Gyógyászat, 1886 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
Huszonhatodik évfolyam. 4. sz. Budapest, 1886 október 10. Ir GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulajdonos: Poor Imre tr. Szerkesztő-kiadó: Schächter Miksa tr. Főmunkatárs: D. SzÉNÁSY Sándor. Tartalom: A Gyógyászat tisztelt olvasóihoz! Kovács József tanár : Egy steatolith zúzása. Purjesz tr.: Kötszövethid képződése a külső hangvezetékben. Dr. Subbotic : Az aktinomyces (sugár gomba betegség) elterjedésének ismeretéhez — Könyvismertetés. E. Küster: A húgyhólyag daganatokról és azok gyógykezeléséről. A vesekiirtás technikája. Le Dentur.-tól — Irodalmi szemle. Belgyógyászat. Gyermekhántalmak. Bajakor: Gyomorhurut kórismétérése. A bordaiv alsó szélén mutatkozó visszértágulatok. A Rheumatismusról. Rovarálcrák a bélben. A chorea. Anyatejjel táplált gyermekek halandósága. Öröklött bujakórban szenv. csecs. táplálása. Syphilis fertőző képes, tart. Gyógyszertan : Antifebrin. Chinin izének javítása. A Roncegnói viz. Scherzet. Fülgyógyászat. Nőgyógyászat. Viszércsomók kezelése. A hólyagkőműtétek javallatai. A félben és orrban találb. élesdik. Amygdalitis calcul. A vagin kifolyás. A gyermekágyi késő utóvérzés. Vegyesek. A vér megalvad. A különböző emberf. vére. A lázas betegek szőrméi, tiucci koplalása. Közös fürdők veszélyessége. — Tudományos testületek. A német orvos és természett. vándorgyűl. — Különfélék. Szerkesztői üzenet. Pályázat. Hirdetések. A Gyógyászat tisztelt olvasóihoz! Ezennel van szerencsénk a Gyógyászat tisztelt olvasóival tudatni, hogy e lap szerkesztését a mai napon átvettük. Midőn egy huszonhat év óta fennálló irodalmi vállalat folytatását veszszük kezünkbe, nem tehetjük ezt anélkül, hogy elsősorban elismeréssel ne adózzunk azoknak, kik hazafias és becsületes czélokért küzdve egy negyedszázadnál tovább tartották fenn ernyedetlen kitartással e lapot. Culturhistoricus tény, hogy erős támaszát képezte ezen szaklap azon törekvéseknek, melyek a magyar nemzeti önállóságot a tudomány és a tudományos irodalom terén is érvényre akarták juttatni, és tény, hogy hasábjai számtalanszor ostromoltak ügyeket és intézményeket, melyeknek nem legkisebb hibájuk az volt, hogy a bennök rejlő intenzio nem volt hazafias, magyar. Nemcsak mint historicus tényt akarjuk azonban felemlíteni a lap ezen az idők által sanctionált szellemét, nem úgy akarunk itt a lap szellemének ezen irányáról szólni, mint valamiről a mi volt, és ami ezentúl már csak «emléket