Gyógyszerészi Hetilap, 1929 (68. évfolyam, 1/1-18/52. szám)
1929-01-06 / 1. (egyesített 1.) szám
LXVIII. évfolyam Budapest, 1929. január 6. 1. (egyesített 1.) szám GYÓGYSZERÉSZI HETILAP ALAPÍTOTTA: SCHÉDY SÁNDOR 1862. ÉVBEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: negyedévre...........................10 pengő Egyes szám ....... 80 fillér Megjelenik minden 3-ik vasárnap. Szerkeszti: KORITSÁNSZKY OTTÓ Szerkesztőség : VI., Hegedűs Sándor ucca 17. sz. Telefon: Aut. 153-77. Kiadóhivatal: VIII Rökk Szilárd u. 31 Telefon : J 314-00. 1929. „Az élet: árny, mely jár-kel, Egy szegény komédiás, Ki tombol és dühöng, azzal lelép..." (Shakespeare: Macbeth, V. (A.) Ránk virradt az újesztendő, az 1929-es év. Telve vagyunk sejtésekkel és borongásokkal. Jót hoz-e! Meghozza-e azt, amit várunk tőle! Valóra válnak-e ebben az évben reményeink! Megtudjuk-e valósítani az ujesztendőben, amit az elmúltban a legodaadóbb törekvések dacára semsikerült.? Avagy marad-e minden a régiben s a panaszok sokasága még most se fog elapadni? A Shakespeare-i „komédiás** tombol és dühöng-e majd, avagy — mielőtt lelép — örömmel, megelégedettséggel telhet-e el? S az egymást igázoló tülekedés helyébe végre ránk virrad-e a régi meghitt nyugodtság? Ezek és ezer más kérdés foglalkoztat bennünket az ujesztendőnek már ezen első napjaiban is, amikor pl. a levél keltezésénél igen soknak, majdnem mindnyájunknak, tolla megbotlik és bizony-bizony 1928-at ír még a valóságnak megfelelő 1928 helyett; 1928-at, melyről tudjuk, hogy mily kevés jót hozott, az 1929 helyett, melyhez oly sok reményt fűzünk. Ha visszatekintünk az elmúlt esztendőre, meg kell állapítanunk, hogy nem tartozott az a cselekvés és eseményszegény, szürke évek közé a mi korunknál sem. Az lehet, hogy ez elért eredmény tekintetében messze mögötte maradunk annak, amit az elmúlt esztendőtől vártunk, de hát Istenem, az ember remél és hisz s hacsak egy kis része valósul is meg a remélteknek, erőforrást talál ebben a további bizakodáshoz. ,,A szegény komédiás tombol és dühöngés halad tovább a maga útján, amíg lelép... Az elmúlt esztendőben se hiányzott azonban kari közmunkánál „a munka lelke.** De nem hiányozhat, ez a jövőben se! A munka lelke ugyanis a rendszer, meg a tervszerűség. Ha a jobb jövőért, a kari problémák megoldására, folytatott munkának nincs kidolgozott programmja, akkor ez a programmnélküliség veszte a munkának; kárba veszett, munkának pedig nincs eredménye. A programm az adódik, mert ezalatt nem a nyilvánosság elé tárt programmot kell érteni, hanem a jól megalapozott és helyes célkitűzést. Ha az erők el nem aprózódnak, ha az összesség részekre nem szakad, csoportokra nem oszlik, s ha a helyes célkitűzés alapján folytatott rendszeres munkát kapkodások meg nem zavarják, akkor az eredménynek előbb vagy utóbb, de feltétlenül be kell következnie. A közért folytatott munka ebben az esetben nem lesz tétovázás, az emberek félénk, szárnyszegett, hit elvesztett, ideoda imbolygása, aggodalmas tépelődése, de egyre erősbödő öntudatos, önérzettel végzett, eredményhez vezető, semmi által — még az eredmény késedelme által sem — meg,ingat- 1ó férfias munka. Férfiaknak a becsület kérdésévé tett s felelősségük átérzésében lelkiismerettel végzett munkája! Nemszabad elcsüggednünk azon, hogy a régen nélkülözött kiképzési reformunk (melyért évek óta szívós, kitartó munkát folytatott a kar, s mely ma is elintézetlenül fekszik a legfőbb közoktatási hatóságnál) még, megvalósítatlan. Ne csüggesszen a félévszázad óta szorgalmazott gyógyszerészi kamara kérdésének "Zarinflecsim CAPHOLENN TI?"D etkis?!méz,, . .. -n Minden nagy kereskedőnél kapható!