem is a mi csuklónkon kat- I tant a „karperec”. — Nem ijedtél meg Tamás? ! Nem gondoltál rá, hogy rád, tá- I maidnak, fejbe vernek? ! — Akkor nem, csak később, amikor már elvitték őket. Majdam sem tudom honnan vetíteni a határozottságot... De hála kötelességünk volt, ha már egyszer mi vettük észre. Nem? тле igen. Kötelességetek vált. Mégis, nagyon becsülendő bátor helytállásotok. Nyilvános pályázat külföldi egyetemekre A Művelődésügyi Minisztérium az 1964—65-ös oktatási évre külföldi egyetemek és főiskolák nappali tagozatain állalmi ösztöndíjjal folytatható tanulmányokra nyilvános pályázatot hirdet. Az ösztöndíjasok a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság, és a Szovjetunió egyetemein, főiskoláin szerezhetnek diplomát a műszaki, a természet-, agrár- és ■társadalomtudományok különféle szakágaiban. Tanulmányaik befejezése után az ösztöndíjasokat az Élelmezésügyi, az Építésügyi, a Földművelésügyi, a Kohó- és Gépipari, a Könynyűipari-, a Külügy-, a Közlekedés- és postaügyi, a Művelődésügyi, a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó, továbbá a Magyar Tudományos Akadémiához, az Országos Erdészeti Főigazgatósághoz, az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalhoz, valamint az Országos Műszáli Könyvtár és Dokumentációs Központhoz tartozó munkaterületeken helyezik el. Jelentkezhetnek első- és másodéves egyetemi (főiskolai) hallgatók, legfeljebb háromnégy éve érettségizett dolgozó fiatalok, elsőéves felsőfokú technikumi hallgatók és az idei tanévben érettségiző, illetve képesítőző középiskolai tanulók. Az egyetemek (főiskolák, hallgatóinak az egyetemhez (főiskolához), az érettségizett dolgozó fiataloknak munkahelyükhöz, a felsőfokú technikumi hallgatóknak a technikumhoz, az idei tanévben érettségiző, illetve képesítőző tanulóknak iskolájukhoz kell benyújtaniuk a pályázatot A beérkezett pályázatokat a felső- és középfokú technikumok, a gimnáziumok, továbbá az egyes munkahelyek vezetői felettes hatóságuk útján, 1961. január 31-ig juttatják el a Művelődésügyi Minisztériumhoz. Azoknak a munkahelyeknek a vezetői, amelyek nem tartoznak a fent felsorolt főhatósá- I gok valamelyikének felügyelete alá, a pályázatokat — — ugyancsak január 31-ig — , továbbítják a Művelődésügyi Minisztériumhoz a területileg , illetékes tanács művelődésügyii (Budapesten oktatási) osztálya ] útján. Az egyetemek (főiskolák) " 1964. február 15-ig közvetlen , a Művelődésügyi Minisztériumhoz küldik be a pályázatokat. A pályázat feltételeit a pá l lyázati hirdetmény tartalmaz- sza. 1964 március második felében a pályázóknak felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga eredményétől függően a pályázatok végleges elbírálására 1964 május végéig kerül sor. Vajon jól van ez így? Katalógusolvasás után meg is kezdődött a nap első előadása. A flozófiaelőadás. A kirán-duláson részt vevő hiányzók miatt a terem csak félig telt. Néma csend uralkodott. Azt hihette volna bárki, azért, mert a lehető legnagyobb figyelemmel kíséri az előadást. Ám nem így volt. Amikor az előadó a magyarázat folytonosságát meg nem szakítva lefelé sétált a katedráról, papírzörgés, zizegés, könyvek összecsapása és a padba való bevágása volt észlelhető. Egyszóval nagy riadalom támadt. A kezek gyors mozdulattal tüntettek el és kerestek, illetve teremtettek elő füzeteket, papírlapokat. Mindez pánikszerű gyorsasággal zajlott le. Az előadó nyugodtan folytatta sétáját, mintha semmi sem történt volna. Nagy derültség közepette szedett össze néhány mechanizmusok, gépelemek és más lapot, füzetet. Ezek a hallgatók — dörzsölt „svindlizők?’ — most „ráfáztak". Az előadás tovább folyt, de kevesen jegyeztek. Nincs mire jegyezni — mondta egy hang az előadó tűnődéseire. — Szívesen adok én lapokat. Ki kér? — hangzott fentről. — Én — bátorkodott egy rekedt hang, és a tulajdonosa biztos léptekkel indult a katedra felé. A stréber, ni, a megalkuvó, nem kötelező a jegyzetelés — hangzott a padok közül. Az előadó gyorsan forgatta, lapozgatta a beszedett lapokat és füzeteket. Végre talált egy kis alakú lapot, és udvariasan nyújtotta. — Köszönöm — s kérdő, papír után sóvárgó tekintettel nézett még pár pillanatig. De a némajáték eredménytelenneje bizonyult. A „stréber” letört ábrázattal indult helyére, miközben imígy nyilatkozott: — Hiába volt minden, ebből nem tudok repülőt csinál Ti . фф Pártépítés a gépészkaron „A KISZ fő célkitűzése: segíteni, a pártnak a szocialista Magyarország megteremtésében, hazánk felvirágoztatásában végzett munkájában. A KISZ-tag számára a legnagyobb tisztesség, hogy párttaggá váljék. Ezért a Kommunista Ifjúsági Szövetség készítse elő legjobb tagjait a párttagságra.” (A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti szabályzata ) (1) Be kell vallani ezt a célkitűzést a gépészkaron eddig gyengén oldották meg. Ez többek között annak tudható be, hogy eddig csak a kari KISZ- vb foglalkozott vele, s érthetően, rengeteg más teendője mellett erre nem jutott elég energiája. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esett a vb-üléseken erről a fontos kérdésről, s igen jó megoldást találtak. Továbbra is a vb irányítja majd a pártépítést, de fokozatosan nagyobb mértékben vonják be az egyes évfolyamokat és a kollégiumok vezetőségét. Állandóan figyelemmel kísérik az évfolyamok, a kollégiumok tanulásiban és KISZ-munkában élenjáró hallgatóinak munkáját, ideológiai fejlődését. Munkást adunk és segítséget nyújtunk nekik, hogy bebizonyíthassák: méltók a KISZ-tagságra, sőt, lassan éretté válnak arra is, hogy párttagok legyenek. Ennek első pozitív eredményei a IV. évfolyamom mutatkoznak. Három régi tagjelölt van az évfolyamon, akik hamarosan kénik felvételüket a pártba. Többen úgy érzik, méltók arra, hogy párttagjelöltek legyenek. Ők , amenynyiben az éves tagjelöltségi idő alatt bizonyítanak, még az egyetemen párttagok lehetnek. Az alsóbb évfolyamokon természetesen, csak a megfigyelések folynak. Egyrészt azért, mert korban és a gondolkodásban nem eléggé érettek, másrészt, mert legalább 2 évet kell eltölteni egy munkahelyen, hogy alaposan megismerjék őket. Meg kell állapítani, hogy nagyon helyes a kari KISZ- vtb-nnek ez a lépése. Ennek eredményességét az ellenőrzés rendszerének szélesítésével igyekszik biztosítani. Ja. Munkakezdés: fél kilenckor A második félévben a gépészmérnöki karon az előadások reggel fél kilenckor kezdődnek. A hivatalok, az adminisztrációs dolgozók munkakezdése továbbra is nyolc óra. Egészségügyi előadás a „Frankel"-ban Dr. Lázár Szilvia, a Bőr- és Namibeteggondozó Intézet munkatársa „a nemi élet kérdései” címmel előadást tartott diákotthonunkban, kizárólag férfihallgatók részére. A mindenkit érdeklő problémák természetesen zsúfolt terem előtt kerültek terítékre. A hallgatók tájékoztatást kaptak a nemi betegségekről, az egyes betegségek tüneteiről, valamint az ellenük való védekezésről. Az előadás után sok kérdés hangzott el, amelyekre az előadó precízen, részletekbe menően válaszolt. Búcsúzóul az orvosnő kooperációt ajánlott fel az Intézet KISZ-szervezete és a diákotthon KISZ- szervezete között. Ez az együttműködés lehetőséget ad a hallgatóknak ingyenes vizsgálat és tanácsadás igénybevételére, amelyet az intézet munkatársai vállaltak, kéthetenként társadalmi munka formájában. Zazsó CIKKÜNK NYOMÁN A Mezőgazdasági Mérnök „Fuss a vonal után” című glosszájára az alábbi válasz érkezett a Budapestvidéki Postaigazgatóság III. távközlési osztályáról: „A gödöllői Agrártudományi Egyetem távbeszélő-igényét az illetékesek már 1962-ben tárgyalták a postával. Jelenleg az egyetem megnövekedett igényét egy StX 100 as automata alközpont elégíti ki, amely a jelenlegi 160 állomásos forgalmat csak igen nehezen oldja meg. A távbeszélőellátottság megjavítása érdekében átmenetileg 1964. I. negyedében egy CB 100-as manuális kapcsolót helyezünk üzembe, a későbbiekben pedig (1965-ben) egy 600 állomásos Crossbar típusú berendezés üzembe helyezését terveztem. Az Agráregyetem illetékeseivel történt korábbi megbeszélés értelmében a jövő évben ideiglenesen üzembe helyezett berendezés lényeges javulást eredményez a távbeszélő-ellátottságban.” Répáczky Dezső osztályvezető ★ A Mérnök 1963. október 17-i számában megjelent „Mit mond az építő — mit mond az építettő? című bíráló cikkre ugyancsak válasz érkezett az É.M. Építőipari Főigazgatóság termelési főosztályától: „A tárgyban megküldött cikkel kapcsolatban értesítem, hogy az abban közölteket kivizsgáltuk. Megállapításunk szerint az É.M. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat lemaradása túlnyomó részt a szállítások kimaradásából eredő nagy szilárdságú tégla hiánya, illetve a 60,45 minőségű betonacél hiányából keletkezett. Tekintettel arra, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetem építkezését állandóan figyelemmel kísértük, meg kell állapítani, hogy a vállalat mind az anyagok megszerzése, mind a létszám biztosítása tekintetében a lehetőséghez mérten maximális erőfeszítéseket tett. Az év végére ennek ellenére nem sikerült biztosítani azt a készültségi fokot, ami a munka jó teljesítéséhez szükséges lett volna, így az 1964. évre a vállalatnak a beruházási program biztosítása érdekében különleges intézkedéseket kell tennie. Mindenesetre a beruházás érdekében igen sokat jelentene, ha az építtető a munkát a kormány által kiemelt létesítmények sorába felvétetné. ЁМ Építőipari Főigazgatóság Onody Márton osztályvezető Rédler Károly osztályvezető Sajnos azonban a válasz még semmiféle biztosítékot sem nyújt az építkezések ütemének meggyorsítására vonatkozóan. (A szerk. megjegyzése.) A marxizmus-leninizmus-oktatás néhány problémájáról BESZÉLGETÉS DR. PETHŐ GYÖRGY TANSZÉKVEZETŐVEL Három évi távollét után, elnyerve a kandidátusi fokozatot, visszatért a Szovjetunióból a gépészmérnöki karra dr. Pethő György egyetemi docens, a marxizmus-leninizmus-tanszék vezetője. Vajon milyen tapasztalatokat szerzett az aspiránsi évek alatt, milyen tervei, elképzelései vannak a tanszék további munkájával kapcsolatban? Lényegében ezek a kérdései izgattak, amikor felkerestük dr. Pethő Györgyöt. — Tapasztalatokkal feltétlen gazdagodtam, vannak is elképzeléseink tanszékünk munkájának további javítására, de hogy úgy mondjam, ez nem jelent valami új vonalat, valami gyökeres változást a marxizmus—leninizmus-tanszék életében. Erre nincs szükség. Közös erővel kell folytatnunk azt a munkát, amelyet a tanszék még Halupa elvtárs vezetésével elkezdett. • — Akkor talán így fogalmazzuk meg a kérdést: melyek a tanszék előtt álló legfontosabb feladatok? — Elsődleges feladatunk természetesen az oktatás. Az oktatás színvonalának állandó növelése. Ennek azonban van egy előfeltétele. Nevezetesen, a tanszéki dolgozók, az oktatók saját tudományos színvonalának az emelése. Megkell mondani, hogy ezen a területen, a tudományos fokozatok kérdésében, sem állunk rosszul. Van a tanszéken egy kandidátus, egy aspiráns (utolsó vizsgái előtt áll), hárman most jelentkeztek szovjet levelező aspirantúrára (reméljük sikerül). Ide tartozik a szakirodalom ismerete is. Tanszékünkre mintegy 30 ideológiai és világnézeti folyóirat jár. Ezt természetesen — oktatóink jelenlegi terhelése mellett — mind figyelemmel kísérni lehetetlen. Ezért elhatároztuk, hogy ezeket katalógusrendszerben közösen feldolgozzuk,így mindenki számára könnyen hozzáférhetők lesznek a tárgyát érintő, érdeklődési körébe vágó cikkek, tanulmányok, stb. — Ez tehát, vagyis saját szakmai tudásunk, műveltségünk állandó — akár szervezett formában, akár „maszek módon” — fejlesztése a jó oktatási munka első feltétele. A másik fontos feladatunk: gyakorlatibbá tenni az oktatást, vagyis az elméletet közelebb hozni a mindennapi élet problémáihoz. Ennek egyik módja külső előadók rendszeres meghívása lenne, amire azonban sajnos nincs lehetőségünk. Legalább is rendszeresen nincs. A másik mód: oktatóink vegyenek részt huzamosabb ideig olyan külső pártmunkában, amely tapasztalatai gazdagon gyümölcsöztethetőkk itt az egyetemen. Például vizsgái után aspiránsunkat is öthónapos pártmunkára küldjük lehetőleg olyan területre, ahol mód nyílik diszszertációjának a megírására is. Csak így, ha oktatóink is közelebb kerülnek az élet, gyakorlati élet problémáihoz, tudjuk közelebb vinni az oktatást is az élethez, csak akkor követelhetjük meg hallgatóinktól a dialektikus tudást. Hogy ne mechanikus, tételes legyen tudásuk, hanem a politikai gazdaságtan, a filozófia alaptételeit dialektikusan tudják alkalmazni munkájukban, ne álljanak tehetetlenül az élet által felvetett problémák előtt. Ezért már most a vizsgákon igyekszünk úgy feltenni a kérdéseket, hogy a hallgató konkrét problémák alapján, önállóan legyen kénytelen alkalmazni az elméleti tételeket. — Szeretnénk szoros kapcsolatot teremteni az üzemszervezéssel. Jó lenne leülni e tárgy előadóival, megbeszélni a tananyagot, hogy a vonatkozó részeknél építhessünk egymás munkájára. Például az üzemvezetési gyakorlaton is remekül lehet építeni a politikai gazdaságtanból tanultakra. Rendszeresebbé akarjuk tenni a tanszéken belül a kölcsönös óralátogatásokat, hogy egységesebb legyen oktatásunk, az egyes fontosabb anyagrészeket egységesen poentírozza ki a tárgy minden előadója. Természetesen ez csak úgy vezet eredményhez, ha időnként össze is ülünk és megbeszéljük az óralátogatások tapasztalatait, főleg tematikailag, de módszertanilag is. — Ugyancsak az oktatás javára válhat, ha értékeljük és további munkánkban figye- lembe vesszük, azaz feln aszti náljuk annak a világnézeti és pszichológiai felmérésnek tapasztalatait, melyet Halupa elvtársak végeztek az egyik évfolyamon. Nagyon érdekes eredmények születtek, melyekkel feltétlen számolnunk kell a tanszék oktatónevelőmunkájában. — A marxizmus—leninizmus-tanszékre, jellegénél fogva, az oktatáson túl, nagy feladat hárul a hallgatók világnézeti nevelésében, a különféle társadalmi szervezetek munkájában. Bár tanszékünk meglehetősen kicsi és nagy megterheléssel dolgozik, három évfolyamfelelős tanárunk van, s aktívan részt veszünk a kolléggumi nevelőmunkában is. Oktatóink a hallgatókkal együtt eddig is részt, vettek a KISZ nyári építőtáborainak munkájában, ott voltak az őszi kukoricatörésnél ,és a betakarítási munkálatoknál. Ez rendkívül jó, mert oktatóink így sokkal közelebb kerülnek a hallgatókhoz, az ilyen helyeken kialakuló, szinte , már baráti kapcsolat lehetőséget ad problémáik, gondjaik, szemléletük alapos megismerésére. Ugyanakkor nevelőtanárainkat a tanszéki értekezleteken rendszeresen beszámoltatjuk végzett munkájukról, mintegy lehetőséget adva ezzel egy nagyszerű tapasztalatcserére. — Végezetül talán néhány szót a levelező oktatásról. Itt is új utakat keresünk. A kétszer tíz órát — ami a hagyományos konzultációs módszerrel viszonylag keveset nyújt a hallgatóiknak — konzultációs jellegű módszertani útmutató előadással akarjuk kitölteni. Vagyis az anyagot poént írózni, s a legfontosabb fejezetek, tételek közé csoportosítani. Például a kapitalizmus politikai gazdaságtanánál valahogy így: 1. értéktörvény (fejlődése, helye és kihatásai), 2. értéktöbblet, 3. felhalmozódás, stb. Tehát súlypontozni az anyagot, hogy a hallgató lásson valami rendszert és a helyükre tudja tenni a dolgokat. Természetesen — bizonyos vonatkozásban — a nappali hallgatókra is vonatkozik ez. Általános tapasztalat a vizsgán, hogy lényeges minőségbeli különbség van a kapitalizmus és a szocializmus politikai gazdaságtanának a tudása között, az utóbbi rovására. Ezért — különösen a szocializmus politikai gazdaságtanának az oktatásánál — nagyobb figyelmet kell fordítani az alapvető kategóriák súlypontozására. Tsz-elnökök és párttitkárok Gödöllőn A Pest megyei Pártbizottság szervezésében a múlt héten hatnapos szakmai továbbképző tanfolyamon vettek részt egyetemünkön a megye termelőszövetkezeti elnökei és párttitkárai. A tanfolyamot dr. Magyari András nyitotta meg. A tanfolyamzáró ünnepségen pedig sikerrel szerepeltek egyetemünk népi együttesének tagjai.