Szent István Egyetem, 2017 (19. évfolyam, 1-9. szám)

2017-01-01 / 1. szám

EGYETEM fókuszban az Egyetem SZENT ISTVÁN A felnőttoktatásban is nőtt a szakképző is­kolák részaránya és a duális képzési rendszer is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, je­lenleg mintegy 53 ezer magyar diák vesz részt e képzési formában. A duális képzéssel a kormány legfontosabb célja a gyakorlat­­orientált felsőoktatás erősítése, amelynek se­gítségével megteremthető a gazdaság igé­nyeinek megfelelő, a fokozódó kihívásoknak is megfelelni tudó szakembergárda. A válla­latok számára is előnyös a duális képzésben való részvállalás, mert így a munkaerőpiac elvárásainak jobban megfelelő szakemberek kerülnek ki az oktatásból, és nem utolsó sor­ban a vállalat aktív alakítója és közreműkö­dője lehet a hazai szakemberutánpótlás-ne­­velésnek. A 2014-2020-as uniós ciklusban a duális képzést, a szakképzés-menedzsmentet és - irányítást érintő, valamint pályaorientációs, tehetséggondozási és tananyag-fejlesztési feladatokra 7 milliárd forint keretösszegű EU-s forrás áll rendelkezésre. Az itt jelen levőknek nem kell különöseb­ben bizonygatnom, hogy a modern iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre, a felsőokta­tásra és a szakoktatásra kell támaszkodnia, csak így lehet a jövőben a nemzetgazdaság hajtóereje. A bővülés további útja a termelé­kenység emelésén, a technológiai fejleszté­seken és a kapacitásbővítésen át vezet, amelyhez elengedhetetlen a munkaerő kép­zettségének növelése. Magyarország geostratégiai fekvésére, az innovációs potenciálra, valamint az új szak­képzési­ és felsőoktatási rendszerből ki­kerülő szabad és jól képzett munkaerőre támaszkodva alapozhatja meg tehát gaz­dasági fejlődését. A néhány területen jelent­kező munkaerőhiány is csakis színvonalas szakképzéssel és megfelelő bérszínvonallal küzdhető le. Megvannak azok az alapok, amikre építhetünk. Európán belül Magyaror­szág földrajzi elhelyezkedése, valamint a be­települt multinacionális cégek miatt is jó helyzetben van a tekintetben, hogy egy jól felépített és megvalósított, a hazai tulajdonú cégeket is helyzetbe hozó iparosítási straté­giával versenyelőnyt szerezzen a távol-keleti és a kelet-európai országokkal szemben. A kormány arra törekszik, hogy a cégek számá­ra megteremtse a kedvező gazdasági felté­teleket azon jövőorientált iparágak esetében is, amelyek fejlesztéséhez nagy kezdeti beruházások, tőkeigény, szakképzett mun­kaerő, intenzív K+F+I tevékenység szüksé­ges. Elengedhetetlen, hogy ipari termelésünk szerkezete modernebbé váljon és elmozdul­jon a magasabb hozzáadott értékű termelés felé. A magyar feldolgozóipar előrehala­dásának az új technológiák alkalmazásán, az energia- és anyaghatékonyság növelésén, a területi egyenlőtelenségek oldásán, a mun­kahelyteremtés és munkaerő-fejlesztés ösz­tönzésén, valamint a hazai erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításán kell alapul­nia. Stratégiánk akkor lesz sikeres, ha a gaz­daság minden szereplője számára megte­remti a fejlődés lehetőségét, valamint tényle­gesen nagyobb teljesítményre ösztönzi őket. Bízom benne, hogy a hamarosan megszü­lető megállapodás is ezeket a az előre vivő folyamatokat segíti elő - zárta gondolatait dr. Nagy István. - Egyetlen válla­lat sem lehet sike­res anélkül, hogy sikeres lenne ab­ban a közösség­ben, amelyikben működik - foly­tatta a köszöntők sorát Minas Ageli­­dis, a Coca-Cola HBC Magyaror­szág Kft. ügyve­zető igazgatója. - Ezt bizonyítja a Coca-Cola közel öt évti­zedes magyarországi története is. Elkötele­zettségünk változatlan: keressük az együtt­működés új lehetőségeit annak érdekében, hogy közös erőfeszítésekkel hozzájáruljunk az ország fejlődéséhez. A jelenleg 1100 munkavállalót foglalkoz­tató kft-nek csaknem 50 ezer kereskedelmi partnere van Magyarországon, s az egyik legnagyobb forgalmazó-elosztó hálózatot működteti. Huszonnégy európai országba exportál számos sikeres terméket. Feladatai ellátásához sok jól képzett szakember, tehet­séges fiatal szükséges. Századunkban sokkal többre van szükség, mint az infrastruktúrára ahhoz, hogy álma­ink, elképzeléseink valóra váljanak. Elsősor­ban az emberi tényező jelentőségét emelem ki, mint az egyik feltételét annak, hogy Kö­zép- és Kelet-Európa termelési és innovációs központjává váljunk. Művelt, jól képzett, te­hetséges fiatalokra van szükség, ezért szeret­nénk kapcsolatainkat és együttműködésein­ket egyre magasabb szintre emelni a kor­mánnyal és az egyetemekkel. Ezért veszünk részt a duális képzésben. Nagyra értékeljük a kormány ez évi járulék­csökkentési intézkedéseit, amiket januárban vezettek be - emelte ki az ügyvezető igaz­gató. -Adó- és járulékfizetési terheink csök­kentése olyan erőforrásokat szabadít fel, amiket az oktatásban, a képzésben, ezen be­lül a duális képzésben tudunk felhasználni négy kiváló egyetemen. Két másik diáktá­mogatási programban is részt véve összesen 30 tehetséges diáknak kínálunk állás és tanu­lási lehetőséget, és ez még csak a kezdet. A duális képzésben résztvevők 3 és fél éven át szereznek gyakorlati tapasztalatokat, s diplomájuk megszerzésekor szakmai szem­pontból már nem minősülnek kezdőknek. Jobb lehetőségeik lesznek akár nálunk, akár máshol jó állást találni. Ez egy igazi "win-win" program, amely se­gít itthon tartani a tehetséges, rátermett fia­talokat. Szabó István, az Emberi Erőforrá­sok Minisztériu­mának felsőok­tatási osztályveze­tője arról beszélt, hogy a hazai gaz­daság további nö­vekedését gátol­hatja, ha nincs ele­gendő jól képzett munkaerő, ezért tartják fontosnak a képzési forma tá­mogatását. Jelen­leg 24 intézményben, 250 vállalati partner­rel, 49 szakon, ezer hallgatóval zajlik duális képzés a hazai felsőoktatásban agrár, mű­szaki, gazdaságtudományi, informatikai, társadalom- és természettudományi terü­leteken. Célként jelölte meg a képzések és abban résztvevő hallgatók számának eme­lését. Olyan uniós pályázat is készül, amely a duális képzéseket támogatja majd, s szeret­nék ezt a képzési formát a mesterszakos hall­gatók felé is jobban kiterjeszteni. * A megállapodás aláírását követően kerek­­asztal-beszélgetésen vitatták meg, milyen új kompetenciákat és készségeket vár napjaink gazdasága a diplomásoktól. Elsődleges szempont a szakmai fejlődés lehetősége A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. megbízásából 2016 végén, négy egyetem hallgatói körében elvégzett, nem reprezen­tatív felmérésből kiderült, hogy a munka­helyek választása szempontjából a fiatalok elsődlegesnek tekintik a szakmai fejlődés lehetőségét, amit még a fizetésnél is előbb­re soroltak. E kettő után az ösztönző válla­lati kultúra, majd a duális képzés iránti igény következik. A duális képzés egyaránt előnyös a hallgatónak, a vállalatnak és az egyetemnek. A képzés során a diák munka­­tapasztalatot szerez iparági szinten megha­tározó vállalatoknál. Ráadásul a munkáért a képzés teljes időtartamára fizetést kap a cégtől. Nemcsak a gyakorlati időszak alatt, hanem az egyetemi oktatási idején is. A du­ális képzésben résztvevők három és fél év tapasztalattal a hátuk mögött hagyják majd el az egyetemet, így megfelelő szakmai gyakorlat birtokában könnyebben, jobb munkakörökben helyezkedhetnek el.

Next