Gyöngyszöv, 1989 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

г GYÖNGYSZÖV Szövetségben a szakszervezetünk Az országosan felgyorsult szakszervezeti élet egyik jel­­lemző eseményeként és ré­szeként 1988. november l­­án megalakult a Fogyasztá­si Szövetkezeti Szakszervezetének Dolgozók Heves Megyei Tagozata. Ezt köve­tően november 28-án alakult meg a KPVDSZ keretén be­lül a Fogyasztási Szövetke­zeti Dolgozók Szakszerveze­­tete, amely 175 000 tagot tömörít. Ez a szervezeti meg­újulás adja meg azt az új keretet, amelyen belül igény és cél, hogy a szövetkezeti dolgozók szakmai és jé­tég­érdekei közvetlenebbül, kö­vetkezetesebben és jobban érvényesüljenek a jövőben. A szakszervezetünk önál­lóan a KPVDSZ-en belül szövetségi rendszerben mű­ködik. Oldja azokat a koráb­bi, merev, ágazati szervező­dési elveket, amelyek áttéte­leken keresztül tudták csak kifejezni és képviselni a szö­vetkezeti dolgozók érdekét. Maga a szövetség olyan for­ma, amelyen belül lehetőség és mód van arra, hogy a szakmai érdekek közvetle­nebbül kifejeződjenek, meg­felelő képviselet mellett ha­­tékonyabb­an érvényesülje­­nek. Tevékenységére nagy szükség van, hiszen a szö­vetkezeti dolgozók átlagke­resete országos szinten 11 százalékkal elmarad az amúgy is alacsony belkeres­kedelmi átlagtól, amit az is jelez, hogy a dolgozók 60 százalékának nem kell fizet­nie személyi jövedelemadót Szakszervezetünk minden­­­nél fontosabb feladatát kell, hogy képezze a munkaválla­­lók és a tagság érdekében, hogy vállalja az együttmű­ködést, a nyílt konflikutust, ütközést az illetékes szervek­kel. Feladattervében az alábbi legfontosabb tenniva­lókat fogalmazta meg: Minden szövetkezeti dol­gozó az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások ár­emelkedését enyhítő béreme­lést kapjon a szövetkezet te­herbíró képességének függ­vényében. Jogos igénynek tartja, hogy a vezetők és a beosz­tott dolgozók normálbér nö­vekedése jobban közelítsen egymáshoz. Szükségesnek ítéli meg a kollektív szerződés megkö­tését minden gazdálkodó szervezetnél. Ezzel kapcsola­tosan egy keretszerződést készít, amelyben ajánlást tesz a főbb tárgyalási szem­pontokra. A szerződések megkötését és betartását a szakszervezetünk folyama­tosan figyelemmel kíséri. Munkaidő-szűkítéssel ki­dolgozza a negyvenórás munkahét bevezetésének módszerét, és kéri a rugal­masabb nyitvatartási rend engedélyezését. A szakszervezeti jogosítvá­nyok érvényesítésével meg­akadályozza a munkakörül­mények romlását, és intéz­kedéseket tesz az egészség­telen, balesetveszélyes mun­kahelyek megszüntetése ér­dekében. Igény szerint foglalkozik a különböző rétegek (ifjúság, nyugdíjasok) érdekvédelmé­vel, érdekképviseletével. Fokozni kívánja a szak­­szervezeti munka nyilvános­ságát és folyamatosan végzi a tagság gyors és hiteles tá­jékoztatását. A Fogyasztási Szövetkeze­ti Dolgozók Szakszervezete fiatal, de feladatát illetően agilis és tettrekész szerve­zeti forma. Munkája során azoknak a szövetkezeti dol­gozóknak a támogatását, közreműködését kéri, akik érdekében akar többet adni. Ha a bizalom és a támo­gatás meglesz, az eredmény sem maradhat el. Futaki Antalné Ha jó a kollektíva A 90. számú ABC-ről be­szélgetek Szecskő Menyhért boltvezetővel. — Ha megjelenne a mese­beli tündér és adna X men­­­nyiségű pénzt a boltra, ön mit változtatna itt? át — Mivel 1969-ben adták boltunkat, ha lehetne, akkor vennék modernebb pénztárgépeket, kávéfőzőt, darálót, hűtőt és a tataro­zás is ráférne. — Ön, a bolt vezetője, hogy van megelégedve az áruvá­lasztékkal? — A hiányosságokról be­szélnék inkább. Karácsony­kor például a szaloncukrokból 40—50 százalékát kaptuk a megrendeltnek, de a déli­gyümölcs is kevesebb volt az eddig megszokottnál. Je­lenleg még mindig az elosz­­tásos rendszer van az áruel­látásban. Ez sok mindent meghatároz. — Véleménye szerint mi­ért érdemes idejönni vásá­rolni? — Talán a kiszolgálás kedvesebb és gyorsabb. A Mátrába jövő üdülők közül nagyon sokan mondják el, illetve írták bele a vásárlók könyvébe, hogy nagyon meg vannak elégedve az áruvá­lasztékkal és a kiszolgálás­sal, bár csak Pesten is ilyen lenne. — A dolgozókról, szakmai tudásukról mi a véleménye? Itt: — Nézze, 23-an dolgozunk abból ketten vagyunk férfiak. Ez az én munkámat is jelentősen meghatározza a munkaszervezés szempont­jából, hiszen családanyákkal dolgozunk együtt, így min­dig hiányzik valaki, mert a gyerek lebetegedett. A tanu­lók ilyenkor komolyan be vannak vonva a munkába. De, úgy érzem, összeszokott kollektíva vagyunk. Dolgo­zóink 90 százaléka több mint­ öt éve itt dolgozik. Magyari L­ászlóné például a nyitástól kezdve. Szeretek velük dol­gozni, lehet rájuk számíta­ni, s a szakmai tudásukkal is meg vagyok elégedve. A fizetésről már nem mondha­tom el ezt. Szerintem a terv kialakításánál keményen húzták meg a ceruzát. És ez a fizetésünkre is rányomja a bélyeget. — Van-e mindennapos probléma a boltban? — Igen, a hiánycikkek be­szerzése. — Milyen vezetőnek lenni 1989 legelején. — Szerintem nehéz, de mint már említettem, jó kol­lektívában dolgozom, s ez sok mindent meghatároz. Sok sikert. B. Zs. Karácsony előtti forgalom. (Fotó: Vibók Róbert) 1989. január Menni kell a megrendelésért — A múlt évi bruttó be­vétel külső munkákból 9 960 000 forint, a saját egy­ségekben végzett munkából 325 000 forint volt — mond­ja Szél József, a rézműves üzem igazgatója. — 1988. év elején mennyi megrendelésük volt? Bizto­sítottnak látszott-e az éves munka, a dolgozók foglal­koztatása? — 1988. év elején nem volt előre lekötött munka. Ez okozott is némi gondot az üzem­ vezetésének. — Az ÁFA bevezetésével az adórendszer változásában módosult-e a munka össze­tétele a múlt évben? — Az évindítás az előző­eken túlmenően azért is oko­zott gondot, mert a cégek nem voltak tisztában az anyagi lehetőségeikkel, árak­kal, vagyis hogy meddig nyújtózkodhatnak. A máso­dik negyedévtől folyama­to­­­san sok munka volt. A mun­­­ka összetétele azonban ked­vezőtlen. Sok a javítás. In­kább a munkaidő felhaszná­lása sok, az anyagi felhasz­nálás kevés. Műhelykorsze­rűsítések, fűtés, világítás, szerszám, berendezések,­­ meglévők felújítása folya­matosan megtörtént. — Mi várható 1989-ben? — 1988. év végén már úgy szerveztük a munkát, illetve vállaltuk előre, hogy rögtön az év elején biztos munkánk legyen. A kiküldött és elfogadott ajánlataim­ alapján az első félévben fo­lyamatosan lesz munka. Ös­­­szetételében is kedvezőbb, mint a múlt évben volt: két új szeszfőzdei berendezés gyártása és beszerelése. Az egyik Nagybarcán az első negyedévben, a másik Ka­zincbarcikán május végéig. Függőben van még egy új szeszfőzde készítése az Oros­házi Áfésznek. Debrei Imre 1947-től dol­gozik a rézműves szakmában. 1976-tól a szövetkezet dolgo­zója, ekkor alakult meg a rézműves részleg, az Agro­­mechanika Szövetkezettől jött át. — Sokan tanulták meg a szakmát Imre bácsitól? — 15—20 embert neveltem, tanítottam. Szinte mindenki a tanítványom az üzemben. Rézműves szakmát ugyanis csak úgy lehet megtanulni, hogy az ember csinálja. Bi­zonyos gyakorlati idő után be lehet jelentkezni vizsga­tételre, mely elméleti felké­szülés után sikerülhet. Köz­pontilag nincs kézműveskép­­zés. — Hogy érzi magát? — Jól. 1990-ben nyugállo­mányba vonulok. Többször voltam kiváló dolgozó és a szakma kiváló mestere. A fi­zetés az persze soha nem elég. A legfiatalabb generációt képviseli az üzemben Péter Henrik, 10 éve dolgozik a szövetkezetnél. Milyen a munkahelyi lég­légkör az üzemben? — A rézműves üzem kol­lektívája jó, nagyon össze­tartó. Egyéves megszakítá­­­som volt, más vállalatnál is dolgoztam, főleg a kollektí­va miatt jöttem vissza. — Hallottam, tett egy fo­gadalmat. — Igen, egyelőre szakmun­kásbizonyítványom még nincs meg, ezt szeretném megszerezni. — Fárasztó-e az ingázás, a sok kiküldetés, a vidéki szerelési munka? — Az üzemben elvégezhe­tő munka csak egy része annak, amit dolgozunk. Sok­szor dolgozunk vidéken, helyszínen. Nekem nem fá­rasztó, de nincs megfizetve, mert 31 forintos napidíjból nem lehet kijönni. 1965-től dolgozom a szövetkezetnél, segédmunkásként kezdtem, 1975-ben tettem le a szak­munkás vizsgát. A tanító­­mesterem Debrei Imre bá­csi volt, aki 42 éve dolgozik a szakmában. 1987-ben pe­dig mestervizsgát szereztem meg — mondja Takács Ist­ván, az üzem vezetője. — Mi volt a kiváltó oka hogy a múlt év kerete ne­hézségekbe ütközött? — Amikor az üzem veze­tését átvettem, egy munka volt megrendelve. Új üzem­igazgató került kinevezésre, és ketten nagyon sokat men­­­tünk munka után. — Az 1989-es évre a mun­kák le vannak kötve. Ele­gendő lesz-e a létszám a le­kötött munkákhoz? — Az üzem vezetésére és dolgozóira feszített munka vár az idén. Az új munkák mellett a meglévő szeszfőz­­dék átalakítása az érvényes pénzügyőri előírásoknak megfelelően, sok munkát je­lent nekünk még az elkö­vetkező egy-két évre. BBM Takács István és Péter Henrik ónoz. (Fotó: Vibók Róbert) Anyakönyvi hírek Bohácsné Fehér Anikó, központi igazgatás, munka­ügyi előadó, 1988. december 21-én első gyermekeként Viktória nevű leánygyer­meknek, Horváth Lászlóné, született Veress Mária, a Pattinkaüzem dolgozója 1988. december 5-én, első gyermekeként Szilvia nevű leánygyermeknek, Kádár La­­josné, született Kerekes An­na, a Gyöngyszer Áruház dolgozója, 1988. november 25-én második gyermekeként Anita nevű leánygyermek­nek, Nagyné Erdős Zsuzsan­na, a 351-es bisztró dolgozó­ja, 1988. november 20-án Dá­niel nevű fiúgyermeknek adott életet. Új kismamáinknak szere­tettel gratulálunk, és jó egészséget kívánunk. Gál Magdolna — Halló? — Halló, itt a Kékes étte­rem, Mészáros Tibor üzlet­vezető. — Halló, itt az Avar szál­ló, Tóth Pál üzletvezető. __ Az óévet búcsúztató szilveszteri rendezvényükkel kapcsolatban szeretnék né­hány kérdést feltenni. Hány vendégük volt? Avar: 423 vendéget szol­gáltunk ki. Kékes 127-et. — Ez a vendégszám telt­házat jelent? — A: Teltházat, de nem zsúfolt házat. Tavaly többen voltak. K: Telt házunk volt. A megfelelő nagyságú tánchely biztosítása miatt nem tud­tunk több asztalt elhelyezni. — Mennyi volt a részvé­teli díj, az úgynevezett be­ugró? A: ötszáz forint szemé­lyenként. K: Háromszáz forint. — Mit kapott ezért a ven­dég? A: Aperitifet, fő­ételt, ve­gyes parfét, gyümölcstálat, kávét, éjfélkor juhbeles virslit. K: Aperitifet, előételt, két menüből választhatta a ven­dég a főételt, kávét, süte­­ményt, éjfél után korhely­­levest és kávét. — A személyzet számát tekintve, hányan voltak tal­pon? A: Huszonkilencen. K: Tízen. — Hogyan biztosították a zenét? A: Az étteremben és a kü­lönteremben énekesnő és tánczenekar, a bisztróban cigányzenekar, a két bárban diszkó lemezlovassal lépett fel. K: Két tagú zenekarunk játszott. — Hivatalosan mikor kez­dődött a mulatság? A: Este hét órakor. K: Hét órakor kezdtünk. — Mikor kezdték meg a vacsora felszolgálását? A: Nyolc óra után egy pár perccel. K: Pontosan nyolc órakor. — Milyen volt a hangulat? A: Kitűnő! Mint mindig. К: Sohase legyen ros­­­szabb. — Mi emelte a hangulatot? A: Az éjfél utáni tombola. A főnyeremény egy élő kis­malac volt. Mielőtt kisorsol­ták, a felszolgáló díszített tálon körülhordozta, és min­denki meghúzhatta a farkát. K: Nálunk is a tombola. Szintén kismalac volt a fő­nyeremény, egy 13—15 kilo­gramm súlyú, piszeorrú, ró­zsaszín kismalac, 1500 forint értékben. — Volt-e illusztris vendé­gük? A: Jancsó Miklós és 13 asztaltársa. Nagyon jól érez­ték magukat, ezt a vendég­könyvben is igazolták. Egyébként tavaly is nálunk szilvesztereztek. K: Nem volt közismert vendégünk. — Történt-e rendbontás? A: Nagyon is testvéries hangulatban szórakozott a vendégkoszorú. K: Minden a legnagyobb rendben, kulturáltan zajlott le. — Mikor volt a záróra? A: Hivatalosan reggel öt­kor, de nem mozdult a he­lyéről senki. Hat óra körül lett vége. К: Eredetileg ötkor, de csak többszöri felszólításra, fél hat után ment el az utol­só asztaltársaság. — Mennyi volt a rendez­vény bevétele? Természete­sen a beugrón kívül? A: A két felszolgáló bri­gád összesen 148 ezer forin­tot számlázott. K: 94 ezer forint. — Köszönöm mindkettő­jüknek a tájékoztatást, to­vábbi eredményes vendéglá­tást kívánok. Viszonthallás­ra. Szalay Iván Újévi körkapcsolás Az igazgatóság üléséről ma A szövetkezet igazgatója­az elmúlt évi utolsó ülését december 19-én tar­totta meg. A testület elsőként Plósz János osztályvezető előter­jesztésében a szövetkezetpo­litikai és mozgalmi munka helyzetéről, majd Vidók Sándor főkönyvelő beszámo­lóját tárgyalta meg a szövet­kezet létszám- és bérgazdál­kodásáról. Az igazgatóság megállapí­totta, hogy a szövetkezet poli­tikai és mozgalmi munka te­rén a küldöttgyűlés által el­fogadott intézkedési tervben meghatározott célkitűzések teljesültek, azok hozzájárul­tak az áfész előtt álló fela­datok eredményes megvaló­sításában. A szövetkezet létszáma emelkedett a korábbi évhez viszonyítva, melyet a szer­vezeti változások, illetve a feladatok növekedése ered­ményezett. Megállapításra került to­vábbá, hogy az 1988. évi bér­tömeg felhasználása a be­számolás időpontjáig idő­arányosan történt. Végezetül az igazgatóság az alapszabály módosítással kapcsolatos teendőket tekin­tette át, elfogadta az 1989. első félévi üléstervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. P. J. Miniszteri elismerés Az elmúlt év végén a Kereskedelmi Minisztériumból levél érkezett szövetkezetünkhöz, melyet ezúton ismertetünk ol­vasóinkkal is. Kedves Rohánszky Elvtárs! 1988. végéhez közeledve köszönetemet fejezem ki önnek, valamint munkatársainak, a politikai és társadalmi szerve­zetek képviselőinek az év során végzett eredményes tevé­kenységért, amellyel a magyar kereskedelempolitikai célki­tűzések megvalósítását, gazdasági kapcsolatainak fejlesztését segítették. Az előttünk álló esztendőben feladataink nem csökken­nek, munkánk tovább nehezedik. A szigorú követelmények­nek egységes szemlélettel, közös akarattal, baráti szellemben, de fegyelmezett munkavégzéssel tudunk csak megfelelni. Tisztelettel kívánok Önnek, valamint az Ön által irányított kollektívának nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket és bol­dog, eredményekben gazdag új esztendőt. Elvtársi üdvözlettel: Beck Tamás P. J.

Next