Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. július (10. évfolyam, 154-181. szám)
1954-07-01 / 154. szám
így. Épületett meg a győzelem a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban Jónéhány hete nem láttam már a Pamutszövő- és Műbőrgyárban. Ezért közelebbről nem tudtam, hogyan is halad az üzem tervének teljesítése. Felkerestem tehát először Gang Alfréd főmérnök elvtársat. Először az üzem napi teljesítményéről beszélt, amelynek eredményeit a portától nem messze lévő versenytáblán is olvashatjuk. Üzemrészenként ott sorakoznak egymás mellett a jobbnál jobb eredmények: szövődé 103 százalék, műbőrüzem 108 százalék és így tovább. Puszta százalékok ezek és mégis mily nagyszerű lelkes munkáról tudnak beszélni! A A napi eredmények ismertetése után Gang elvt ars arról beszélt, amivel most mindenki foglalkozik az üzemben: — Szombaton forint értékben már száz százalék felett álltunk a féléves tervünkkel — meséli. — Ez a legnagyobb esemény üzemünkben■ Lehet-e nagyobb öröm egy-egy üzem dolgozóinak számára, mint az, hogy túlteljesítették tervüket és több ezer méter ruhaanyagot adtak terven felül. Lehetnek-e boldogabbak az üzem dolgozói annál, mint amikor jó munkájukat ünnepelik, amikor arról beszélnek a termelési értekezleten, hogy ö0 nappal a határidő előtt megvalósították a félévestervben szereplő feladatokat? A munka győzelme csendül vissza Gang elvtárs szavaiban is, amikor az első, féléves terv teljesítésének útjáról beszél. A második negyedévet adóssággal kezdték. Az első negyedévi terv teljesítés csak globálisan volt meg, mert egyes üzemrészek lemaradtak tervük teljesítésében. Nem kis feladat előtt álltak az új tervnegyed elején az üzem dolgozói: maradéktalanul teljesíteni a második negyedéves tervet és felszámolni az első negyedévi lemaradást is. .A műszaki dolgozók a tervteljesítés harcosainak első soraiban voltak. Első és egyben töbebfontosabb feladatuk volt, hogy a termelés fokozásához biztosítsák a műszaki feltételeket. Röviden így lehetne jellemezni munkájukat: megteremtették a folyamatos anyagellátást, megszigorították az átvételt, gondoskodtak arról, hogy a szövődében megfelelő hőmérséklet és lúgnedvesség legyen. — Diszpécser szolgálatunk Németh Zoltán vezetésével jól dolgozott — mondja elismeréssel Gang elvtárs. — Azonnal tudtam, ha baj volt valahol az alapanyaggal, a légnedvesítővel, vagy akár az energiával is, ugy módon azonnal intézkedhettünk. A diszpécserszolgálat valóságos iránytű volt. Mhidep problémára azonnal felhívta a műszaki dolgozók figyelmét, hogy segítséget tudjanak adni, s mindenütt fennakadás nélkül haladjon a termelés. A műszakiak gyors, merész beavatkozásával az első félévben tervszerűen is haladt a munka. Nem lazsáltak a hónap elején, nem kapkodtak a hónap végén, hanem mindig terv szerint dolgoztak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a legtöbb üzemrész néhány nappal a határidő előtt már befejezte féléves tervét. Az élen a gyár viaszosvászonárú telepe haladt. Június 23-án már büszkén jelentették, hogy féléves tervüknek eleget tettek. Egymásután született meg a többi szép eredmény is az üzemrészekben. A kikészítő, a szövődő, majd a műbőrüzem dolgozói is határidő előtt befejezték félévi tervüket. Csupán a fonodában van lemaradás az áramkorlátozások miatt. — Legnagyobb és egyben a legfontosabb üzemrészünk, a szövődé, derekas munkát végzett e félévben — meséli Gang elvtárs. A szövődé ugyan nem kezdte lemaradással a második negyedévet, de mégsem volt könnyű munkája. Áprilisban még tudták teljesíteni tervüket, de májusban már nem. Új áruprofilt kaptak. A gépek mintegy felét kellett átállítani. .4? új áruval a dolgozók nem győzték meg a GPS gépet, hanem csak öten-hatan tudtak dolgozni■ Még az öreg tapasztalt szakmunkásoknak is gondot jelentett köper kötésű munkaruha-anyag szó vese■ Eltelt május és mégsem ment úgy a termelés, ahogyan kellett volna: 1,8 millió vetéssel termeltek kevesebbet a bvnél. — Júniusban még tovább fokozódtak a nehézségek — emlékezik vissza Keszthelyi Ferenc szövödevezető. A meleg hirtelen beköszöntésével még nehezebben ment a munka, mert magasabb lett a hőmérséklet a szövőteremben. Június elején a fizikai munkások, a műszakiak, az irodai dolgozók munkaidő után szidták a kavicsot a szövőde lapos tetejére. Alig telt el három nap, az egész tetőt vastag kavicsréteg borította, s most már vígabban ment a munka is. Megindult a verseny a májusi lemaradás felszámolásáért. Nap, mint nap, sorozatosan teljesítették tervüket és törlesztettek tartozásukból- különösen sokat adott a művezetők lelkes versengéne. Keresztesi Zoltán művezető még a kongreszszusi verseny elején minőségi versenyt indított a művezetők között és egyben párosversenyre hívta Mikó Ernő művezetőt is A huszonegy művezető között ma is lelkes versengés folyik. .A művezetők versenyében Keresztesi Zoltán egyszer már megszerezte az első helyet. Partijának eredményei arra mutatnak, hogy ismét csal: ő lesz az első a párosversenyben és a művezetők versenyében is. Június elején tizennyolcmillió vetés lemaradásunk volt, most a hónap vége előtt néhány nappal pedig, ugyanennyi túlteljesítésünk van — meséli Keszthelyi elvtárs. — Közel tízezer méter jó minőségű ruhaanyag terven felül. Ezek csak néhány részletei annak a hősies munkának, amit a Pamutszövő és Műbőrgyár dolgozói véghezvittek a terv teljesítéséért. Szorgalmas, kitartó munkájuk nem volt hiábavaló. Legyőzték a nehézségeket, eljutottak a győzelemhez, határidő előtt befejezték féléves tervüket. Varga Éva. ★ Vizsgák a soproni egyetemen A SOPRONI EGYETEMEN befejezés előtt állnak a vizsgák. A hallgatók nagy része már túl is van rajtuk,s most termelési gyakorlatokon dolgoznak, tanulnak, készülnek a jövő évi munkára. Már csak néhány tanári szoba előtt látni kipirult arcú, jegyzeteiket a hónuk alatt szorongató diákokat, akik éppen, készülnek számot adni egész évi munkájukról. .. MARXIZMUS-LENINIZMUS tanszéken még folynak a vizsgák. Lovászi adjunktus kérdéseire igyekeznek megfelelni a hallgatók. Az eredményok azt mutatják, hogy sikerrel. Kubinyi Julianna másodéves erdömérnökhallgató ül a vizsgaasztalnál. Látni rajtta, hogy izgul kissé, de amikor felelnie kell, már higgadtan, helyesen magyarázza el a kulákság elleni harc elvi jelentőségét, a lenini hármas jelszó gyakorlati alkalmazását. Az elméleti tételeket történelmi tényekkel bizonyította. Örömmel hallgatja felelete értékelését, ami megérdemelten a jeles jegyhez juttatta. Az ERDŐMÉRNÖK FŐISKOLÁN még folynak a vizsgák, de a bánya- és földmérőmérnöki karok harmadik és negyedik évfolyamán a vizsgák már befejeződtek. A soproni egyetem bányamérnöki kara hetvenhárom, a földmérőmérnöki Iar pedig ötvenkét mérnököt bocsát a népgazdaság rendelkezésére, akik július elsején már el is foglalhatják munkahelyüket. a végzett hallgatók közül Jezbinsek Vilmos, Götz Tibor, Faller Gusztáv, Pantó Dénes bányamérnök. Horváth Róbert földmérőmérnök tiszta jelessel fejezték be temádnánjaikat. Fejlődő olajkutatásunk nagy segítséget kap a végzett olajbányamérnök hallgatókkal, akiknek színvonalas képzéséről megfelelő képet ad csoportjuk jeles átlaga. A negyedik évfolyamon a vizsgák átlaga az előző félévi 3,78-ról 3,76-ra emelkedett, ami azt mutatja, hogy az egyetem tanári karának erőfeszítése nem volt hiábavaló: a soproni egyetem bányamérnöki karán is emelkedett a mérnökképzés színvonala. Hasonló javulás mutatkozik a harmadik évfolyamon is, ahol 3.1-es átlagról az év végére 3,23- as átlagot értek el a hallgatók. KÜLÖNÖSEN NAGY A FEJLŐDÉS a marxizmus-leninizmus anyagának elsajátításában. A hallgatók mind nagyobb érdeklődéssel és szeretettel tanulmányozzák azt az elméletet, amely nélkülözhetetlen gyakorlati munkájuk végzésénél is. Nagy jelentőségű a párttörténet és a politikai gazdaságtan oktatásában az a segítség, amit az egyetem vezetői, professzorai nyújtanak a diákoknak. Esztó Péter Kossuth-díjas professzor, a bányaműveléstan vizsgán megkövetelte a hallgatóktól népi demokráciánk gazdasági problémáinak ismeretét, a politikai gazdaságtanban tanultak alkalmazását a szakma területére. Ezek alapján mondták a politikai gazdaságtan vizsga előtt a hallgatók, hogy Esztó Péternél már a politikai gazdaságtanból is levizsgáztak. AZ EGYETEM tanári kara odaadó, lelkes munkával készítette elő az egész év során a vizsgákat. Bár számottevő javulás van, a tanárok, az oktatók, mégsem elégedettek. Esztó Péter professzor különösen figyelte a vizsgák során megmutatkozó hibákat. Véleménye szerint a még mindig nem eléggé rendszeres és nem eléggé értelemszerű tanulás volt a fő akadálya a még jobb eredmények elérésének. — A VIZSGÁKON bebizonyosodott — motulozta Esztó Péter —, hogy a rohammunka, a néhány napon keresztül tartó megfeszített tanulás nem hozhat biztos vizsgaeredményt. Nem elég fújni az egyes tételeket, képleteket, hanem ismerni kell ezek jelentőségét, hogy a gyakorlatban megfelelően alkalmazni tudják a tanultakat. Jövő évben az előttünk álló legfontosabb feladat az, hogy a hallgatókat méginkább az önállóságra, a helyes mérnöki gondolkodásra neveljük. A SOPRONI EGYETEM tanári kara, oktatói és minden dolgozója előtt az a feladat áll, hogy a következő tanév jó előkészítésével, az oktatás színvonalának emelésével, a hallgatókról való még nagyobb gondoskodással biztosítsák, hogy népgazdaságunk jövőre még az ideinél is képzetteb mérnököket kapjon a soproni egyetemről. Az agrártudományi egyetem tanárképző intézetbe felvételi pályázatot hirdet. Az intézetbe felvételre jelentkezhet, minden 40. évét még be nem töltött mezőgazdasági és kertészeti szakember, aki az agrártudományi egyetemen, vagy a korábban megszűnt három- és egyéves mezőgazdasági akadémián (főiskola) a kertészeti főiskolán oklevelet szerzett és az egyetem (főiskola, akadémia) elvégzése után legalább kat évig mezőgazdasági gyakorlati munkát végzett.. Az oktatás időtartama tíz és fél hónap. A hallgatókat növénytermelési, állattenyésztési, kert- és szőlőgazdasági szakon oktatják. Az intézet gondoskodik a tanulás minden feltételéről. A hallgatók ösztöndíjat kapnak, az intézethez tartozó kollégiumban laknak és étkeznek. A végzettek technikumi tanári oklevelet kapnak, a tanárokkat fizetésükön felül hatosan négyszögöl föld is megilleti. AZ ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB KÉRDÉS |^^jVitoja^rmelékenységről és önköltségről) ] A ffépks?feeuiszlás és @ k@rsg@rá fnpértési pártunk harmadik kongresszusa dolgozó népünk életszuvoaa' ■*- jának állandó és fokozódó emelését tűzte ki célul. Az életszínvonal emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az áriaszállítás lesz, az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség. Üzemi viszonylatban a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése érdekében, minden erővel a rejtett tartalékok mielőbbi felszínra hozatalára kell törekednünk. Ennek a célnak érdekében üzemi pártos szakszervezeteinknek a műszaki-gazdasági vezetéssel összhangban és annak segítségével, mozgósítaniuk kell a dogozók széles rétegeit. Elsőrendű feladatunk tehát az, hogy a fizikai dolgozókat most már valóban érdekeltté tegyük a termelékenységemelés és önköltségcsökkentés céltudatos végrehajtásában, a rejtett tartalékok még nagy számmal fellelhetők a legjobban vezetett üzemeinkben is. Sok kihasználatlan tartalékot rejt még magában üzemünk gépparkja. Jelentősen növelni tudjuk a termelékenységet gépeink teljesítményének növelésével, valamint a váratlan meghibásodásból és a korszerűtlen gyártási technológiából eredő állásidők csökkentésével, illetve kiküszöbölésével. Éppen ezért, nagy gondot kell fordítanunk a géppark jó karbantartására, a tervszerű megelőző karbantartási és generáljavítási tervek ciklus szerinti pontos végrehajtására, valamint a jelenleg alkalmazott gyártási technológia korszerűsítésére. A vállalatok műszaki vezetőinek elsőrendű kötelessége a technológia folyamatok állandó figyelemmel kísérése és a korszerű gyártási technológia bevezetése. rejtett tartalékoknak úgyszólván kincsesbányája az újítómozgalom. Műszaki és fizikai dolgozóink leleményessége az újítómozgalmon keresztül hatalmas önköltségcsökkentési lehetőségeket rejt magában az üzemi élet összes területén. Az üzemi pártszervezet, szakszervezet és a műszaki vezetés közös feladata, hogy a dolgozók figyelmét az újítási feladatterveken keresztül az üzem legfontosabb, legdöntőbb problémáira hívja föl, hogy újításokkal meg lehessen szüntetni a gyártás folyamán jelentkező a gyakran tetemes költségeket felemésztő hiányosságokat. A műszaki dolgozóinak támogatniok kell és minden segítséget meg kell adniok az újítóknak, hogy ne rettenjenek vissza az újítással kapcsolatos esetleges műszaki nehézségektől és bátran újítsanak. Iindezek csupán kiragadott példák annak bizonyítására, hogy az üzemek kollektíváinak a kezében gazdag lehetőségek vannak a termelékenységemelés és önköltségcsökkentés eredményessé tételére, csak fel kell kutatniok és élniök kell ezekkel a leh° tőségekkel. Ezeket a lehetőségeket felkutatni és ezeket a lehetőségeket céltudatosan, tervszerűen felhasználni pedig a műszaki vezetés legalapvetőbb, de egyben legszebb feladata is. Bodor Béla gépészmérnök, Soproni Fésűsfonalgyv- A Soproni Ruhagyár befejezte félévi tervét Felhívás a megye textilüzemeihez A Soproni Ruhagyár dolgozói a kongresszusi munkaversenyben pótolták első negyedéves lemaradásukat és egy nappal a határidő előtt befejezték első féléves tervüket. A 360 ezer forint értékű versenyfelajánlást közel 1 millió forinttal túlteljesítették. Ezt a jó eredményt az üzem kollektívája vívta ki. Fizikaiak és műszakiak egyaránt lelkes és odaadó munkát végeztek azért, hogy adósságukat minél előbb törleszthessék és első féléves tervüket határidő előtt befejezhessék. Az alkotmányunk ünnepének tiszteletére versenyfelhívással fordulunk Győr-Sopron megye valamennyi textilüzeméhez. A verseny fő célja, elősegíteni olcsó és jómunkával ötéves tervünk mielőbbi befejezését. A versenyben a következő feladatokat oldjuk meg: Éves tervünket 101,5 százalékra, harmadik negyedéves tervünket 102,2 százalékra teljesítjük. Ez a túlteljesítés évente 8000, negyedévenként pedig 3500 darab női és gyermekruhát eredményez. Az előírt 98,5 százalékos minőségi termelést 98 százalékra emeljük. Ez 105.000 forintot jelent. A tervszerűséget 100 százalékig betartjuk. Béralaptúllépésünk nem lesz. Önköltségi tervünket a második félévben 0,3 százalékkal csökkentjük, ami 60.000 forint megtakarítást jelent. Vállalatunk részére kiadott ésüzemi feltételeket betartjuk. A versenyfelhívással egyidőben dolgozóink zászlót készítettek, amelyet a legjobb eredményt elérő üzem kap. Ötéves tervünk befejezése után a legjobb üzem örökös tulajdonosa lehet e zászlónak. Kapossi László főmérnök, Soproni Ruhagyár. Árukapcsolás az utcasarkon . . . .Az alábbi két eset nemrég történt a győri Lenin-úti Állam, Könyvesbolt előtti újságos bódénál. Töpörödött öreg anyóka áll meg a járda szélén. Filléreket halászik elő a szatyor fenekéről, újságot venne. Az újságárus aszszony ráförmed: — Csak akkor kap Ludas Matyit, ha vesz régi újságot is . . • — De nekem csak Ludas kell ... — mentegetőzött az öreg asszony, de az árus hajthatatlan. — Akkor mehet.' Többé ne jöjjön erre. «.«1 .A pénz visszahullik a szatyorba és a néni megalázva motyogva elindul. Nem sokkal később egy fiatalember lép a bódé mellé: — Kérek egy Müveit Népet és egy Ludas Martyit . . — Csak úgy, ha vesz régi lopott — Micsoda!? — Igen . . . Igen! Mit gondol maga? A fene megeheti a normámat, ha a régi lapok a nyakamon maradnak . . ./ -k Ennyi a két történet, amelyhez talán nem is kellene kom- mentán fűzni, azonban meg sem árt, ha felhívjuk a posta fegyelmét a következőkre: 1. Árukapcsolásnak helye nincs, ezt szigorúan tiltja a szocialista kereskedelem elve, meg az újságárusoknak is! 2 A visszamaradt újságokat, — úgynevezett makulatúraként árusítják, — nem pedig kizárólag csak friss lapok vásárlása ellenében! 3. .Az árusokat neveljék a vásárlók tisztelésére, megbecsülésére, mert ilyen durva seria hangnak nincs helye még az arvasarkon semi