Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-01 / 204. szám

Két nap alatt 700 dolgozó tekintette meg a győri III. Országos Újító kiállítást „HL Országos Újítókifíáe" — Videa a felat a győri vasutas Imk­arottiche bejáratánál. Bent, a teremben a látogatók figyelmesen vizsgál­gatják a kiállított újításo­kat. A kiállítás ú­jítómozgakrran­k nagyarányú fejlődéséről tanúskodik és egyúttal elősegíti, hogy az a fej­lődés a jövőben még rendületeseb­b legyen. Az újítások felett ott lát­juk ez ország legkiválóbb sztaha­novistáinak, újítóinak a fényképét. 600 újítás a leállításor. A kiállítás mintegy 600 országos jelentőségű újítást mutat be. Az újításokat iparáganként csoportosí­tották és így bárki könnyen átte­kintheti a kiállítás gazdag anyagát, illetve jobban el tud mélyeln­i azoknak az újításoknak a tanulmá­nyozásába, amelyeket saját munka­területén hasznosíthat. A vasipari dolgozók nagy érdek­lődéssel szemlélik az univerzális fúrógépet, amely egyaránt alkalmas fúrásra, hornyolásra és darabolás­­ra. A takarékesztergakés előtt a kö­vetkező feliratot olvashatjuk: „Elő­nye a tömör késekkel szemben, hogy 80 százalékos gyorsacél meg­takarítást biztosít.“ A látogatók fi­gyelmét olyan újítások keltik fel,­­mint a többkéses gyalukés feje, amely Pioker Ignác elvtársnak, az országos hírű gyalusnak az újítása, vagy az esztergapadra szerelhető fogaskerék marógép. Könnyűipari újítások Fokozott feladatok elé állítja kormányunk programmja a győr­­Soprom megyei vállalatokat is a la­kosság fogyasztását szolgáló köz­szükségleti cikkek gyártásának mi­nőségi és mennyiségi emelése terén. A kiállítás nagy segítséget ad köny­­nyűipari vállalataink dolgozóinak, hogy ezt a feladatot minél jobban oldják meg. A Kelenföldi Textilkalívátban alkalmazott egyik újítás például a túlcsévélést akadályozza meg. Ha az orsó eléri a kellő nagyságot, az újított szerkezet elvágja a fonalat. Ezzel a maradék orsó mennyiséget csökkentjük. Építőipari dolgozóink is sok öt­letet, tapasztalatot szerezhetnek a győri III. Országos Újítókiállításon. A kiállítás bemutatja például a homlokzat-fröcskölőt. Az elmés gép alkalmazásával ez eddigi kézi mű­velettel szemben 75 százalékos idő­megtakarítás és 25 százalékos anyagmegtakarítás érhető el. A fel­vonulási épület újfajta tetőszerke­zete és számos más újítás ad hasz­nos útmutatást az építőipari dol­gozóknak. Ugyanígy megtalálhatják az őket érdeklő újításokat a kiállításon a vasút, a posta dolgozói, az elektro­mos iparban dolgozók, a famtriká­­sok, vagy a mezőgazdasági dolgo­zók. Javaslatokra készülnek .a dolgozók A nagy érdeklődést mutatja, hogy a kiállítást mér az első két napon 700 látogató tekintette meg. Több üzemből csoportosan jöttek el a dolgozók, hogy tanulmányoz­zák a kiállítást és visszatérve mun­kahelyükre, javaslatokat tegyenek egyes újítások bevezetésére. A Mosonmagyaróvári Kötöttáru­­gyárból 33 dolgozó tekintette meg a kiállítást, a Soproni Sert­ex-ből 42-en jöttek el, a Soproni Pamut­ipar dolgozói közül 30-an látták már a kiállítást. A Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyárból 28, a Sopronkőhidai Szövőgyárból ugyancsak 28 látogatója volt a ki­állításnak. A látogatók közül számosan je­gyezték fel észrevételeiket a kérdő­ívekre a kiállítással kapcsolatban. Valamennyi vélemény megegyezik abban, hogy a győri III. Országos Újítókiállítás jelentős segítséget je­lent a dolgozóknak az előttük álló termelési feladatok jó megoldásá­hoz. Több dolgozó közölte máris, hogy milyen újítások bevezetésére tesz javaslatot a látottak alapján. Tömördi József, a Petőházi Cukor­gyár dolgozója két újítást is szán­dékozik átvinni: egyik a menet­vágó készülék felszerelése esztergapadra, a másik az univerzális fúrógép. Csere Ferencné, az önbefűzött ve­télő alkalmazását javasolja a Sop­roni Pamutipar vezetőségének. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tagjainak és a Németek Szövetsége vezetőségének megbeszélése Wirth, volt birodalmi kancellár és Wilhelm Elies, volt főpolgár­mester kezdeményezésére 1953. augusztus 28-án beható megbe­szélés folyt Berlinben a Németek Szövetségének vezetősége, vala­mint Grotewohl miniszterelnök, Nitschke és Loch miniszterelnök­helyettesek és Wunderlich állam­titkár között. A megbeszélés középpontjában a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzék és a Szovjetúnió, valamint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között le­folyt tárgyalások eredménye foly­tán bekövetkezett új helyzet ál­lott. A résztvevők egybehangzó véleménye az volt, hogy olyan helyzet állt be, amely nemcsak a Német Demokratikus Köztár­saság számára jelent döntő sike­reket, hanem közelebb hozza a megvalósuláshoz Németország bé­kés újraegyesülését és a béke­­szerződés megkötését Németor­szággal. Grotewohl miniszterelnök ismé­telten hangsúlyozta, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság kormánya mindenkor hajlandó tárgyalni a belnémet kereskede­lem fejlesztéséről évi egy mil­liárd márkás keretben. Elfes berlini tartózkodása so­rán hosszabb megbeszélést foly­tatott Szemjonov nagykövettel, a Szovjetúnió németországi főbiz­tosával. Termelőszövetkezeteink életéből­­ Nyári Géza csoporttag és Szabó István kézenvalaszt­ó­ vedelne A szanyi Új Élet tszcs-ben is megtaláljuk azokat az embereket, akiknek szilárd elhatározásuk, hogy továbbra is a csoportban maradnak. Akad azonban még egynéhány olyan is, aki ki akar lépni a cso­portból. Az idei bő termés, nagymennyiségű ga­bona, ami jutott egy-egy tszes tagnak, meggyőzte a tagság zömét arról, hogy érdemes a csoportban dolgozni, hisz a legtöbb csoporttagnak nagyobb a jövedelme, mint egy jól gazdálkodó középparaszt­nak, akinek gondja van a beadásra, vetőmagra, mindezek mellett még az adóra is. Én csak néhány példát szeretnék megemlíteni, milyen kedvezmény­ben részesülnek a tszcs tagok. Először talán ezt mondom el, hogy a tízszáza­lékos beadási kedvezmény mit jelent a szanyi Új Élet tszcs tagjai számára. Ez több, mint 77 mázsa gabonát jelent a tagság részére. Ezt a mennyiséget, ha munkaegységenként elosztjuk, akkor rájövünk, hogy egy-egy munkaegységre 97 dekával több ga­bona jut, mint akkor jutott volna, ha kormányza­tunk nem nyújtja ezt a kedvezményt. A tízszáza­lékos kedvezmény nemcsak a gabonafélékre, hanem más temjékekre is vonatkozik. Szénából, tejből, tojásból és mindennemű húsbeadásból tízszázalék­­kal több marad meg, ami pénzben átszámítva 6558 forintot tesz ki. Az összes tízszázalékos beadási kedvezmény forintértéke (ebben még a kukorica, napraforgó és a burgonya nincs benne 20.650 forint. Kiszámítottuk azt is, hogy ezen a pénzen lehet venni 300 forintjával számítva, 60 pár bakancsot vagy 229 darab 90 forintos inget. De nemcsak ezeket a kedvezményeket élvezik termelőszövetkezeteink. Nagy segítséget jelent szá­mukra a gépi munkadíj csökkentése. Ha az 1953— 1954. gazdasági évben is ugyanannyi gépi munkát végeztetnek az Új Élet tszcs tagjai, mint a megelőző évben, akkor is 3587 forinttal kevesebbet fizetnek, mint tavaly. Ennyivel gyarapodik a tagság jöve­delme. 1952 július 1-ig végzett munkákért fennálló hátralék törlése 689 kilogramm gabonát jelent a tagságnak. Sorolhatnám tovább azokat a kedvez­ményeket, amelyek mind nagy előnyt jelentenek a csoport tagságának. Beszéljünk arról is, hogy mennyi gabona jutott egy-egy csoporttagnak a szanyi Új Élet tszcs-ben. Munkaegységenként 8 kilogramm gabonát osztottal­ ki. Nyárs Géza és felesége október óta 557 munka­egységet szerzett. Erre a munkaegységre kaptak 44 mázsa 77 kiló gabonát. Nyárs Géza tszcs tag jövedelmét hasonlítottuk össze Szabó István 15 hol­das középparaszt terméseredményével, illetve jöve­delmével. Az eredmény a tszes tag javára dőlt el. Szabó Istvánnak hét és fél hold gabonája volt az idén. Összesen 87 mázsa 19 kiló gabonát takarí­tott be. Ebből beadása 35 mázsa 90 kiló volt. Csép­lőrészként fizetett 9 mázsa 67 kilogramm gabonát, vetőmagra félretett 8 és fél mázsát. Az összes ki­adása 53 mázsa 96 kilót tett ki. Maradt neki a 15 hold földje után, amit negyedmagával munkált meg, 33.13 mázsa gabonája. Mindezeken felül Szabó Istvánnak még adója is van. Tehát a 33.13 mázsa gabona nem tiszta haszon, mert ebből legalább még Vele adóját rendezni kell. 15 hold föld megműveléséhez Szabó Istvánnak egy pár lóra is szüksége van. A két ló eltartásához szemes- és szálastakarmány is kell. Az egypár lo­vát évente háromszor meg is vasaltatta. Ez évente 480 forint költséget jelent. A jó gazda gazdasági felszerelését sérti hanyagolja el. Ezeket is karban kell tartani. Szanyi viszonylatban a 15 hold föld felszántásához az ekevasak élesítése is kitesz úgy 100 forintot évente. A kocsi karbantartására szá­mítsunk 200 forint évi költséget, de még ezenkívül számos kiadása lehet az egyéni gazdálkodónak. Ha például ő maga, vagy egy családtagja megbetegszik, azt is fizetheti. A termelőszövetkezeti tagnak pedig sem orvosi, sem kórházi költségre nincs gondja. Az eredmény tehát az, hogy Nyári Géza tizes tagnak, aki másodmagával dolgozik, 44 mázsa 77 kilogramm gabonája maradt tisztán, 11 mázsával több, mint Szabó István 15 holdas középparasztnak, aki negyedmagával műveli földjét. Jagodics István Szany, gépállomás A szu­per havi verseny jó megszervezéséért Üzemeink a mai napon kez­dik meg a harmadik negyed­évet lezáró hónapot. Szeptem­berben úgy kell dolgozniok üzemeinknek, hogy maradék­talanul teljesítsék a harmadik negyedévi tervet és a lehetősé­gekhez képest előnnyel fog­hassanak hozzá majd a negye­dik negyedévi tervfeladatok végrehajtásához. A siker előfeltétele a munka­­verseny fő megszervezése, a dolgozók széles tömegének be­vonása a mozgalomba és moz­gósítása a felajánlások teljesí­tésére. A szakszervezeti bizal­miak legfontosabb feladata ezekben a napokban a szep­tember havi v­erseny megszer­vezése. Keressenek fel a bizal­miak minden hozzájuk tartozó dolgozót. Világítsák meg előt­tük, hogy a kormányprogramos megvalósítása, a jólét növelése megköveteli a tervek teljesíté­sét és túlteljesítését. Alapos nevelőmunkát végezve szorgal­mazzák a felajánlások megté­telét. A versenyszervezésnél a szakszervezeti bizalmiak min­denütt vegyék igénybe a mű­vezetők segítségét. A műveze­tő ismeri legjobban egy-egy termelési részleg soron követke­­ző feladatát, ő tudja, hogy mi­lyen feladatok megoldása járul hozzá leginkább a terv teljesí­téséhez. A verseny szervezését tehát a szakszervezeti bizal­miak a művezetővel együtt vé­gezzék annak érdekében, hogy minden dolgozó a saját képes­ségeinek megfelelő és a tervtel­jesítést legjobban előmozdító felajánlást tegyen. A verseny szervezését a hó­nap elő öt napjában be kell fe­jezni. Már a verseny megszer­vezésekor és a későbbiek so­rán is a szakszervezeti bizal­miak agitációs munkája a fel­ajánlások teljesítésére irányul­jon. Ébresszenek mély felelős­ségérzetet a dolgozókban az adott szó iránt, elvtársi segít­séggel, bíráló szóval támogas­sák a dolgozókat a vállalások valóraváltásában. Legyenek a szakszervezeti bizalmiak a szeptember havi terv teljesíté­sének fő támaszai, harcoljanak lelkes odaadással a harmadik negyedév győzelméért. Szilárdítsák meg a munkafegyelmet a Soproni Vasöntödében A­ Soproni Vasöntöde dolgozói az alkotmány ünnepére vállalták, hogy augusztus havi tervüket már 29-én teljesítik, és 13 tonna terven felüli öntvényt adnak népgazdasá­gunknál­, a júliusi 12,2 százalékos belső selejtet 10 százalékra szorít­­ják, a munkafegyelmet pedig meg­­szilárdítják. Az üzent dolgozói fo­gadalmat tettek arra is, hogy ter­ven felül bérlágyításként 15 tonna öntvényt lágyítanak más üzemek részére. Az üzem dolgozói felajánlásukat csak részben teljesítették. Nem ké­szítették el a terven felül vállalt 1,1 tonna öntvényt, mert csak félnapos előnyt tudtak elérni a hant terv tejesítésében. A selejtet 10,3 szá­zalékra csökkentették. Ez a szám lényeges javulást mutat a júliusi helyzethez viszonyítva, de a kitű­zött célt a selejtcsökkentés terén sem sikerült elérni. A terv túlszárnyalására és a sem­spjt csökkentésére tett vállalás hiá­nyos teljesítése összefügg azzal, hogy a munkafegyelem­ terén sem született meg a kívánt eredmény, sőt további lazulás tapasztalható. Július hónapban az igazolatlanul mulasztott órák száma 88 volt, augusztusban pedig 30 órára emel­kedett az igazolatlan hiányzás. A notórius mulasztók felett a bíró­ság ítélkezik. Kubovics Lajost egy­éves neve­lőmunkára ítélték 15 szá­zalékos bércsökkentéssel, Fetis­­uk József pedig büntetésül féléves nevelőmunkát kapott 10 százalékos bércsökkentéssel. A munkafegyelem nagymértékű lazulása azzal a veszéllyel jár, hogy ez üzem a jövőben nem tud­ja meg­­oldani az előtte álló feladatokat. Fokozódik tehát a népnevelők a szakszervezeti bizalmiak felelőssége, a fegyelem megszilárdításáva­l kap­csolatban. Foglalkozzanak beha­tóan a hanyag, nemtörődöm dolgo­­zókkall. Mutassák meg nekik, hogy igazolatlan hiányzásuk milyen kárt okoz népgazdaságunknak és ugyan­­akkor hogyan károsodik egyénileg is az a dolgozó, aki felelőtlenül mulaszt. Állítsák példaképül Kirádi Lajos köszörűst, Kakas János l­é­­ziformázót, Kóbor János gépformá­­zót és más élenjáró dolgozókat, akik fegyelm­ezetten végzik felada­tukat az üzemben. A kollektíva előtt vonják felelősségre és bátran bírál­ják meg a fegyelembontókat. Hasz­náljanak fel m­iden rendelkezésre álló eszközt, hogy lehetetlenné te­gyék a lógósok, a selejtgyártók helyzetét. Alakítsanak ki o­yan közhangulatot, amelyben a munka­­fegyelem, a tervfe"lelem megsértése szégyen és gyalázat. Ami színtén nem tetszik a dolgozóknak A Győr-Sopron megyei Hírlap ha­sábjain „Ami nem tetszik a dolgo­zóknak" címmel rendszeresen­ meg­jelennek olyan levelek és cikkek, melyek a dolgozók egyéni problé­máival foglalkoznak. Ennek a ro­vatnak többek között az a feladata, hogy felhívja az illetékesek figyel­mét a hiányosságokra. Vannak olyan szervek és válla­latok, amelyek figyelemmel kísérik a fenti rovatot, s azonnal intézked­nek, ha saját területük hibáiról ér­tesülnek. Így dolgozik a Belkeres­kedelmi Minisztérium Győri Állami Kereskedelmi Felügyelősége és a Győri Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat vezetősége. Meg kell emlí­teni még azt is, hogy ezek a válla­latok n­emcsak a lapban megjelent panaszokkal foglalkoznak lelkiis­meretesen, hanem azokkal a pana­szos levelekkel is, amelyeket a szerkesztőség kivizsgálás végett to­vábbít hozzájuk. Sajnos nem mondhatjuk el ezt minden szervről, vagy vállalatról. A MESzÖV például a továbbított levelekkel megfelelően foglalkozik, s ha jogos a panasz, orvosolja is azokat. Úgy látszik azonban elke­rülte a figyelmét az, hogy „Ami nem tetszik a dolgozóknak" cím alatt bírálat jelent meg a lapban a rábatamási és kisbaboti földmű­ves szövetkezet hiányos áruellátása miatt. A mosonmagyaróvári járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói sem válaszoltak arra a bírálatra, melyet azért kaptak, mert lélektelenül jártak el Szeredi Zoltán és Pintér Lajos cséplőgép­­ellenőrök fizetése ügyében. Arról sem érkezett hír, hogy a Győri Vas­es Műszaki Nagykereskedelmi Vál­lalat mit tett azért, hogy Fürnstahl István és Varga István, a Soproni Gázgyár dolgozói végre megkapják a hónapokkal ezelőtt javításra el­küldött rádiócsöveket. Mindezeket már napokkal ezelőtt közöltük lapunkban, lett volna rá idő válaszolni. Lehet, hogy az ille­tékesek hozzákezdtek a fenti hibák kijavításához, de miért tartják ezt titokban? Sokkal megnyugtatóbb lenne, ha az illetékesek az „Ami nem tetszik a dolgozóknak" című cikk vagy levél megjelenése után azonnal hírt adnának a vizsgálat megindításáról, majd természetesen az eredményről is, Így ugyanis az­ a látszat, mintha csak a hely meg­töltése érdekében jelennének meg a különböző egyéni problémákat ismertető cikkek, ami szintén nem tetszik a dolgozóknak.

Next