Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-01 / 205. szám
Pamutszövőgyári újítók a minisztertanács r ftrí entern, t ős tnlrilmrín vr»Ärril ssrílrí rtmrlvltálární [lég talán soha nem talált ilyen élénk visszhangra egyetlen újítási helet sem, mint a legutóbbi, amelyben a minisztertanács az újítások és a találmányokról, valamint azok bevezetésének szabályozásáról árazott. A Győri Pamutszövő és Műbőrgyár dolgozóit már napokia foglalkoztatja ez a kérdés. Ebédszünetekben összeülnek és valósás kisgyűlést tartanak, ahol ki-ki elmondja saját véleményét az úji- i rendeletről. Ceglédi László nek már negyvenhat újítása van. — Nagyon örülünk az új rendének, különösen azok a sorok radták meg a figyelmemet, amelyek mondják ki, hogy az újítás meglósításában a közreműködőket is almázni kell. Ezek a sorok azt szólják, hogy államunk nemcsak újítókat, hanem azokat a dolgokat is megbecsüli, akik nem sújtják szabadidejüket, s mindent mgtesznek azért, hogy egy-egy táj minél előbb megvalósulhass. Ennek azt hiszem nemcsak én, nem valamennyi munkatársam ül. Az új rendeletre műszaki ésikai dolgozóink azonnal reagált. Ezt bizonyítja az is, hogy az múlt napokban megalakítottakgy újítási kivitelező brigádot, ahol négy lakatos, két esztergályos — köztük én is — és egy marós dolgozik. A mi feladatunk az, hogy azokat az értékes újításokat, amelyeket már elfogadtak, minél előbb elkészítsük és kipróbáljuk. — Ceglédi László után Bíró Árpád a következőket mondja: — Ennek a brigádnak igen nagy a jelentősége. Megkönnyíti majd a dolgozók munkáját. Azelőtt? — sohasem felejtem el — mindig azt mondták: ha azt akarod, hogy újításodat bevezessük, készítsd el magad, próbáld is ki, aztán szólj, ha jó lesz. Ma már ez nem így van. Ha van egy elgondolásom, azonnal papírra vetem, s nem kell egyedül napokat eltölteni vele, odaviszem Temesi elvtárshoz, ő azonnal intézkedik és ha elfogadják, néhány óra alatt megcsinálja a brigád... Mersits Antal pedig így vélekedik: — Ha ez a rendelet nem jön, talán sohasem lát napvilágot a mi újításunk. Varga Jánossal együtt már régen, egy évvel ezelőtt elhatároztuk hogy egy régi selejtes gépből, a műbőr készítésénél szükséges szélvágó szerkezetet készítünk. A rajzokat még annak idején beadtuk, de kivitelezni sajnos nem lehetett, mert nem volt rá időnk. A szakembereknek is mindig más dolguk volt. Igaz, háromszor belekezdtünk, de mire minden ment volna simán, mindig abba kellett hagyni, mert sürgősebb munka jött közbe. Ez pedig nem volt egészséges dolog Ma már jobb a helyzet. Az újítást kivitelező brigád gyorsan és biztosan dolgozik. Egyszerre csak egy újítás megvalósításával foglalkozik. Ma már a mi újításunk kivitelezését is megkezdték és reméljük, hogy ezt a munkát hamarosan befejezik. ildy kezeüdik az ili tanér) •— Anyuka, hányat allunk még? — Meddig, Évike? — Tudod!? ... Az Isolábajárásig. Csörtös gyermekajkaon mostanában egyre erűsödik a kis Évi kérése és az anyukáknak nponta kevesebb ujját eszi igénybe a szemléletest válasz. Szeptember esején ünnepélyes tanúnyitóra gyülekeznek a sepp elsősök. Az óvoák megszokott falai keül a rejtelmes iskolába, „nagyok“ közé vezetik be őket. Megtelnek újra az általános és középiskolák. Győr ismét iskoaváros lesz. A nagy gyárvárosban, ahol 1936- ban csak négy százalékos munkásgyerek juott el a gimnáziumba, ahol csak cseppenkint, mutatóba kerültek a külvárosok népéből a többi középiskolába is és csak gyenge erecskékben folytogáltak a vágyak elérhető netovábbjai, a polgárik felé, most új kapuk nyíltak. A régi polgári iskolánál magasabb képzettséget adó általános iskolát elvégzi minden győri gyerek. Az idei tanévben az a cél, hogy a tizennégy évet betöltött túlkorúak is éljenek a törvényadta lehetőséggel, ha még nem fejezték be a nyolcadikat, ne hagyják abba a tanulást. Könnyű ez annál is inkább, mert a dolgozók iskolájába való felvétel korhatárát tizenöt évre szállították le. A túlkorosoknak tehát mód nyílik a munka mellett való tanulásra is. Mindenütt megtörtént a tankötelesek pontos összeírása. Széles folyamban hömpölyög a munkás és paraszt származású középiskolai tanulók serege a gimnázium, a tanítónőképző, a közgazdasági, építőipari, textilipari, gépipari technikumok felé. A révfalui és a Rózsa Ferenc utcai Általános Iskola teljes homlokzati tatarozást kapott több mint 500 ezer forint költségből. De tatarozás, vagy építés folyt a Városi Tanács majdnem minden oktatási intézményénél. A napközi otthonok központi konyháját modernizálták. A konyhát csempézték, fürdőt, tussolót építettek hozzá, új, nagy hűtőszekrényt szereztek be. A szabadhegyi iskolánál kerítést építettek. Ezenkívül az összes iskolában a tantermeket újrafestették, a folyosókat rendbehozták. Mindez körülbelül 60 ezer forintba kerül. Néhány iskola, napközi, új bútorokat is kapott. Az ifjúsági és tanári könyvtárak számára vásárolt legújabb kiadású könyvek és az óvodáknak juttatott új meséskönyvek és játékok teszik teljessé a képet, amely Győr legfiatalabb tanulóifjúságáról való gondoskodást mutatja. És a tankönyvekkel hogy állunk? A szülők többsége már beszerezte a könyveket és a füzeteket az iskolásoknak. Jó megoldásnak bizonyult már nyáron elkezdeni az árusítást. Gyorsabbá és egyszerűbbé vált így a beszerzés. A nagycsaládosok gyerekei számára az iskolák meglévő segélykönyvtárai ismét nyolcezer forint értékű új segélykönyvet kaptak. És hogy látják a tanévkezdést a nevelők? — Ebben a tanévben már valóban mindenki a helyén van és olyan most már a szervezettség, hogy nyugodtan fogunk a munkához — mondja Ormosi Zoltán igazgató. Hozzáteszi, hogy a szülők között mindenki örömmel fogadta az alsó tagozatban ismét bevezetett kézimunkát. A pedagógusok komoly fizetésrendezése, az általános iskolák szertárainak állandó bővítése, a tananyagcsökkentés, a tanítási színvonal további emelését, a hazafias nevelés elmélyítését és az ideológiai képzés további javítását is lehetővé és kötelességgé teszi. Az úttörőmozgalom is újabb fejlődés előtt áll. Két iskola teljesen, a többi pedig félig függetlenített csapatvezetőket kapott. A Bercsényi ligetben már állnak az új, tizenhat tantermes iskola külső falai. Egy év még és megszűnik a túlzsúfoltság Gorkijvárosban és Szigetben. Felépül Győr legmodernebb iskolája, ahol a tizenhat tanterem mellett hatalmas márványburkolatú előcsarnok, 10x20 méteres modern tornaterem fiú és lány öltözőkkel fürdőkkel, hatalmas napközi otthonnal, szertártermekkel, nagy fizikai előadóteremmel, könyvtárszobákkal várja majd a dolgozók gyermekeit. Az építőknek is szívügye ez a munkahely, a tervteljesítésben másfél hónappal előre járnak, így készülődnek mindenfelé iskolákban és iskolákon kívül, gyerekek és szülők Győrött, az iskolavárosban az új tanév megnyitására. A Péterfy úti iskolában már napok óta kész a felirat: „Szeretettel köszöntjük az új elsőosztályosokat!“. g■- Fellendült a DISZ-élet a Győri Fonodában Pártunk Központi Vezetőségeinek az Ifjúság közötti munka megjavításáról szóló határozatának megjelenése óta fokozottabb felelősséget érzünk a DISZ-ért Megértettük, hogy a DISZ ügyeivel is úgy kell foglalkoznunk, mint a párt ügyeivel. A Központi Vezetőség határozatát vezetőségi ülésen megtárgyaltuk. Az értekezleten — melyen résztvett a DISZ titkár elvtárs is — meghatároztuk a tennivalókat. Hamarosan hozzáláttunk a feladatok végrehajtásához. A szakszervezet új könyvekkel bővítette a leányotthon könyvtárát. Politikailag fejlett munkásellátási felelőst is találtunk, aki felvilágosító munkát fejt ki mind a leány-, mind a legényotthon lakói között. Meggyorsítottuk a röplabdapálya építését is. A pártvezetés megvalósításában nagy szerepük van a DISZ ben dolgozó kommunista fiataloknak Ezért az I. pártalapszervezet az elmúlt heti vezetőségi ülésen kijelölte azokat a fiatalokat — Klug Margit és Katona Józsefné elvtársnőt —, akiket átadnak a DISZ-nek. Rövidesen minden pártalapszervezet követi az I. alapszervezet példáját. Tudjuk azt, hogy nem elég csak megbízni a DISZ munkával a kommunista fiatalokat, hanem a továbbiak során is segíteni és ellenőrizni kell a tevékenységüket. Az a tervünk, hogy ezeket a fiatalokat rendszeresen összehívjuk és közösen megbeszéljük a soronlévő tennivalókat. Időközönként pedig a vezetőségiüléseken beszámoltatunk egy egy fiatalt a munkájáról. A Központi Vezetőség határozatának megtárgyalása óta megélénkült üzemünkben a DISZ élet. Az elmúlt hónapokban például a tagdíjfizetés hatvanhatvanöt százalékos volt. Augusztusban elérték a kilencven százalékot. Üzemünk DISZ szervezete évek óta nem élt azzal a megtisztelő jogával, hogy a legjobb fiatalokat tagjelöltnek javasolja. Erre a mulasztásra felhívtuk a DISZ vezetőség figyelmét A tagjelölt nevelési tervünket is úgy készítettük el, hogy abban jelentős szerepet kapott DISZ szervezetünk. A júliusi taggyűlésen már a DISZ javasolta a párttagok sorába Árpási Máriát, egyik legjobb aktíváját. Hiányosság a DISZ szervezet munkájában az, hogy az elmúlt két és fél hónapban nem növekedett ■számszerűleg, pedig a több mint 600 fiatal közül még sokat be lehet és be is kell vonni az ifjúsági szövetségbe. A fentieken kívül még számos feladat vár ránk. A következő oktatási év beindításánál fokozottabb segítséget adunk a DISZ-nek. Feladatául szabtuk meg, hogy minden hónapban tartsanak gyűlést. Arra törekszünk, hogy minél jobb kapcsolat alakuljon ki a DISZ és a pártalapszervezet vezetői és tagjai között. Segítjük az ifjúsági szervezet legjobb fiataljainak a népszerűsítését. Olyan felvilágosító munkát végzünk a párttagok körében, hogy az üzem minden párttagja felelősséget érezzen a DISZ-ért. Pataki Andrásné Győri Fonoda üzemi párttitkára A léttanács „ osztály harca55 Érdekes, de nagyon szégyenletes dolog történt Téten nemrégen. Egy Szép nevű kulák — akinek viselt dolgai már az egész falu előtt ismeretesek — meg akart szabadulni a földtől, gondolta így lemossa magáról a kulák bélyeget. — De hogyan — töprengett. — Ki kellene adni bérbe. Csak úgy »suba alatt« kínálgatta is a földjét, ennek is, annak is, de a dolgozó parasztok közül nem akadt senki, aki állta volna a »vásárt«. Mindenkihez nem mehetett el, mert Tét nagyközség. Valamit tenni kellene... Végül merész ötlete támadt. Kicsit veszélyes dolog, de hátha sikerül. Akkor pedig megéri a kockázatot. Elment a községi tanácshoz, hogy segítsenek neki, dobolják ki a községben, hogy bérbe akarja adni a földjét, bárki bérbe veheti. A tanács dolgozói nem voltak elég éberek, nem láttak át a kukik - szitán, szó nélkül elfogadták a kérését. Másnap a hivatalsegéd falun végig dobolta, egyebek közt azt is, hogy a Szép kulák bérbe adja a földjét. Idáig a történet. Ugye, szinte csodálkozni való, hogy igen is megtörténhetett? Meg, mert aludt az éberség a tanácson, s mert egyesek Téten úgy látszik nagyon furcsán értelmezik az osztályharcot. Lehet azonban az is, hogy nem tévedésről van szó. Lehet, hogy akad olyan ember a tanács berkeiben is, aki segít a kuláknak abban a törekvésében, hogy kihúzza magát a kötelezettségek alól, szabotálja a termelést. Sajnálatos ez az eset, de nagyon jó tanulság. A kulák céljainak elérésére nem riad viszsza semmiféle eszköztől, s ahol az éberség alszik, a falu vezetőinek segítségét is megnyeri üzelmeihez. Vándorzászló-átadás az ország legjobb öntödéjében Mint ismeretes, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár acélöntödéje a második félévben elért jó eredményei alapján elnyerte ,Az ország legjobb öntödéje” címet és az ezzel járó versenyzászlót. Ennek ünnepélyes átadása tegnap történt meg. Lakatos Albert elvtárs, vállalati igazgató, ismertette az öntöde dolgozóinak a termelésben, a selejt- és az önköltségcsökkentés érdekében elért eredményeit. Hangsúlyozta: külön érdemeik az öntöde dolgozóinak, hogy nemcsak részfeladatok megoldására törekedtek, hanem az önköltségcsökkentés minden egyes tényezőjére figyelemmel voltak. Felhívta a dolgozókat, hogy a jövőben ne csak átlagban törekedjenek a selejt csökkentésére, hanem az egyes gyártmányokon belül egy-egy munkadarab selejtjét is igyekezzenek leszorítani. Az öntöde dolgozói nevében Gaborek Lajos elvtárs vette át a vándorzászlót, s ígéretet tett, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a megtisztelő cím és a vándorzászló továbbra is birtokukban maradhasson. Ezután került sor a jutalmak kiosztására. Negyvenegy dolgozó részesült összesen hatezer forint pénzjutalomban, s ugyanekkor adták át tíz öntödei dolgozónak a szakma kiváló dolgozója kitüntetést, félhavi keresetüknek megfelelő összegű pénzjutalommal (I. K.) Ezzel érvelj! A szocialista nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés előnyei a kisüzemivel szemben A szocialista nagyüzem a szarvasmarhatenyésztés terén is minden tekintetben előnyben van a kisüzemi tenyésztéssel, állattartással szemben. Ezek az előnyök nyilvánvalóan abban domborodnak ki, hogy az egy állatra eső jövedelem a nagyüzemi állattenyésztésben lényegesen magasabb, mint a kisüzemben. A nagyüzemben a ráfordítás értéke aránylag kisebb, az előállított termékek értéke pedig lényegesen magasabb. Megyénkben, különösen az állattenyésztésről híres Rábaközben a termelőszövetkezetek népnevelői sokszor találkoznak azzal az ellenérvvel a még egyénileg dolgozó parasztoknál, hogy az állattartásból nekik szép jövedelmük van, megelégedettek. Ezek előtt az emberek előtt be kell bizonyítani, hogy a termelőszövetkezetben sokkal nagyobb haszonnal, eredménnyel tudnak foglalkozni a szarvasmarhatenyésztéssel. A nagyüzemben aránylag kevesebb munkaerő szükséges az állatok gondozásához. Az egy állatra felhasznált munkaerő értéke tehát a nagyüzemben lényegesen kisebb terhet jelent az állattenyésztés számára, mint a kisüzemben. Egyéniben 2—3 darab szarvasmarha gondozása, legeltetése, takarmányának biztosítása is egy egész embert követel. Termelőszövetkezetben egy-egy ember 15—20 darab állatnak is gondját tudja viselni. A szocialista nagyüzem jövedelmezőbb eljárásokat tud alkalmazni. Így pld. fölözőgép alkalmazásával a teljes tej egy részét fölözött tejjel lehet pótolni. Ha a szokásos 800 liter teljes tej helyett 400 liter teljes és 500 liter fölözött tejet etetünk meg egy borjúval, már a szoptatásnál 779 forint többletbevételt biztosíthatunk a gazdaságnak. Itt még azt is figyelembe kell venni, hogy ha itatásos borjúnevelést alkalmazunk, még külön jövedelemre is szert tehet a gazdaság. A minőségi termelés terén még nagyobb jelentősége van a nagyüzemi állattenyésztésnek. A jobb hűtés, okszerűbb tejkezelés és jobb takarmányozás következtében a nagyüzem jobb minőségű tejet termel. Ez az értékesítésnél tetemes pénzösszeget jelent. A növendékek, tehenek legeltetése, jártatása, ami egészséges tenyészállatok felneveléséhez elengedhetetlen, nagyüzemben sokkal könynyebb, kevesebb költséggel tökéletesebben valósítható meg. A nagyüzemi állattenyésztés lehetővé teszi a mesterséges megtermékenyítés még szélesebb körű alkalmazását, ami a nagyértékű apaállatok jobb kihasználását biztosítja. Ehhez aztán még hozzá kell számolni azt, hogy nagyüzemben sokkal jobban biztosítva van az állatok egészségügye, hiszen állandóan orvosi felügyelet alatt vannak. Nem mindegy a szarvasmarhának, hogy régi, egészségtelen istállóban tartják, vagy szellős, tiszta, korszerű istállóban nevelik. A nagyüzemben jobban ki lehet használni a legelőző takarmányt is sokkal jobban lehet biztosítani. A gépi munka lehetővé teszi hogy a termelőszövetkezet másodnövényeket vessen, a gépi kaszálás, betakarítás biztosítja azt, hogy jó minőségű, magas tápértékű takarmányt kapnak az állatok. A szövetkezetben lehetőség van a silózásra, a takarmányok jobb elkészítésére, az egyedi etetésre, ami mind növeli a szarvasmarhatenyésztés eredményességét, és természetesen a jövedelmezősgét