Mezőgazdasági Mérnök, 1986 (27. évfolyam, 1-11. szám)
1986-01-01 / 1. szám
(Cazd Gépész vizsgatükör Öregek, kicsik és középkorúak Mi újság a vizsgák körül? Ez volt a vizsgaidőszakban tett portyám alapkérdése. A választ elsőként Bakonyi Zsuzsannától, a gépész dékáni hivatal tanulmányi csoportvezetőjétől vártam. — Ami az első évfolyamot illeti, a félév során öten vélekedtek úgy, hogy bele sem vágnak a vizsgaidőszakba, s itthagyták az egyetemet. Hárman viszont a matematika gyakorlati jegyet nem tudták megszerezni, s ezért ,,helyből” félévismétlésre utasíttattak. De a matematikánál nemcsak a gyakorlati jeggyel van gond, hanem magukkal a vizsgákkal is. Az orosszal és a mechanikával is sokaknak gyűlik meg a baja. A másodévesek legnagyobb akadályának az alapfokú nyelvvizsgává előlépett orosz kollokvium látszik. A harmadikosok közül a gépelemek vizsgaszűrőijén akadnak fenn a legtöbben; úgy tűnik, a két félév anyagának együttes visszatükröztetése sokaknak gondot okoz. Szendrő profeszszor úgy vélekedik, a géptervezés alapismereteivel mindenkinek tisztában kell lennie. A harmadikosoknál most bőven van gond a politikai gazdaságtan szigorlaton is; nem ritka az elégtelen. A végzősök pedig ebben a félévben elég sűrűn mennek másodszor is üzemszervezésből ... — Melyik a favorit évfolyam? — A félév eredményei még nem véglegesek. Nyáron a kari átlag 3,26 volt, kiemelkedett a mostani IV. évfolyam, 3,39-es átlaggal. Kamarás György negyedéves hallgató érkezésemkor éppen Laib tanár úr vallatóasztalánál felelt a traktorokautók tanszék laboratóriumában, a beszélgetés hangtónusából úgy tűnt: nem lesz gond. — Ötöst kaptam — mondta a vizsga végeztével Gyuri. — Egy számítási példát kellett megoldani — az a beugró —, s két elméleti kérdésre is meg kellett felelni. — Mikor tanultál többet, az egyetem megkezdésekor, vagy most, a vége felé? — Mostanában. Eleinte elkapott minket a szabadság érzése, éssokan lazára engedték a gyeplőt. Ötödévre oda jutottam, hogy már szégyenleném a bukást. — A régi hallgatók szerették a traktorok-autók tárgyát, valahogy közelebb áll egy fiatal gépészhez, mint a többi tantárgy, így van ez most is? — Azt hiszem, igen. Bár én nyolcadik után még nem tudtam, szakács legyek-e vagy autószerelő. Úgy érzem, a gimnázium nyújtotta haladék után jól döntöttem, hogy ide jöttem. — Túl vagy az Ember tanár úrral való randevún? — Elégségessel igen. Munkavédelemből közepest, tudományos szocializmusból jelest kaptam. Lassan végzek a vizsgákkal, de most bocs’, rohanok, mert a végleges jegyet Komándi tanár úr írja be... Laib tanár úr Jánosi tanár úrral duettben vizsgáztatott a laborban; az utóbbi éppen a krónikás szeme láttára „rúgott ki” egy hallgatót. —• Mennyire jellemző ez? — tudakoltam tőle. — Szörnyen sajnálom, a kolléga alapvető dolgokkal nem volt tisztában. Nem szeretek buktatni, de azért enynyire lezseren sem lehet venni a tárgyat. Nem tudta az SI és a hagyományos mértékrendszer átszámítását, nagyságrendeket tévedett a számításban, a regulátoros jelleggörbét Otto motorra akarta felírni. Pedig ez az évfolyam egyébként jól tanul, van egy erős mag, amely húzza a többieket is. . — Ez évben, éppen mert sok ambiciózus fiatal van az évfolyamon, bevezettük a hallgatói előadások rendszerét Heten tartottak ilyent, tíz-tizenöt perces időtartamban, s ezeken a tanszék teljes létszámmal ott volt — vette át a szót dr. Laib Lajos — Próbáltunk a gyakorlatokon is új módszereket alkalmazni. Bevezettük a számítógépes adatfeldolgozást, ami azt jelenti, hogy a mért motor mellett ott van a képernyő, s a nyomtatón ■ jön ki a mérési jegyzőkönyv. A hallgató szeme láttára épül fel a jelleggörbe. Ez óriási könynyebbséget jelent, mert nem megy el az idő a számolásokkal, s több marad belőle a görbék értelmezésére. A sikertelen, illetve a lehetségesnél rosszabbul sikerült vizsgák egyik okát éppen abban látom, hogy sokan nem beszélik meg egymással, mit is jelent egy irányváltoztatott görbe, s gyakorta csak itt a vizsgán jönnek rá, mit nem tudnak. Hiába. A közös tanulás is nagyon fontos. — A számítástechnika eredményességének szép példája három negyedéves hallgatónk szereplése — traktorok-autók témából — a számítástechnikai programbörzén: három második díjat szereztek. — Volt-e az idén egyéb újdonság is az oktatásban? — Bevezettük az önálló hallgatói méréseket. Ez valamelyest hasonlít a medikusok gyakorlatához, ahol is egyegy gyakorlatra való felkészülés felér egy kollokviummal; ha nem tanult a hallgató, nem tudja elvégezni a mérést. Nálunk a dolognak csak az a szépséghibája, hogy a 8-10 fős csoportokban mindig vannak gyakorlatiasabb értékűek, azok végzik a munkát, a többiek pedig legfeljebb csak a jegyzőkönyvet vezetik .... A C épület első emeletén a felirat: öregek Otthona. Érthető hát, hogy kellő tisztelettel szólítottam meg szobájában Nyéki Istvánt — alias Csókát —, aki jelenleg a „hadműveleti főnök” beosztást is viseli. — Nem a leglazább félévi vizsgaidőszakot éljük, mert hat kollokviumot és négy beszámolót kell letennünk. Jelenleg még csak a beszámolókkal és az üzemeltetéssel végeztem. — Milyenek az eredményeid? — A határok 2.3 és 3.7, ötvenhat vizsgából csak hat nv-m volt, azok is jobbára még „fiatal” koromban. — A diplomamunka? — Remélem, hogy a jövő hónapban a TDK-konferencián sikerrel szereplünk szobatársammal, Iván Attila „vezérkari főnökkel”, s akkor аг sem lesz gond. Állatgépekből tédékázunk. Csináltunk gáz- és folyadéksugár-szivattyút, ami hígtrágya levegőztetésére szolgál. Ki is próbáltuk. Biztosan elfogadják, vagy ha mégsem van hozzá közel álló témájú diplomatervkiírás is. — Visszanézve melyik félév volt a legkönnyebb? — A hatodik. — Sokan kibuktak az évfolyamból? — Száztíznél többen kezdtünk, most az idebukottakkal együtt 89-en vagyunk. Az első öt félév nehéz volt. Azt hiszem, aki nem úgy jön ide hogy „igenis, gépészmérnös leszek”, az egy kisebb megbicsaklás után itthagyja az egyetemet, s elmegy sok pénzt keresni... — Mi a véleményed, nektel volt könnyebb vagy a mostani alsóbb éveseknek? — A kicsiknek többet kel tanulni. Komolyan! Nézzük hát a „kicsiket”! — Holler Zoltán vagyok Mivel a matektól féltem , leginkább, azt a vizsgát tettem le először. Sikerült, kaptam egy kettest. A szakközepes színvonalhoz képest nagy volt az ugrás, s hiányzott , kihagyott egy év is. Volt egy srác, aki nem katonáskodott, rajta még látszott szeptemberben, hogy nemrégen hagyta abba a tanulást. A szobatárs, Tóth Mihály még nem dicsekedhet a sikeres matekvizsgával. — Eddig nem jött össze. A félévi jegyet is — huszadmagammal — nehezen sikerült megszereznem, a vizsgán pedig kibuktam. Nehezen fogtunk neki a tanulásnak a félév elején, valahogy úgy „elfolyt” a nap. A középiskolai fejadagot fél óra alatt megtanultam, de ez nehéz. S el is fáradtam valahogy. — Egy vizsgád sincs még meg? — Egy sem. — De azért nem akarod itthagyni az egyetemet?! — Dehogyis! Én csinálni akarom, csak fáradt vagyok. Leteszem a vizsgákat, nem vagyok kiégés típus. — Ügy legyen! Bokodi Ferenc Laib tanár úrnál a traktorok-autók tanszéken A SZERZŐ FELVÉTELE Megkérdeztük A könyvesbolt előtti folyosón járva nagyobb esők, hóolvadások idején gyakran látni, hogy a mennyezetről csöpög a víz s a kövezeten tócsában áll. A januári esős napokon ezt nem tapasztaltuk. Sikerült megnyugtatóan kijavítani a tetőt, vagy csak a csapadék volt kevesebb? — kérdeztük Tóth Árpád gazdasági főigazgatótól. — A lapos tetők kátrányozását ötévenként ajánlatos felújítaná — kezdte válaszát. — Ez nálunk a tavasszal megtörtént. Novemberig nem is volt semmi baj, de jött az Erzsébet-napi nagy havazás és az azt követő olvadás. A kásás hó eltömte a lefolyónyílásokat, és a víz máshol keresett utat Nemcsak a könyvesbolt előtt, hanem még több helyen beázott az épület. Mivel a víz a bádogrészek alatt folyt be, soron kívül újrabádogozták a tetőket. Az egyegy alkalommal lehullott csapadék mennyisége azóta nem érte el a novemberit, amely a beázást okozta. Bízunk benne, hogy az említett munkákkal a további kellemetlenségeknek sikerült elejét venni. (d.) 1986. JANUÁR Hexigazdasági~'4 Hérnéd ) Félidőben a gazdász karon Helyzetkép három tanszékről Január tizedike, péntek. A vizsgaidőszaknak körülbelül a félideje. Jó néhányan várakoznak itt is, ott is. Mezőgazdaságtudományi kari körútunk során az eddigi eredményekről, tapasztalatokról beszélgettünk, elsősorban tanárokkal. AGRÁRGAZDASÁGTAN: Közepesnél jobban Agrárgazdaságtanból már csak néhány utóvizsgázó várakozik a folyosón. Odabent Kovács László éppen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának alakulásáról beszél, majd hazánk kenyérgabona-termesztéséről. A másik vizsgázó rezignáltan nézegeti a kihúzott tételt, s néhány sor után lemondóan abbahagyja a kidolgozását. — Nehéz a tétel? — Nekem igen — súgja vissza. A mezőgazdasági termelés értékösszetevőiről, valamint a szarvasmarha-tenyésztés állami szabályozásáról, költség- és jövedelmi viszonyairól kell szólnia. Kovács László jókedvűen távozik, négyest kapott. Társa is megúszta egy kettessel. Dr. Villányi László adjunktus elégedetten lapozgat a kimutatások között. — Már csak két utóvizsgázó van hátra — mondja. — Eddig száztizenhatan vizsgáztak agrárgazdaságtanból. — Milyen eredménnyel? — Az átlag közepesnél jobb volt, bár a szokásosnál többen, tizenhatan kényszerültek utóvizsgára. Akik más tárgyakból jók, általában ebben is eligazodnak. _Az előadások alapján persze többen azt hitték, hogy ez a tárgy könnyű. Pedig nem az. A tanuláshoz kevés a tankönyv, az élet állandóan változik, módosulnak a szabályozók is, és az ismereteket naprakészen kell tudni. A gyakorlati munkában, a beilleszkedéshez ezek nélkülözhetetlenek. Jelzi ezt az is, hogy a továbbképzések során gyakran kérik az agrárgazdaságtani ismeretek erősítését. — Amint láttam, a vizsga szinte kötetlen beszélgetés formájában zajlott. Mindig ezt a módszert követi? — Igen. Előre nem is adtunk ki tételeket, hogy a felkészülés ne legyen tételcentrikus. A célunk az, hogy a hallgató az összefüggéseket, a témaköröket ismerje. Úgy tűnik, ezt általában sikerült elérnünk. Még külföldiektől is hallottam gyönyörű feleleteket. NÖVÉNYTERMESZTÉS: Mennyire komplex a tudás? A negyedévesek növénytermesztéstanból komplex vizsgát tesznek, amely magába foglalja az alapozó tárgyak egy részét is. A földműveléstani és növénytermesztéstani tanszéken dr. Antal József professzort kérdeztük: hol tartanak most? — Eddig negyvennyolcan vizsgáztak le, vagyis a hallgatóknak éppen a fele. Miután ez bázistantárgy, a vizsga három részből áll. Először villámkérdéseket húznak, amelyek csak egy-egy szavas választ igényelnek, aztán tételt, amelynek az első része mintegy húszperces feleletet kíván. Ez mutatja meg, hogy tulajdonképpen mit tud a hallgató. A második rész kéthárom perc alatt megválaszolható ismereti szintű kérdés. — Mik az eddigi tapasztalatok? — A hallgatók kilencven százaléka jó eredménnyel vizsgázott, tíz százalékuk bukott, vagy visszakapta az indexét. Általában azoknak adjuk vissza, akikről tudjuk, hogy a gyakorlatokon becsülettel dolgoztak, és a zárthelyijük jól sikerült. A vizsgákon egyébként a gyakorlatvezető is részt vesz, és a gyakorlati füzeteket is megnézzük. Általános tapasztalat, hogy egy-két kivételtől eltekintve azok buktak, akiknek a gyakorlati füzetük is gyenge volt. Állattan: Nem könnyű átmenni Az első évfolyam állattan vizsgáját a legnehezebbek közt tartják számon. Tavaly ebből volt a legtöbb utóvizsga. Hogyan állnak az idén? — kérdeztük dr. Bakonyi Gábor adjunktustól. — Ebben az évfolyamban is vannak nagyon jók és gyengék is. A tananyag elég jó lexikális memóriát kíván, s valóban igen nehéz, ráadásul az elsősöknek még nincs vizsgarutinjuk, nem tudnak úgy szelektálni, lényeget kiszűrni. Ami az eredményeket illeti, a tavalyihoz hasonlítva gyengébbnek tűnnek. Többen buktak meg, de elsősorban technikai okok miatt. Talán rosszabbul fogták, illetve alkalmazták azokat az utasításokat, amiket a tanulásra vonatkozóan mondtunk. Egyébként nemrég, amikor harmincöt éves volt a tanszékünk, kigyűjtöttük a vizsgaeredményeket. A trend egyenes volt, sem javulás, sem romlás nem mutatkozott hoszszú távon. — Mi okozta az idei több bukást? — A legtöbben a konkrétumokon csúsztak el, nem tudták pontosan az állat nevét, rendszertani helyét. • Itt pedig nem lehet mellébeszélni. Ez a vizsga megmutatja, hogy a hallgató ismeri-e az alapokat. A szubjektivitást úgy igyekszünk csökkenteni, hogy mindenki három tanárnál vizsgázik. A gyakorlati felkészültséget ketten kérjük számon. A mikroszkóp előtt a sejt- és szövettani tudást osztályozzuk, vetítünk diaképeket is, rendszertanból pedig az állatfelismerés a feladat. Ez a módszer nagyon sok fáradsággal jár, de amennyire csak lehetséges, mentes a szubjektivitástól. A hallgatónak annyiban jelent hátrányt, hogy tulajdonképpen egyetlen részt sem hagyhat ki a tananyagból, mert vagy az egyik, vagy a másik vizsgáztatónál ez úgyis kiderülne. Az állattan elméletéből dr. Sinkovits Miklósné adjunktusnál vizsgáznak. Gorái Éva Lengyelországból érkezett. Egy évig az előkészítőn tanulta a magyar nyelvet. A gyakorlati vizsgája kettes-hármas közöttire sikerült. Elméletből a csigákról beszél. A tanárnő jóindulatú irányításával elég szépen eligazodik. — Hármas a felelete. A szakkifejezéseket még pontosítani, gyakorolni kell — bocsátja útjára dr. Sinkovits Miklósné. A következő vizsgázó Abdu Zeleke Tekedu.e Etiópiából érkezett egyetemünkre. Az egyéves előkészítő után Gorái Évához hasonló szinten beszéli a magyar nyelvet, s a hármas felelete után elégedetten távozik. ★ Eddig a dékáni hivatalban mintegy 30-40 utóvizsgajegyet váltottak. Dr. Keszthelyi Kamillóné tanulmányi csoportvezető szerint ez a mostani egy jó közepes átlagú vizsgaidőszak lesz. — A külföldi hallgatókkal kapcsolatban az a tapasztalat — mondja —, hogy magyarul alig tudnak megszólalni, az írás viszont jobban megy. A vizsgákon viszonylag jól szerepelnek, egyedül a matematikabizonyult túl nehéznek ebben a félévben. Az első évfolyamban akad, akinek már két elégtelenje van. Újdonságnak számít ebben a vizsgaidőszakban, hogy a másodévesek orosz nyelvből bizottság előtt alapfokú állami nyelvvizsgát tesznek. Eddig elég jók az eredmények. Szénási Éva Közel a célhoz BÁNKUTI PÉTER FELVÉTELE Szemtől szemben fizikavizsgán. Az asztal két oldalán dr. Hári József egyetemi adjunktus és Nagy Csaba elsőéves paraszt lászló felvétele