Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)
1971-01-22 / 7. szám
vine proletárjai egyeset letek. 1071. JANUÁR II., PÉNTEK A Békés megyei Népújság gyulai kiadása XII. Évfolyam, 1. számára 80 fillér Mi fáj a gyulai vasutasoknak? Őszinte megnyilatkozások a szakszervezeti vezetőségválasztáson Szakszervezeti bizottság a telefongyárban A gyulai vasutasok száma negyven, mégis örömmel tettünk eleget szakszervezeti vezetőségük újraválasztására szóló szíves meghívásuknak. A MÁV az ország második legnagyobb „vállalata”, ennek a vállalatnak egyik nagyszerű „brigádjaként” dolgozik a negyven gyulai vasutas. Gyűlésükön a szegedi igazgatóság képviseletében megjelent Kormányos György főintéző, a városi pártbizottságot dr. Székely Ferenc osztályvezető, a területi szakszervezeti bizottságot pedig Palotai Márton főintéző képviselte. Az elmúlt két esztendő munkájáról Süveges István titkár számolt be. Elmondotta, hogy bizottságuk ez alatt az idő alatt igyekezett megfelelni a politikai, gazdasági és kulturális követelményeknek, hogy azok népünk érdekeivel összhangban megvalósuljanak. Hivatkozott arra, hogy a párt és a kormány foglalkozott a vasutasok anyagi helyzetével is és a szakszervezet javaslatára igyekezett több alkalommal fizetésemeléssel, fizetésráépítéssel emelni az életszínvonalukat, ahogy azt az ország anyagi helyzete megengedte. Az álomás területén 1970-ben a bérráépítés az átlagot véve alapul 150 forint volt. Ez a bérrendezés az egyes szolgálati ágakat véve figyelembe, teljes mértékben nem volt megnyugtató, mert nem vette figyelembe a szolgálati időt, ezen túlmenően az egyes szolgálati ágak között bérfeszültséget okozott. Meg kell azonban azt is állapítani, hogy az össz-vasutasság érdekében sokmilliós beruházások is történtek a munkakörülmények javítására, a szociális helyzet jobbá tételére. Ebben részesültek a gyulai vasutasok azzal is, hogy ha sokévi várakozás után, de végre elkészült az állomás rekonstrukciója és ezzel a legfontosabb munkát végzők kulturált körülmények közé kerültek. Jónak mondható az átlagkereset alakulása 1967—70 között,miután az egy hónapra eső átlag 1790 forintról 2092 forintra emelkedett. Több jelentős szociális beruházást valósítottak meg az igazgatóság területén, a kislakásépítési akcióra öt és fél milliót fordítottak és abban gyulai vasutas is részesült. Jelentős összeg került kifizetésre a társadalombiztosítási szolgáltatások vonalán. Terhességi gyermekágyi segélyek címén 330 ezer, gyermekgondozási segély címén 638 ezer, családi pótlék címén csaknem 8 milliót fizettek ki az elmúlt év első felében az igazgatóság területén. Foglalkozott az állomás eredményeivel és felsorolta azokat a hiányosságokat, amelyek a tervteljesítésnél előfordultak. Beszélt a szocialista munkaverseny helyzetéről, elmondotta, hogy az állomáson mindenki szocialista brigádtagként dolgozik, öt szocialista brigádjuk van. A szakszervezet tekintélye mindenütt emelkedett az elmúlt két esztendőben, lényeges kérdések a gyulai vasút területén sem kerültek kimunkálásra a szakszervezet megkérdezése nélkül. Végül foglalkozott a nődolgozók helyzetével, majd beterjesztette a négy pontot tartalmazó határozati javaslatot. Balogh Károly felügyelő, a kereskedelmi hivatal vezetője felolvasta a távollevő Horányi László állomásfőnök üdvözlő levelét és kérte, hogy szabjanak feladatokat az új vezetőséginek. Foglalkozzon majd a bérezés, a munkahelyi szociális helyzet kérdésével, a fűtés ügyével, kerüljön olajkályha azokra a helyekre, ahova a gáz nem jut el, a vízellátás megjavításával. A gyűlésem elnöklő Mátyás János felügyelő hangoztatta, hogy a jutalmazásnál a vezető szembekerül a dolgozókkal, helytelen a munkahelyi felsorolás. Többen szóvá tették a balesetmentes munkáért legutóbb kapott 5000 forint szétosztását, kifogásolták, hogy abból a váltóőrök nem részesültek. A bicerai állomás dolgozóinak képviselője olajkályhákat kért, mert nem tudnak fűteni, olyan rossz szenet kaptak. Megoldatlan a közben váltás kérdése nálunk, akadozik a túlóra kifizetése, alig oldható meg a szabadság ügye. Elhangzott olyan vélemény, hogy brigádok kapjanak jutalmat és annak elosztása igazságosabb legyen. Megkérdezték, hogy Fényesem miért több az éjszakai ügyeleti díj, mint Gyulán, javasolták, hogy a szocialista brigádok teljesíthető terveket kapjanak. A tervfeladatok meghatározása is elavult, annak az élethez kell igazodnia. Felszólalt Fekete József, az alapszervezet titkára is. Hangsúlyozta, hogy jutalom megbecsült munka után jár, a szakszervezet, a párt, a gazdasági vezetés ösztönözze az egymás segítését. Javasolta, hogy a politikai nevelés mellett induljon be a szakszervezeti politikai iskola is. Az elhangzottakra válaszolt a területi bizottság képviselője, Palotai Márton és segítséget ígért a felvetett problémák megoldásához. A városi pártbizottság nevében dr. Székely Ferenc köszöntötte a gyulai vasutasokat. Hangsúlyozta a szakszervezeti oktatás fontosságát és a törzsi gárda megbecsülését. A vezetőségválasztó gyűlést őszinte hang, a nyílt szókimondás és a jövőben való bizakodás jellemezte. Megadták a feladatokat az új vezetőségnek, amelynek elnöke ismét Kocsis József intéző, titkára Süveges István főellenőr, tagja pedig Szőke Józsefné lett. A számvizsgáló bizottság elnökévé Szabolcs Jánost, a területi bizottsághoz küldöttnek Süveges Istvánt választották meg. Süveges István ismerteti a jelentést. Szakszervezeti bizottság a telefongyárban A gyulai telephely néhány nappal ezelőtt gyáregységgé lépett elő, s ezzel egyidőben, szinte a felnőtté válás újabb jelképeként, az itt dolgozó szakszervezeti tagok az ideiglenes műhelybizottság helyett üzemi szakszervezeti bizottságot választottal?. A választógyűlésen megjelent Valentin Márton, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársa, Maróti István, a vállalati szakszervezeti tanács elnöke, Girgász János, a szakszervezeti bizottság titkára és Schmidt Mihály, a vállalati munkaverseny és az szb gazdasági felelőse. A szakszervezeti bizottságba elnöknek Sziklai Elemérnét, tátékárnak Csiszár Györgyöt, tagokká Kiss Miklóst, Szilágyi Évát, Pilka Annát, Laszli Pálnét és Mátyás Jánost választották meg. A IV. ötéves tervi lakásépítés beindításáról tárgyalt a végrehajtó bizottság A városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén Vigh József osztályvezető főmérnök tájékoztatója alapján a negyedik ötéves tervi lakásépítés beindításáról, az azzal összefüggő problémákról és feladatokról tárgyalt. A nagy jelentőségű napirendi ponthoz sokan szóltak hozzá. Az ott elhangzottakra lapunk legközelebbi számában visszatérünk. Ugyancsak Vigh József osztályvezető főmérnök tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a házkezelőség és a köztisztasági részleg átszervezésének végrehajtásáról. Mint ismeretes, január elsejével megalakult a Gyulai Kertészeti ás Városgazdálkodási Vállalat Gál András igazgatása alatt. Az új vállalat főkönyvelője Daróczy Béla lett. A tervek szerint a városgazdálkodási részleg a Városház utcában kap irodahelyiségeket. Tízéves a gyulai keltetőállomás Hétszáztízezer forint tiszta nyereség 1970-ben Pontosan 10 évvel ezelőtt vetették fel a gondolatot, hogy Gyulán is létesítsenek a termelőszövetkezetek baromfikeltető állomást. Tetszett a gondolat az akkori gyulai, gyulavári, eleki és újkígyósi tsz-vezetőknek és meg is alakították a társulást. Indokolta ezt, hogy a megyében akkor mindössze 100 gép működött a mai négyszázzal szemben és azok nem tudták kielégíteni a jelentkező igényeket. Ez volt egyébként az országban a második társulás és már a kezdettől olyan jól működött, hogy a minisztérium kiküldöttei hosszabb időn át itt tanulmányozták, hogyan alakítsák ki a működési és szervezeti szabályzatot. Tíz évvel ezelőtt hat géppel indultak és az első csibét 1961. január 1-én vették ki a gépből. A gépállományt 1964-ben saját erőből kilencre, majd 1966-ban 12-re fejlesztették, jelenleg pedig 14 géppel működik az állomás. A termelés mellett jelentős politikait munkát végeztek, példaként szerepeltek és hathatós segítséget adtak számos társuláshoz. A fejlődést mutatja, hogy eleinte gépenként 60 ezer csibét keltettek, ma ez a szám 66 ezerre emelkedett. A szerdán megtartott közgyűlésen ismertették, hogy 1970-ben 685 ezer csibét , 117 ezer kacsát keltettek. Eredményesen működik az 1970-ben létrehozott kiegészítő üzemág, akkor ugyanis habszivacs felszabásba és értékesítésbe kezdtek, ami hasznot hajtónak bizonyult és lehetővé tette, hogy nem kell téli szünetet tartani. Végeredményben a társulás 710 ezer forint tiszta nyereséggel zárta az évet. Ebből egy részt tartalékolnak, csaknem félmillió forintot pedig kiosztanak a szövetkezetek között. A közgyűlésen megjelentek a tulajdonos szövetkezetek elnökei, a tagság által választott igazgatósági tagok, a felügyeleti hatóság részéről Antal József, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője, a városi pártbizottság képviseletében Csordás István, és meghívottként ott volt Szigeti Gábor, a társulás alapító, nyugdíjas igazgatója. Több felszólalás is elhangzott, főként azzal a problémával foglalkoztank, hogy a jelenlegi telep már szűk, ott azonban további fejlesztésre nincs lehetőség, ezért másutt kell létesíteni új, modern, a további fejlődést biztosító telepet. A közgyűlés elfogadta a Marschal Lajos telepvezető által ismertetett idei tervet és több, a dolgozókat érintő bérezési és szociális intézkedésben határoztak. Megválasztották az új vezetőséget is. Az igazgatóság elnökévé ismét Steigerwald Józsefet választották, tagjaivá pedig az alapító szövetkezetek főállattenyésztőit választották meg. .•mniinnnHnanuMimaiuunniinmuninminnnmmmiiUiniimni, Erik a ciirom a gyulai pártbizottság tanácstermében. A fáról 8—10 gyümölcsöt várnak, a képen is látható két citrom már érik. (Fotó: Béla O.)