Szent István Egyetem, 2002 (4. évfolyam, 1-15. szám)

2002-01-24 / 1. szám

univerzitás a jövő meghatározása Egyetem rektorával Rektor úr ezek tükrében mire számít az idén? - Minden nehézség ellenére az egyetem tal­pon maradt. Segítséget kaptak az átmeneti­leg rossz helyzetben lévők. De ők is tettek belső konszolidációjukért. Előbb-utóbb azonban valamennyi szervezeti egységnél érvényesülnie kell a piaci szemléletnek. Történelmi kötelezettségünk a jövő megha­tározása. Hosszú vita eredményeként, sze­rény szavazati többséggel - hiszen hatottak a személyes érdekek, a jogelőd intézményi érzékenységek és az iskolaféltések -, de ki tudtuk magunkból préselni az intézmény­fejlesztési terv koncepcióját. E szerint az egyetem középtávon is több kampusza ma­rad, azonban a gazdaságosabb működés ér­dekében koncentrálja, átcsoportosítja az erőit. A párhuzamosságokat nem szétverni, hanem összekötni kell. Nem hatalmi szó­val. Érdekeltséggel. Nagy műhelyeket kell létrehozni, nem pedig tanszékeket meg­szüntetni. Akár több helyszínen, de valós együttműködéssel. Különben szétesünk. Ha pedig az egyetem tönkremegy, azok sem maradhatnak tovább életben, akik kivárásra játszanak és akik csak a névtáblát akarják átfesteni. Fel kell ismerni a haladás törté­nelmi esélyét és annak a veszélyes követ­kezményét, hogyha végsőkig küzdünk pél­dául a háromfős tanszékekért. Ezek ugyanis perspektivikusan nem versenyképesek. Nem hatékonyak, nem lesz jó pályázatuk, mert nincs meg hozzá a kritikus szellemi tömeg és a szükséges infrastrukturális biz­tonság. De a tartalmi együttműködést nem lehet felülről elrendelni. A közös érdekeket a fizikusoknak, a biológusoknak, a mate­matikusoknak, a gépészeknek, a közgazdá­szoknak és sorolhatnám tovább, kell meg­találniuk. Jómagam a harmadik évtizedet kezdem el kari, egyetemi vezetőként, ugyanis 1981-ben lettem oktatási dékánhe­lyettes a Gépészmérnöki Karon. Tapaszta­latok alapján mondhatom tehát, hogy ered­ményes gyakorlatnak bizonyult az ügyek türelmes megértése, a körültekintő mérle­gelés, és a megegyezés keresés. De azt is vallom, hogy ha eldöntöttünk valamit, ak­kor azt határozottan és következetesen meg kell valósítanunk. Most bővülnek a forrása­ink. Alapelveink mentén, azokkal nem el­lentétesen a közeljövőben együttműködési megállapodást kötünk az Oktatási Minisz­tériummal. Ennek eredményeként 1,6 mil­liárd forintot kapunk feltétel nélkül kollé­giumi fejlesztésre Gödöllőn és 300 milliót az egyetemi informatikai hálózat korszerű­sítésére. A további 1,6 milliárd forintot - amit oktatási terek létesítésére, régiek fej­lesztésére fordíthatunk - az ingatlanainkkal való ésszerű gazdálkodástól teszi függővé a minisztérium. Ez a három és félmilliárd fo­rint támogatás olyan kezdő lökés, amely ar­ra kényszerít bennünket, hogy kiváltható ingatlanaink hasznosítása révén rövid idő alatt, akár további ötmilliárd forintot is visz­­szafordítsunk az egyetem fejlesztésére, kar­bantartásra. Az első beruházásként megva­lósuló kollégiumi falu majd megélénkíti az egyetemi életet is. Remélem, hogy ha jól ér­zi magát majd a diák, akkor nem menekül el csütörtökön, hogy csak kedden jöjjön visz­­sza. Ha „letelepítjük” a hallgatóinkat, akkor megvalósulhat a szakmailag és gazdasági­lag egyaránt indokolt úgynevezett törzs­szakok mentén tagolt nagy évfolyamok ál­ma. Hiszen nem érdemes egy-egy több sza­kot, szakirányt érintő tantárgyat kevés hall­gatónak előadni. Üljenek le háromszázan egy nagy előadóba, és hallgassák a legjobb professzort! Közös érdekünk, hogy Buda­pesten is megőrizzük a pozíciónkat, mert ez erősíti a Szent István Egyetemet. A szét­szórt, nem kihasznált, rosszul működő ob­jektumokat viszont el kell felejteni! A mi lá­tókörünkben egy gödöllői Szent István egyetemi városrész képe körvonalazódik, ami szervesen kapcsolódik Gödöllőhöz. De a Szent István Egyetem Budáé, Pesté, Zug­lóé, Gyöngyösé és Jászberényé is.­­ Vannak-e már olyan belső, nem az egye­tem vezetése által ösztönzött kezdeménye­zések, amelyek a tartalmi integrációt szol­gálják? - Többet is említhetnék, de nem elegendőt. A szellemi műhelyek kézfogását elő lehet segíteni, de nem láncolhatjuk össze a kezü­ket. A vezetés nap mint nap figyelmez­tetheti a küzdő feleket, hogy az idő halad, tessék megtalálni az együttműködés terü­leteit. Öröm tapasztalni, hogy végre vissz­hangra talált a vezetői biztatás és a Tájépí­tészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karral együtt belső integrációra készül. Az Ybl rájött, hogy egyetemi karrá válhat, s ezzel megte­remtheti a nagy főiskolai tanuló és tanító közösség továbblépési lehetőségét. Indul a közös BI­­ - Se - MSc településmérnöki szak, a legjobb főiskolai oktatók egyetemi oktatókká válhatnak, lehet doktori prog­ramjuk, a Tájépítészeti, -védelmi és -fej­lesztési Kar pedig létszámokban megerő­södve az egyik legkeresettebb fakultásunk lehet. Tény, hogy egyetemi kar csak akkor működőképes, ha legalább 1500-2000 hall­gatója van. Meggyőződésem, hogy többi karnak sem kell félnie az együttműködés­től. Ennek számos formája lehet, például tantárgyak, modulok beoktatása, közös szakindítás, összekapcsolt alapozó év­folyam, vagy szendvicsképzés stb. Mert állnunk kell a versenyt hazai és külföldi egyetemekkel egyaránt. Minőségben, gazdaságosságban és a hallgatói lét­számok tekintetében is. Végül az is a ver­senyképességünk fenntartásához vagy fel­adásához tartozik, hogy ha a normatív fi­nanszírozás miatt a karok a szakok fejlő­désének gátjává válnak. Úgy kell a belső szabályozásainkat kialakítani, hogy a sza­kok kari hovatartozásától függetlenül min­den tantárgyat az Egyetem legjobb műhe­lyéből igényelhessenek. Az óraszámokat pedig ne a gazdasági érdek, hanem a képzés tudományos igénye szabja meg. Nem sza­bad hagyni, hogy a normatív finanszírozás tönkre tegye a Szent István Egyetemnek azt a különleges értékét, hogy nagyon sok disz­ciplínában országos, sőt nemzetközi „lista­vezetők” vagyunk. Balázs Gusztáv Konferencia az épített környezet változásairól A táj változásai a Kárpát-medencében - az épített környezet változásai címmel a negyedik tájtörténeti tudományos konferenciát rendezi meg a Szent István Egyetem július 2­4-ig. A konferencia tudományos bizottsága várja mindazok jelentkezését, akik az épített környezet változásaival illetve általában a táj változásaival kapcsolatban kutatási eredménnyel rendelkeznek. ___________________________________________________________________________/ Szent István Egyetem ­ 3

Next