Gombkötő Gábor: A Komáromi Lenárugyár története 1904-1979 (Komárom, 1979)
Második rész. A Komáromi Lenárugyár története a fewlszabadulás után 1945-1979
JEGYZETEK AZ ELSŐ RÉSZHEZ 29 Komárnói Kerületi Levéltár 11.969/1904. (Másolat: K. L. I. 19/1904.) Megjegyzendő: Az okiraton Fiedler Gyula aláírása szerepel - a tulajdonos, Fiedler János testvéréé - aki a komáromi gyár cégvezetője lett 1903. okt. 13-i keltezésű okirat tanúsága szerint. Komárnói Kerületi Levéltár 1086/1903. (A másolat: K. L. I. 11/1903.) Fiedler Gyula wekelsdorfi lakos. Wekelsdorf - cseh Teplice - község a braunaui cseh keületi kapitányságban. Lakóinak száma (1910-es adat) 1307. 30 K. L. I. 24/1908. (Szakértői nyilatkozatot adott Pintér László mérnök.) 31 Komárnói Kerületi Levéltár 9272/1907. 32 Komárnói Kerületi Levéltár 13.440/1908. 33 özvegy Szőke Jánosné visszaemlékezése alapján. Fiatal lányként 1918-ban jött Magyarországra családjával Wekelsdorfból. Apja, Feist János kereskedő közeli rokonságban volt Fiedler családdal. (Barta Józsefnek, a lenfonóa gyár néhai főkönyvelőjének gyűjtése alapján.) 34 A kereskedelmi miniszter levele 86.371/1X. 1901. Másolat az eredetiről. K. L. 1. 156/1901. 35 A kereskedelemügyi miniszter 88.683/VI. C 1909. számú levele. K. L. 1. 159/1909. 1 Magyarország. Erdélyi császári és királyi udvari műintézetéből Budapesten. 1909. 161. old. 2 Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest, 1938. 629-630. old. 3 Kecskés László: Komárom története. Komárom 1972. 31. old. 4 Magyarország vármegyéi és városai. Komárom vármegye és Komárom sz kir. város. Bp. 1907. 242-243. old. 5 Uo. 152. old. (Megjegyzendő: Kecskés László Komárom története című, 1973-ban megjelent munkájában a két városrész egyesítésének időpontjaként 1896. július 1-ét jelöli meg. 32. old. Forrást azonban nem közöl.) 6 Uo. 153., 227., 228., 237. old. 7 Beck Tamás-Kerékgyártó Pál: Háncsrostok fonástechnológiája. Műszaki Könyvkiadó, 1964. 3 4. old. 8 Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Akadémiai Kiadó, Bp. 1969. 11. old. 9 Uo. 15. old. 10 Uo. 135-139. old. 11 Országos Levéltár. Batthyány SI. Missilis Körmend P/34-167-3. 12 Lásd részletesen: Len Kender Ipari Műszaki Tájékoztató 1968. 2. szám 7. old. Horn József tanulmánya: A kender-, lentermesztés és ipar eredete Magyarországon. 13 O. L. Helytartótanács. Departamentum Commerciale. 1795. 8. fons. 14 O. L. Magyar Királyi Kancellária Acta Generalia. 1785. 5236, 56. 15 Sándor Vilmos: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon (1849-1900). Kossuth Könyvkiadó 1958. 7. old. 16 Uo. 16. old. 17 Horn József: A kender-, lentermesztés és ipar eredete Magyarországon. Len Kender Ipari Tájékoztató 1968. 2. szám 5. old. 18 Sándor Vilmos: idézett mű 227. old. 19 Uo. 509. old. 20 Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gyáripara 1900-1914. Szikra, Bp. 1955. 236. old. A népszámlálások adatai alapján. 21 Fiedler János Komáromi Lenfonógyárának alapító iratai. Komáromi Lenfonógyári Irattár, 1/1902. Másolat a Komárnói Kerületi Levéltárban őrzött eredeti okmányról. (A továbbiakban: K. L. I. , A Komáromi Lenfonógyár Irattára). 22 Komárnói Kerületi Levéltár 1474/1903. 23 Uo. 8190/1903 K. L. 1. 7/1903. 24 Idézetek a szerződésből: Komárnói Kerületi Levéltár 8462/1903. A szerződés másodpéldánya a lenfonógyári irattárban K. L. 1. 9/1903. 25 K. L. 1. 26/1903. 26 Az okiratok: Komárnói Kerületi Levéltár 3193/1904. és 3261/1903. 27 Komárnói Kerületi Levéltár 8086/1904. (Másolat K. L. I. 16/1904.) 23 Uo. 10.496/1904. (Másolat K. L. I. 13/1904.) 36 Az eredeti okmány a gyár irattárában. K. L. I. 164/1901. 37 Csurgói jegyzőkönyvmásolat, kelt 1909. április 6-án. K. L. I. 11/1909. Csurgó. Az iparigazolvány száma 2762 kzg. 1905 Csurgó. A mi- 763