Gyógyászat, 1883 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1883-06-30 / 26. szám
Huszonharmadik évfolyam. 26. SZ. Budapest, 1883. junius 30. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulajdonos : Poor Imre túr. Szerkesztő-kiadó: Dubicska Géza tr. Tartalom: Mellhártyai izzadmányok felismerése és gyógyítása céljából végzett kémlő csapolásról. Hogyan keletkeznek a szív működési zörejei ? — Bothriocephalus latus eredetéről. — A miskolczi nyilvános közkórház kiválóbb kór- és gyógytani mozzanatai. (Vége.) — Lapszemle: Paralysis generalis specialis gyorsan lefolyó gyógyult esete. Vándorvese rögzítése műtét által. A gyermekek szétszorulásának kóroka. — Különféle. Batizfalvy kimutatása. — Pályázatok. — Hirdetések. Dr. FRAENTZEL tr. Mellhártyai izzadmányok felismerése és gyógyítása céljából végzett kémló csapolásról. Minthogy meggyőződött arról, hogy az orvosok mellhártyai izzadmányok esetében tekintet nélkül szurkálják a beteget próbatroikarral, átidomított Pravaz-fecskendővel s neki e téren épen ellenkező nézete van, kötelességének tartja azt elmondani. Igaz, hogy sok klinikus gyakorolja ezen eljárást, részint a végből, hogy megtudja, sávos, rostonyás, genyes vagy eres-e az izzadmány, sőt van, aki ajánlja, hogy minden csapolás előtt végezzünk próbaszúrást. F. szerint ezen eljárás felesleges, sokszor káros is, hogyha az ő eljárását követik, ki hajszálas trolkart aspiratióval alkalmaz. Ezt is szerinte csak bizonyos kevesb számú esetekben szabad alkalmazni, amely véleményével most homlokegyenest ellenkező eljárás dívik. De reméli, hogyha majd az orvosoknak több tapasztalatuk lesz a próbapunctióról s szigorúan bírálják eseteiket, nagyon sokan fognak vele egyetérteni. Már Wagner Lipcsében szintén ily módon nyilatkozott, bár igen fontos segédeszköznek tartja a próbapunctlot, nem alkalmazza oly gyakran, mint azelőtt, mert tévútra vezet, genyes izzadmánynál savót húzunk ki, mert a geny a mélybe rakódott, máskor meg semmit sem mutat az első, második punctió, csak a harmadik, negyedikkel húzunk ki kevés savót, vagy genyet. A gyakorló orvosok nagy része azt állítja, hogy a próbapunctio veszélylyel nem jár. Ennek ellenében vannak neki ellenkező positív adatai, ha a gyakorlott klinikussal is kellemetlenség történ, akkor ha a punctiot veszélytelennek állítjuk fel, mindenki össze-vissza fogja szurkálni a mellkast, nem fogja érdemesnek találni a physikai jelek után kutatni, hisz a punctio mindent felvilágosít, az orvosi tudomány igen könnyűnek fog feltűnni, s az emberi élet majd semminek.