Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1971-01-22 / 7. szám

vine proletárjai egyeset letek. 1071. JANUÁR II., PÉNTEK A Békés megyei Népújság gyulai kiadása XII. Évfolyam, 1. szám­ára 80 fillér Mi fáj a gyulai vasutasoknak? Őszinte megnyilatkozások a szakszervezeti vezetőségválasztáson Szakszervezeti­ bizottság a telefongyárban A gyulai vasutasok száma negyven, mégis örömmel tettünk eleget szakszervezeti vezetősé­gük újraválasztására szóló szí­ves meghívásuknak. A MÁV az ország második legnagyobb „vál­lalata”, ennek a vállalatnak egyik nagyszerű „brigádjaként” dolgozik a negyven gyulai vas­utas. Gyűlésükön a szegedi igaz­­gatóság képviseletében megje­lent Kormányos György főinté­ző, a városi pártbizottságot dr. Székely Ferenc osztályvezető, a területi szakszervezeti bizottsá­got pedig Palotai Márton főin­téző képviselte. Az elmúlt két esztendő mun­kájáról Süveges István titkár számolt be. Elmondotta, hogy bizottságuk ez alatt az idő alatt igyekezett megfelelni a politi­kai, gazdasági és kulturális kö­vetelményeknek, hogy azok né­pünk érdekeivel összhangban megvalósuljanak. Hivatkozott arra, hogy a párt és a kormány foglalkozott a vasutasok anyagi helyzetével is és a szakszerve­zet javaslatára igyekezett több alkalommal fizetésemeléssel, fi­zetésráépítéssel emelni az élet­színvonalukat, ahogy azt az or­szág anyagi helyzete megenged­te. Az álomás területén 1970-ben a bérráépítés az átlagot véve alapul 150 forint volt. Ez a bér­rendezés az egyes szolgálati ágakat véve figyelembe, teljes mértékben nem volt megnyug­tató, mert nem vette figyelem­be a szolgálati időt, ezen túl­menően az egyes szolgálati ágak között bérfeszültséget okozott. Meg kell azonban azt is állapí­tani, hogy az össz-vasutasság ér­dekében sokmilliós beruházások is történtek a munkakörülmé­nyek javítására, a szociális helyzet jobbá tételére. Ebben részesültek a gyulai vasutasok azzal is, hogy ha sokévi vára­kozás után, de végre elkészült az állomás rekonstrukciója és ezzel a legfontosabb munkát végzők kulturált körülmények közé kerültek. Jónak mondható az átlagkere­set alakulása 1967—70 között,­­miután az egy hónapra eső át­lag 1790 forintról 2092 forintra emelkedett. Több jelentős szo­ciális beruházást valósítottak meg az igazgatóság területén, a kislakásépítési akcióra öt és fél­­ milliót fordítottak és abban gyulai vasutas is részesült. Je­lentős összeg­­ került kifizetésre a társadalombiztosítási szolgál­tatások vonalán. Terhességi gyermekágyi segélyek címén 330 ezer, gyermekgondozási segély címén 638 ezer, családi pótlék címén csaknem 8 milliót fizet­tek k­i az elmúlt év első felé­ben az igazgatóság területén. Foglalkozott az állomás ered­ményeivel és felsorolta azokat a hiányosságokat, amelyek a tervteljesítésnél előfordultak. Beszélt a szocialista munkaver­seny helyzetéről, elmondotta, hogy az állomáson mindenki szocialista brigádtagként dolgo­zik, öt szocialista brigádjuk van. A szakszervezet tekintélye mindenütt emelkedett az elmúlt két esztendőben, lényeges kér­dések a gyulai vasút területén sem kerültek kimunkálásra a szakszervezet megkérdezése nél­kül. Végül foglalkozott a nődol­gozók helyzetével, majd beter­jesztette a négy pontot tartal­mazó határozati javaslatot. Balogh Károly felügyelő, a ke­reskedelmi hivatal vezetője fel­olvasta a távollevő Horányi László állomásfőnök üdvözlő le­velét és kérte, hogy szabjanak feladatokat az új vezetőséginek. Foglalkozzon majd a bérezés, a munkahelyi szociális helyzet kérdésével, a fűtés ügyével, ke­­rüljön olajkályha azokra a he­lyekre, ahova a gáz nem jut el, a vízellátás megjavításával. A gyűlésem elnöklő Mátyás János felügyelő hangoztatta, hogy a jutalmazásnál a­ vezető szembe­kerül a dolgozókkal, helytelen a munkahelyi felsorolás. Többen szóvá tették a baleset­­mentes munkáért legutóbb ka­pott 5000 forint szétosztását, ki­fogásolták, hogy abból a váltó­őrök nem részesültek. A bicerai állomás dolgozóinak képviselője olajkályhákat kért, mert nem tud­nak fűteni, olya­n rossz szenet kaptak. Megoldatlan a közbe­­n váltás kérdése nálunk, akado­zik a túlóra kifizetése, alig old­ható meg a szabadság ügye. El­hangzott olyan vélemény, hogy brigádok kapjanak jutalmat és annak elosztása igazságosabb legyen. Megkérdezték, hogy Fé­nyesem miért több az éjszakai ügyeleti díj, mint Gyulán, java­solták, hogy a szocialista bri­gádok teljesíthető terveket kap­janak. A tervfeladatok megha­tározása is elavult, annak az élethez kell igazodnia. Felszólalt Fekete József, a­z alapszervezet titkára is. Hang­súlyozta, hogy jutalom megbe­csült munka után jár, a szak­­szervezet, a párt, a gazdasági vezetés ösztönözze az egymás segítését. Javasolta, hogy a po­litikai nevelés mellett indul­jon be a szakszervezeti politikai iskola is. Az elhangzottakra válaszolt a területi bizottság képviselője, Palotai Márton és segítséget ígért a felvetett problémák­­ megoldásához. A városi pártbi­zottság nevében dr. Székely Fe­­renc köszöntötte a gyulai vas­utasokat. Hangsúlyozta a szak­­szervezeti oktatás fontosságát és a törzsi gárda megbecsülését. A vezetőségválasztó gyűlést őszinte hang, a nyílt szókimon­­dás és a jövőben való bizakodás jellemezte. Megadták a felada­tokat az új vezetőségnek, amely­nek elnöke is­mét Kocsis József intéző, titkára Süveges István főellenőr, tagja pedig Szőke Jó­zsef­né lett. A számvizsgáló bi­zottság elnökévé Szabolcs Já­nost, a területi bizottsághoz kül­döttnek Süveges Istvánt válasz­­tották meg. Süveges István ismerteti a jelentést. Szakszervezeti bizottság a telefongyárban A gyulai telephely néhány nappal ezelőtt gyáregységgé lé­pett elő, s ezzel egyidőben, szinte a felnőtté válás újabb jelképeként, az itt dolgozó szak­­szervezeti tagok az ideiglenes műhelybizottság helyett üzemi szakszervezeti bizottságot­­ vá­lasztottal?. A választógyűlésen­­ megjelent Valentin Márton, a Szakszervezetek­ Megyei Taná­csának munkatársa, Maróti Ist­ván, a vállalati sza­kszervezeti tanács elnöke, Girgász János, a szakszervezeti bizottság titkára és Schmidt Mihály, a vállalati munkaverseny és az szb gazda­sági felelőse. A szakszervezeti bizottságba elnöknek Sziklai Elemérnét, tát­­é­kárnak Csiszár Györgyöt, tagok­ká Kiss Miklóst, Szilágyi Évát, Pilka Annát, Laszli Pálnét és Mátyás Jánost választották meg. A IV. ötéves tervi lakásépítés beindításáról tárgyalt a végrehajtó bizottság A városi tanács végrehajtó­­ bizottsága keddi ülésén Vigh József osztályvezető főmérnök tájékoztatója alapján a negye­dik ötéves tervi lakásépítés be­indításáról, az azzal összefüg­gő problémákról és feladatok­ról tárgyalt. A nagy jelentősé­gű napirendi ponthoz sokan szóltak hozzá. Az ott elhang­zottakra lapunk legközelebbi számában visszatérünk. Ugyancsak Vigh József osz­tályvezető főmérnök tájékoz­tatta a végrehajtó bizottságot a házkezelőség és a köztiszta­sági részleg átszervezésének végrehajtásáról. Mint ismere­tes, január elsejével­ megala­kult a Gyulai Kertészeti ás Városgazdálkodási Vállalat Gál András igazgatása alatt. Az új vállalat főkönyvelője Daróczy Béla lett. A tervek szerint a városgazdálkodási részleg a Városház utcában kap irodahelyiségeket. Tízéves a gyulai keltetőállomás Hétszáztízezer forint tiszta nyereség 1970-ben Pontosan 10 évvel ezelőtt ve­­­­tették fel a gondolatot, hogy­­ Gyulán is létesítsenek a terme­lőszövetkezetek baromfikeltető állomást. Tetszett a gondolat az akkori gyulai, gyulavári, eleki és újkígyósi tsz-vezetőknek és meg is alakították a társulást. Indokolta ezt, hogy a megyében akkor mindössze 100 gép műkö­dött a mai négyszázzal szemben és azok nem tudták kielégíteni a jelentkező igényeket. Ez volt egyébként az országban a máso­dik társulás és már a kezdettől olyan jól működött, hogy a mi­nisztérium kiküldöttei hosszabb időn át itt tanulmányozták, ho­gyan alakítsák ki a működési és szervezeti szabályzatot. Tíz évvel ezelőtt hat géppel indultak és az első csibét 1961. január 1-én vették ki a gépből. A gépállományt 1964-ben saját erőből kilencre, majd 1966-ban 12-re fejlesztették, jelenleg pe­dig 14 géppel működik az állo­más. A termelés mellett jelentős politikait munkát végeztek, pél­daként szerepeltek és hathatós­ segítséget adtak számos társu­láshoz. A fejlődést mutatja, hogy eleinte gépenként 60 ezer csibét keltettek, ma ez a szám 66 ezerre emelkedett. A szerdán megtartott közgyűlé­sen ismertették, hogy 1970-ben 685 ezer csibét , 117 ezer ka­csát keltettek. Eredményesen működik az 1970-ben létreho­zott kiegészítő üzemág, akkor ugyanis habszivacs felszabásba és értékesítésbe kezdtek, ami hasznot hajtónak bizonyult és lehetővé tette, hogy nem kell téli szünetet tartani. Végered­ményben a társulás 710 ezer fo­rint tiszta nyereséggel zárta az évet. Ebből egy részt tartalékol­nak, csaknem félmillió forintot pedig kiosztanak a szövetkeze­tek között. A közgyűlésen megjelentek a tulajdonos szövetkezetek elnö­kei, a tagság által választott igazgatósági tagok, a felügyeleti hatóság részéről Antal József, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője, a városi pártbizottság képvise­­­letében Csordás István, és meg­hívottként ott volt Szigeti Gá­bor, a társulás alapító, nyugdí­jas igazgatója. Több felszólalás is elhangzott, főként azzal a problémával foglalkoztank, hogy a jelenlegi telep már szűk, ott azonban további fejlesztésre nincs lehetőség, ezért másutt kell létesíteni új, modern, a to­vábbi fejlődést biztosító telepet. A közgyűlés elfogadta a Marschal Lajos telepvezető ál­tal ismertetett idei tervet és több, a dolgozókat érintő bére­zési és szociális intézkedésben határoztak. Megválasztották az új vezetőséget is. Az igazgató­ság elnökévé ismét Steigerwald Józsefet választották, tagjaivá pedig az alapító szövetkezetek főállattenyésztőit választották meg. .•mniinnnHnanuMimaiuunniinmuninminnnmmmiiUiniimni, Erik a ciirom a gyulai pártbizottság tanácstermében. A fáról 8—10 gyümölcsöt várnak, a képen is látható két citrom már érik. (Fotó: Béla O.)

Next