Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. július (10. évfolyam, 154-181. szám)

1954-07-01 / 154. szám

így. Épületett meg a győzelem a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban Jónéhány hete nem lát­tam már a Pamutszövő- és Műbőrgyárban. Ezért közelebbről nem tudtam, hogyan is halad az üzem tervének teljesítése. Fel­kerestem tehát először Gang Alfréd főmérnök elvtársat. Először az üzem napi teljesítményéről beszélt, amelynek eredményeit a portától nem messze lévő versenytáblán is olvashat­juk. Üzemrészenként ott sorakoznak egymás mel­lett a jobbnál­ jobb ered­mények: szövődé 103 szá­­zalék, műbőrüzem 108 százalék és így­­ tovább. Puszta százalékok ezek és mégis mily nagyszerű lel­kes munkáról tudnak be­szélni! A A napi eredmények ismertetése után Gang elvt ars arról beszélt, ami­vel most mindenki fog­lalkozik az üzemben: — Szombaton forint értékben m­ár száz szá­zalék felett álltunk a fél­éves tervünkkel — meséli. — Ez a legnagyobb ese­mény üzemünkben■ Lehet-e nagyobb öröm egy-egy üzem dolgozóinak számára, mint az, hogy túlteljesítették tervüket és több ezer méter ruhaanya­got adtak te­rven felül. Lehetnek-e boldogabbak az üzem dolgozói annál, mint amikor jó munká­jukat ünnepelik, amikor arról beszélnek a terme­lési értekezleten, hogy ö0 nappal a határidő előtt megvalósították a féléves­­tervben szereplő felada­tokat­? A munka győzelme csendül vissza Gang elv­­társ szava­iban is, amikor az első, féléves terv telje­­sítésének útjáról beszél. A második negyedévet adós­sággal kezdték. A­z első negyedévi terv teljesítés csak globálisan volt meg, mert egyes üzemrészek lemaradtak tervük teljesí­tésében. Nem kis feladat előtt álltak az új tervne­gyed elején az üzem dol­gozói: maradéktalanul tel­jesíteni a második negyed­éves tervet és felszámolni az első negyedévi lemara­dást is. .A műszaki dolgo­zók a tervteljesítés harco­sainak első soraiban vol­tak. Első és egyben töbeb­fontosabb feladatuk volt, hogy a termelés fokozá­sához biztosítsák a mű­szaki feltételeket. Röviden így lehetne jellemezni munkájukat: megteremtet­ték a folyamatos anyag­­ellátást, megszigorították az átvételt, gondoskodtak arról, hogy a szövődében megfelelő hőmérséklet és lúgnedvesség legyen. — Diszpécser szolgála­tunk Németh Zoltán ve­zetésével jól dolgozott — mondja elismeréssel Gang elvtárs. — Azonnal tud­tam, ha baj volt valahol az alapanyaggal, a lég­­nedvesítővel, vagy akár az energiával is, u­gy mó­­don azonnal intézkedhet­tünk. A diszpécserszolgálat valóságos iránytű volt. Mhidep problémára azon­nal felhívta a műszaki dolgozók figyelmét, hogy segítséget tudjanak adni, s mindenütt fennakadás nélkül haladjon a terme­lés. A műszakiak gyors, merész beavatkozásával az első félévben tervsze­rűen is haladt a munka. Nem lazsáltak a hónap elején, nem kapkodtak a hónap végén, hanem min­dig terv szerint dolgoztak. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy a leg­több üzemrész néhány nappal a határidő előtt már befejezte féléves ter­vét. Az élen a gyár via­­szosvászonárú telepe ha­ladt. Június 23-án már büszkén jelentették, hogy féléves tervüknek eleget tettek. Egymásután szü­letett meg a többi szép eredmény is az üzemré­szekben. A kikészítő, a szövődő, majd a műbőr­­üzem dolgozói is határ­idő előtt befejezték félévi tervüket. Csupán a fono­dában van lemaradás az áramkorlátozások miatt. — Legnagyobb és egy­ben a legfontosabb üzem­részünk, a szövődé, dere­­kas munkát végzett e fél­évben — meséli Gang elv­­társ. A szövődé ugyan nem kezdte lemaradással a második negyedévet, de mégsem volt könnyű munkája. Áprilisban még tudták teljesíteni tervü­ket, de májusban már nem. Új áruprofilt kap­tak. A gépek mintegy fe­lét kellett átállítani. .4? új áruval a dolgozók nem győzték meg a GPS gé­pe­t, hanem csak öten-ha­­tan tudtak dolgozni■ Még az öreg tapasztalt szak­munkásoknak is gondot jelentett kö­per kötésű munkaruha-anyag szó ve­se■ Eltelt május és még­sem ment úgy a termelés, ahogyan kellett volna: 1,8 millió vetéssel termeltek kevesebbet a b­vnél. — Júniusban még to­vább fokozódtak a nehéz­ségek — emlékezik vissza Keszthelyi Ferenc szövö­­devezető.­­ A meleg hir­telen beköszöntésével még nehezebben ment a munka, mert magasabb lett a hőmérséklet a szö­­vőteremben. Június elején a fizikai munkások, a műszakiak, az irodai dolgozók mun­kaidő után szidták a ka­vicsot a szövőde lapos te­tejére. Alig telt el három nap, az egész tetőt vastag kavicsréteg borította, s most már vígabban ment a munka is. Megindult a verseny a májusi lemara­dás felszámolásáért. Nap, mint nap, sorozatosan tel­jesítették tervüket és tör­lesztettek tartozásukból- különösen sokat adott a művezetők lelkes versen­géne. Keresztesi Zoltán művezető még a kongresz­­szusi verseny elején mi­nőségi versenyt indított a művezetők között és egy­ben párosversenyre hívta Mikó Ernő művezetőt is A huszonegy művezető között ma is lelkes ver­sengés folyik. .A műveze­tők versenyében Keresz­tesi Zoltán egyszer már megszerezte az első he­lyet. Partijának eredmé­nyei arra mutatnak, hogy ismét csal: ő lesz az első a párosversenyben és a művezetők versenyében is­. Június elején tizen­nyolcmillió vetés lemara­dásunk volt, most a hó­nap vége előtt néhány nappal pedig, ugyanennyi túlteljesítésünk van — meséli Keszthelyi elvtárs. — Közel tízezer méter jó minőségű ruhaanyag terven felül. Ezek csak néhány rész­letei annak a hősies mun­kának, amit a Pamutszö­­vő és Műbőrgyár dolgozói véghezvittek a terv telje­sítéséért. Szorgalmas, ki­tartó munkájuk nem volt hiábavaló. Legyőzték a nehézségeket,­­ eljutot­tak a győzelemhez, határ­idő előtt befejezték fél­éves tervüket. Varga Éva. ★ Vizsgák a soproni egyetemen A SOPRONI EGYETEMEN befe­jezés e­lőtt állnak a vizsgák. A hallgatók nagy része m­ár túl is van rajtuk,­s most termelési gya­korlatokon dolgoznak, tanulnak, készülnek a jövő évi munkára. Már csak néhány tanári szoba előtt látni kipirult arcú, jegyzeteiket a hónuk alatt szorongató diákokat, akik éppen, készülnek számot adni egész évi munkájukról. .. MARXIZMUS-LENINIZMUS tanszéken még folynak a vizsgák. Lovászi adjunktus kérdéseire igye­keznek megfelelni a hallgatók. Az eredményok­ az­t mutatják, hogy si­kerrel. Kubinyi Julianna másod­éves erd­ömérnökhallgató ül a vizs­­gaasztalnál. Látni rajtta, hogy iz­gul kissé, de amikor felelnie kell, már higgadtan, helyesen magya­rázza el a kulákság elleni harc elvi jelentőségét, a lenini hármas jelszó gyakorlati alkalmazását. Az elmé­leti tételeket történelmi tényekkel bizonyította. Örömmel hallgatja felelete értékelését, ami megérde­melten a jeles jegyhez juttatta. Az ERDŐM­ÉRNÖK­­ FŐISKO­LÁN még folynak a vizsgák, de a bánya- és földmérőmérnöki karok harmadik és negyedik évfolyamán a vizsgák már befejeződtek. A soproni egyetem bányamérnöki kara hetvenhárom, a földmérő­­mérnöki I­ar pedig ötvenkét mér­nököt bocsát a népgazdaság ren­delkezésére, akik július elsején már el is foglalhatják munkahelyüket. a végzett hallgatók kö­zül Jezbinsek Vilmos, Götz Tibor, Faller Gusztáv, Pantó Dénes bá­nyamérnök. Horváth Róbert föld­­mérőmérnök tiszta jelessel fejezték be temádnánjaikat. Fejlődő olaj­kutatásunk nagy segítséget kap a végzett olajbányamérnök hallga­tókkal, akiknek színvonalas kép­zéséről megfelelő képet ad csoport­juk jeles átlaga. A negyedik év­folyamon a vizsgák átlaga az előző félévi 3,78-ról 3,76-ra emelkedett, ami azt mutatja, hogy az egye­tem tanári karának erőfeszítése nem volt hiábavaló: a soproni egyetem bányamérnöki karán is emelkedett a mérnökképzés színvo­nala. Hasonló javulás mutatkozik a harmadik évfolyamon is, ahol 3.1-es átlagról az év végére 3,23- as átlagot értek el a hallgatók. KÜLÖNÖSEN NAGY A FEJLŐ­DÉS a marxizmus-leninizmus anyagának elsajátításában. A­ hall­gatók mind nagyobb érdeklődéssel és szeretettel tanulmányozzák azt az elméletet, amely nélkülözhetet­len gyakorlati munkájuk végzésé­nél is. Nagy jelentőségű a párttör­ténet és a politikai gazdaságtan oktatásában az a segítség, amit az egyetem vezetői, professzorai nyúj­tanak a diákoknak. Esztó Péter Kossuth-díjas professzor, a bánya­­műveléstan vizsgán megkövetelte a hallgatóktól népi demokráciánk gazdasági problémáinak ismeretét, a politikai gazdaságtanban tanul­tak alkalmazását a szakma terüle­tére. Ezek alapján mondták a po­litikai gazdaságtan vizsga előtt a hallgatók, hogy Esztó Péternél már a politikai gazdaságtanból is le­vizsgáztak. AZ EGYETEM tanári kara oda­­adó, lelkes munkával készítette elő az egész év során a vizsgákat. Bár számottevő javulás van, a ta­nárok, az oktatók, mégsem elége­dettek. Esztó Péter professzor kü­lönösen figyelte a vizsgák során megmutatkozó hibákat. Véleménye szerint a még mindig nem eléggé rendszeres és nem eléggé értelem­szerű tanulás volt a fő akadálya a még jobb eredmények elérésének. — A VIZSGÁKON bebizonyoso­dott — motulozta Esztó Péter —, hogy a rohammunka, a néhány na­pon keresztül tartó megfeszített ta­nulás nem hozhat biztos vizsga­­eredményt. Nem elég fújni az egyes tételeket, képleteket, hanem ismerni kell ezek jelentőségét, hogy a gyakorlatban megfelelően alkalmazni tudják a tanultakat. Jövő évben az előttünk álló legfon­tosabb feladat az, hogy a hallga­tókat méginkább az önállóságra, a helyes mérnöki gondolkodásra ne­veljük. A SOPRONI EGYETEM tanári kara, oktatói és minden dolgozója előtt az a feladat áll, hogy a kö­vetkező tanév jó előkészítésével, az oktatás színvonalának emelésé­vel, a hallgatókról való még na­gyobb gondoskodással biztosítsák, hogy népgazdaságunk jö­vőre még az ideinél is képzetteb mérnököket kapjon a soproni egyetemről. Az agrártudományi egyetem tanárképző intézetbe felvételi pályázatot hirdet. Az intézetbe felvé­telre jelentkezhet, minden 40. évét még be nem töltött mezőgazda­­sági és kertészeti szakember, aki az agrártudományi egyetemen, vagy a korábban megszűnt három- és egyéves mezőgazdasági aka­démián (főiskola) a kertészeti főiskolán oklevelet szerzett és az egyetem (főiskola, akadémia) elvégzése után legalább kat évig me­zőgazdasági gyakorlati munkát végzett.. Az oktatás időtartama tíz és fél hónap. A hallgatókat növény­termelési, állattenyésztési, kert- és szőlőgazdasági szakon oktat­ják. Az intézet gondoskodik a tanulás minden feltételéről. A hallga­tók ösztöndíjat kapnak, az intézethez tartozó kollégiumban laknak és étkeznek. A végzettek technikumi tanári oklevelet kapnak, a ta­nárokkat fizetésükön felül hatosan négyszögöl föld is megilleti. AZ ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB KÉRDÉS |^^jVitoja^rmelékenységről és önköltségről) ] A ffépks?feeuiszlás és @ k@rsg@rá fnpértési pártunk harmadik kongresszusa dolgozó népünk életszuvoaa' ■*- jának állandó és fokozódó emelését tűzte ki célul. Az élet­színvonal emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az áriaszál­lítás lesz, az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha elő­zőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség. Üzemi vi­szonylatban a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése érdekében, minden erővel a rejtett tartalékok mielőbbi fel­szín­ra h­o­­zatalára kell törekednünk. Ennek a célnak érdekében üzemi párt­os szakszervezeteinknek a műszaki-gazdasági vezetéssel összhang­ban és annak segítségével, mozgósítaniuk kell a dogozók széles ré­tegeit. Elsőrendű feladatunk tehát az, hogy a fizikai dolgozókat most már valóban érdekeltté tegyük a termelékenységemelés és önköltségcsökkentés céltudatos végrehajtásában, a r­ejtett tartalékok m­­ég nagy számmal fellelhetők a legjobban vezetett üzemeinkben is. Sok kihasználatlan tartalékot rejt még magában üzemünk gépparkja. Jelentősen növelni tudjuk a ter­melékenységet gépeink teljesítményének növelésével, valamint a váratlan meghibásodásból és a korszerűtlen gyártási technológiá­ból eredő állásidők csökkentésével, illetve kiküszöbölésével. Éppen ezért, nagy gondot kell fordítanunk a géppark jó karbantartására, a tervszerű megelőző karbantartási és generáljavítási tervek cik­lus szerinti pontos végrehajtására, valamint a jelenleg alkalmazott gyártási technológia korszerűsítésére. A vállalatok műszaki veze­tőinek elsőrendű kötelessége a technológia folyam­atok állandó fi­gyelemmel kísérése és a korszerű gyártási technológia bevezetése. rejtett tartalékoknak úgyszólván kincsesbányája az újító­­mozgalom. Műszaki és fizikai dolgozóink leleménye­ssége az újítómozgalmon keresztül hatalmas önköltségcsökkentési lehetősége­ket rejt magában az üzemi élet összes területén. Az üzemi pártszer­vezet, szakszervezet és a műszaki vezetés közös feladata, hogy a dolgozók figyelmét az újítási feladatterveken keresztül az üzem leg­fontosabb, legdöntőbb problémáira hívja föl, hogy újításokkal meg lehessen szüntetni a gyártás folyamán jelentkező a gyakran tete­mes költségeket felemésztő hiányosságokat. A műszaki dolgozóinak támogatniok kell és minden segítséget meg kell adniok az újítók­nak, hogy ne rettenjenek vissza az újítással kapcsolatos esetleges műszaki nehézségektől és bátran újítsanak. I­­indezek csupán kiragadott példák annak bizonyítására, hogy az üzemek kollektíváinak a kezében gazdag lehetőségek van­nak a termelékenységemelés és önköltségcsökkentés eredményes­sé tételére, csak fel kell kutatniok és élniök kell ezekkel a leh° tőségekkel. Ezeket a lehetőségeket felkutatni és ezeket a lehetősége­­­ket céltudatosan, tervszerűen felhasználni pedig a műszaki vezetés legalapvetőbb, de egyben legszebb feladata is. Bodor Béla gépészmérnök, Soproni Fésűsfonalgyv- A Soproni Ruhagyár befejezte félévi tervét Felhívás a megye textilüzemeihez A Soproni Ruhagyár dolgozói a kongresszusi munkaversenyben pó­tolták első negyedéves lemaradá­sukat és egy nappal a határidő előtt befejezték első féléves ter­vüket. A 360 ezer forint értékű versenyfelajánlást közel 1 millió forinttal túlteljesítették. Ezt a jó eredményt az üzem kol­lektívája vívta ki. Fizikaiak és műszakiak egyaránt lelkes és oda­adó munkát végeztek azért, hogy adósságukat minél előbb törleszt­­hessék és első féléves tervüket határidő előtt befejezhessék. Az alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenyfelhívással for­dulunk Győr-Sopron megye vala­mennyi textilüzeméhez. A verseny fő célja, elősegíteni olcsó és jó­­munkával ötéves tervünk mielőb­bi befejezését. A versenyben a következő fel­adatokat oldjuk meg: Éves tervün­ket 101,5 százalékra, harmadik ne­gyedéves tervünket 102,2 százalék­ra teljesítjük. Ez a túlteljesít­és évente 8000, negyedévenként pedig 3500 darab női és gyermekruhát eredményez. A­z előírt 98,5 száza­lékos minőségi termelést 98 száza­lékra emeljük. Ez 105.000 forintot jelent. A tervszerűséget 100 százalékig betartjuk. Béralaptúllépésünk nem lesz. Önköltségi tervünket a második félévben 0,3 százalékkal csökkent­­jü­k, ami 60.000 forint megtakarí­tást jelent. Vállalatunk részére ki­adott ésüzemi feltételeket betart­juk. A versenyfelhívással egyidőben dolgozóink zászlót készítettek, ame­lyet a legjobb eredményt elérő üzem kap. Ötéves tervünk befe­jezése után a legjobb üzem örö­kös tulajdonosa lehet e zászlónak. Kapossi László főmérnök, Soproni Ruhagyár. Árukapcsolás az utcasarkon . . . .Az alábbi két eset nemrég történt a győ­ri Lenin-úti Állam, Könyvesbolt előtti új­ságos bódénál. Töpörödött öreg anyóka áll meg­ a jár­da szélén. Filléreket halászik elő a szatyor fenekéről, újságot ven­ne. Az újságárus asz­­szony ráförmed: — Csak akkor kap Ludas Matyit, ha vesz régi újságot is . . • — De nekem csak Ludas kell ... — mentegetőzött az öreg asszony, de az árus hajthatatlan. — Akkor mehet.' Többé ne jöj­jön erre­. «.«1 .A pénz visszahullik a szatyorba és a néni megalázva motyogva elindul. Nem sokkal később egy fiatalember lép a bódé mellé: — Kérek egy Müveit Né­pet és egy Ludas Mar­tyit­­ . . — Csak úgy, ha vesz régi lopott — Micsoda!? — Igen . . . Igen! Mit gondol maga? A fene megeheti a nor­mámat, ha a régi la­pok a nyakamon ma­radnak . . ./ -k Ennyi a két törté­net, amelyhez talán nem is kellene kom-­ mentán fűzni, azon­ban meg sem árt, ha felhívjuk a posta fe­gyelmét a következők­re: 1. Árukapcsolásnak helye nincs, ezt szigo­rúan tiltja a szocialis­ta kereskedelem elve, meg az újságárusoknak is! 2­ A visszamaradt újságokat, — úgyneve­zett makulatúraként árusítják, — nem pe­dig kizárólag csak friss lapok vásárlása ellenében! 3. .Az áru­sokat neveljék a vá­sárlók tisztelésére, megbecsülésére, mert ilyen durva seria hangnak nincs helye még az arvasarkon semi

Next