Gyulai Hírlap, 1971. július-december (12. évfolyam, 52-104. szám)

1971-07-02 / 52. szám

Pénteken kísérik a világűr­be hősi A szovjet főváros elpűeauzott a Szojuz—11 hősi halált halt le­génységétől. Csütör­tökön a kora reggeli óráktól végtelen ember­folyamok vonultak a szovjet hadsereg székházához, hogy tisz­telegjenek Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajósok ravatalá­nál. Különösen megindító volt az űrhajóstársak búcsúja: Tyeres­­kova, Filipcseniko, Gorbanio és a többiek mind eljöttek, hogy le­róják kegyeletüket és részvétü­ket nyilvánítsák a gyászoló, táj­ utolsó útjukra indításának .na : őrséget áll izérezredes ■ . .. ség. A tiszteletadásnál jelen volt és díszőrségét a Tis Rapai Gyula színeit jelképezzék. E kedves moszkvai magyar nagykövet. A világűr meghódításának írá­si halottait pénteken kisértik­íti a moszkvaiak utolsó útjukra. Hamvaikat katonai tiszteletadás-e koszorúját i­­s dísz­­í­ti Czínese Lajos ve­honvédelmi miniszter Űrbalesetek, űrhajós-halálok A Szojuz–11 legénységével együtt addig 15 űrhajós vesztet­te életét a földön, a levegőben, vagy a világűrben. 1964. november 1.: Theodore Freeman repülőgép szerencsét­­lenségben. 1966. február 28.: Billet See és Charles Bassett egy X—38-as gyakorlógép fedélzetén, amely Houston területén zuhant le. 1967. január 27.: Virgil Gris­som, Edward White és Roger Chal­fee élve elégett az Apolló­­kabinban­ keletkezett tűzvész­ben. 1967. április 24.: Vlagyimir Komarov — a Szojuz—1 pilótá­ja, miután a leszállóegység ejtő­ernyője nem nyílt ki és az űr­hajó becsapódott a talajba. 1967. június: Edward Giwena, autóbalesetet szenvedett. 1967. október 5.: C. C. Wil­liams, repülőgépszerencsétl­enség során. 1967. december 9.: Robert Lawrence Kaliforniában, szintén repülőgépszerencsétlenség áldo­zata lett. 1968. március 27.: Jurij Gaga­rin, a világ első űrhajósa repü­­­lőgép szerencsetlenség során. 1970. január 10.: Pavel Belja­­jev, a Voszhod–2 1965 márciu­­sában végrehajtott repülésének parancsnoka általános­­ vérmér­gezésben. x Az űrrepülések során tapasz­talt jelentősebb rend­ellenessé­­gek: 1961. július 21.: Virgil Gris­som, a Mercury űrkabinnal vég­­rehajtott 15 perces ballisztikus repülés után, úgy csapódott a vízbe, hogy elsüllyedt és csak úszva tudta megmenteni­ magát.’ 1966. március 17.:­Net­ Anns­, troognafc és David Scottnak a Gemini—8-cal végzett űrrepülés­­ 11. órájában (10.43 óra után) kényszerleszállást, kellett végre­hajtania, mert ellenőrizhetetlen forgómozgásba kezdett az űrha­jó. 1967. április 24.: Komarov ha­lála. 1969. május 23.: Az Apolló­­program Holdra szállásának fő­próbája során a Snoopy hold­komp — fedélzetén Thomas Stafforddal és Eugene Cernan­­nal — 7800 méterre a Hold fel­színétől veszélyesen bepörgött a földi ellenőrző központban hasz­nált egyik komputer-program hibája miatt. 1969. november 14.: A Fold felé induló Apolló—12 amerikai űrhajó startjának 36. és 52. má­sodpercében villám csapott az űrhajó testébe. Az áramellátás megszakadt, de az űrhajósok — Charles Conrad, Alan Bean és Richard Gordon — kézi szerelés­sel javította fel a hibát. 1970. április 14.: Az Apolló— 13 amerikai űrhajó egyik oxigén­­tankja úton a Hold felé felrob­bant. Az űrhajósok — James Lovell, Ered Haise és John Swi­­gert — a holdkompot használva mentőcsónakna­k, tértek vissza a Földre, a misszió teljesítése nél­kül, rövidített pályáin 1971. Január 31. Az Apollo— 14 amerikai űrhajón úton a Hold felé több üzemzavar keletkezett. Ezen­ k­ 620í -a- issjeien '„osehb ’«z­•volt, tjfOSJi a, Hold felé haladva ,csak ödttodsaori próbálkozásra­­ sikerült. Összekapcsolni a hóid-' aoHipoi,az aiua-űrhajóval. . 1971. június 29.: A Szojuz–11­­ szovjet űrhajó legénysége vis­­­­szatérőben a Szal jut első ember­­­­lakta űrállomásról, eddig még. Tisztázatlan körülmények között,­­ életét vesztette. • Osztrák összeállított csokrot ,usonczi elvtársnak i­s küldöttségét .sn során sok­­pompás virág­csokrokkal. A virágokat rend­szerint 'oty válogatták'" össze, hogy ezúttal hazánk nemzeti figyelmességgel együtt a szívé­lyes osztrák nép a maga nem­zet­ szituit, legszebb és jogos büszkeségeit is igyekezett fel­mutatni. Egyik ilyen b­üszkesé­­­­ge a Linzi Egyesült Osztrák­­ Vas- és Acélművek. A több mint­­ VOÍJOO embert foglalkoztató ha­talmas gyár vezérigazgatója rö­viden ismer­tette a gyár fejlő­désének történetét és perspektí­váit. Bent az üzemekben, amer­re a küldöttség elvonult, az ola­jos, kormos arcokról I öröm, a szemekből büszkeség sugárzóit. M­intha mondtál­ volna: abban a csokorban, amely az ő nemzeti színeiket szimbolizálja, a Linzi T< Vas- és Acélművek az egyik legszebb piros rózsa.­­ Krems ezeréves műemlékek­­­ben gazdag városába érve két pöttömbe ovodás gyermek Mafé­rj nemzeti szín­einkből­ csokor, csokor adottját és feleségé­­felvonul­­büsz­ke, lelkes magyarázattal mutat­­j­­k be a Város vezetői. A bűbá­jos mesehangulatú Dürnsteinben osztrák népviseletbe öltözött kedves lakókkal, üdülőkkel ta­lálkozott küldöttségünk A szomszédos Wachauban a bo­rászati­­ szövetkezetben — a ha­gyományok szerint — poharat nyújtottak a kedves?­vendégnek, a udvariasan azzal kezdték, hogy magyar boráink’ után kios­­toljuk meg az övéket is. A kós­toló mellé népviseletbe öltözött énekkar rögtönzött hangver­senyt. Csütörtökön, ismét Bécs kör­nyékén, eíelt filtzeripari üzeme­ket keresett fel Losonczi Pál, este pedig a magy­er nagykövet­ség épületében adott­ fogadást, a szívélyes­ Vendéglátók, Franz Jonas szövetségi elnök és fele­sége tiszteletére. Küldöttségünk pénteken a dé­­­Li órákban indul haza. Dávid József A hivatalos látogatáson Auszt­riában tartózkodó Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke látogatást tett az osztrák parlamentben. Képünkön: a parlament épüle­tének megtekintése. Középen: Losonczi Pál, balrán Vályi Pé­ter jobbról Karl Waldbrunner, a parlament elnöke. iTeLelátó — MTI — Vigovszki Ferenc felv.— K.S) Kisebbfokú földrengést észleltek Közép-Dunántúlon 2—3 másodpercig tartó föld­rengést észleltek csütörtökön dél­után 16.42 ór­akor Közép-Dunnán­­túl térségében. A kisebbfokú földlökést ,,feljegyezte“’ az Eöt­vös Lér­ánd Geofizikai Intézet tihanyi obszervatóriumának mechanikus jellegű regisztráló műszere is. A földrengést különösen a szí kishegy­r­e épült veszprémi várban lehetett a legjobban ész­lelni, ahol az épületek falain mozgásba lendültek a képek is. A földmozgásra különösen érzé­kenyen reagáltak a Balatonfüre­­den kezelt szívbetegek. Az ár­apály halas észlelésére felállított , tihanyi regisztráló műszer adataiból nem derült ki a földrengés erőssége és gócá­nak távolsága. A­­ szakemberek megkezdték­ a jelenség értékelé­sét.(Mík­ ................... Fehér Lajos fogadta a szovjet nehézipari építési minisztert Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese csütörtö­kön hivatalában fogadta a ha­zánkban tartózkodó N. V. Gol­­dint, a Szovjetunió nehézipari építési miniszterét. A megbeszé­lésen jelen volt Bondor József építésügyi és városfejlesztési mi­niszter is. (MTI) Hazaérkezett Moszkvából a magyar katonai küldöttség A magyar katonai küdöttség —amely Czinege Lajos vezér­ezredes, honvédelmi miniszter vezetésével Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének meghívására hiva­talos baráti látogatást tett a Szovjetunióban — csütörtökön este visszaérkezett Budapestre. A delegáció fogadására Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Cse­rni Károly altábornagy, a hon­védelmi miniszter első helyet­tese, a néphadsereg vezérkari főnöke. (MTI) Tovább közi a dokumen­t cikksorozatot New York A New York Times és a Was­hington Post, amely győzelmet aratott az amerikai kormán­­nyal folytatott harcában azért a jogért, hogy nyilvánosságra hoz­hassa a vietnami háborúra vo­natkozó titkos okmányokat, csü­törtökön folytatta cikksorozatai­nak közlését, h­arcától Asszuánig Búcsú a piramisoktól VI. U­tuni­ utolsó szakasza követ­­­kezett, négy nap az egyiptomi fővárosban. Csoportunk tagjai a hosszú utazások, az itt-ott elő­­forduló kisebb-nagyobb gyo­­morrontások ellenére változat­­lan élmény szám­ájul tekintettek az utolsó napok elé. Most már elmondhatjuk, hogy amit eddig Egyiptomból láttunk, minden várakozásunkat felülmúlta. Bár­milyen képzett egyiptológusok­­nak is gondoltuk magunkat az út elején, bárhogy is felkészül­tünk a „tantárgyból”, nagyon kevésnek bizonyult ez a való­ságban. Kairóba törtem visszaérkezé­sünk másnapján valóban olyas­mit láttunk, amire a legöregebb egyiptomiak is alig emlékeztek. Hatalmas szaharai homokvihar tört a városra. Hajnalban zúgó szélre ébredtem. Este, a légkon­dicionálás ellenére is kinyitot­­tam szállodai szobám ablakát. A vihar­ így közvetlenül az ágyamban élt. Ébredés után el­ső gondolatam­ az volt, hogy be kell csuknom az ablakot. Máris ott álltam. Tekintetem űrü ködbe ütközött. A XI. emelet­ről, ahonnan pedig egyébként jó kilátásom volt a környékre, ez­úttal­­ nem láttam semmit. Az alattam levő utcai lámpát is alig. Viszont fogam között ro­pogott a­ hori­ok'. Sűrű ' homok­pára telepedett a hajnali Kairó­ra és délig üvöltött a szél- H­év forgalom lelassult, m­egjKouit' az élet. Az emberek, — mar aki — orruk elé tartott zsebkendő­vel közlekedtek. Szobám búto­rait,­­takaróim« hmpt^kt’&^g fed­te. Az éjszaka csak megvilágo­sodott, de nem­ volt igazi reggel, Kairó eltűnt. Kora délután csendesedett a szél, áttetszőbbé vált a homok­­­függöny. A várost kénsárga Sza­hara­ homok fedte, majd a las­san megélénkülő forgalomban az úttesten olyan nyomok m­a­­radtak, mint nálunk hóesés után. Az alkonyt­ájt feltámadó tiszta légáramlás aztán lefújta a port a pálmák leveleiről és a háztetőkről. Kairó arca kitekin­tett a homok alól. Programunk aznap a piramisokhoz vezetett volna. Ez persze elmaradt. Az esti órákban aztán szétszéled­tünk a várost nézni. Ebbe is megfáradva, szűkebb társasá­gommal, negyed maga­mm­­­al, be­ültünk egy arab kisvendéglőbe. Az otthoni KÖZÉRT-ekben is árult Stella-sört ittuk. Ha már nem mehettünk aznap a pirami­sokhoz, legalább ennyire érezzük magunkat otthon... Másnap reggel azért már’ ott álltunk a piramisok tövében. Láttuk Memphist, a világ első fővárosát, s láttuk az­ első piro­rrtást, a­ lépcsőst, a szakkarait. Aztá­n láttuk a legnagyobb pi­ramisokat, a számon tartott minted 82-ből A giisai pirami­sok egyikét 30 évig építették­, többmillió kőtömbből. Tulaj­donképpen nem tudtunk mit kezdeni az ókor eme kolosszu­saival. Közülünk senki nem vállalkozott arra, hogy akár a legkisebbet is megmássza. Ezért úgy elöntöttünk, hogy bemá­szunk a piramisok­­ gyomrába. Azon a szűk folyosón jutottunk le, ahol az egykori zsiványok kirabolták a fáraó sírját. Amit pedig meghagytak, azt most a múzeumokban őrzik. Nem csak­ egyiptomiban, hanem a világ, minden táján.­­ Alaposan elfáradtunk, mire újra kijutottunk. Hol is lehet árnyékban legjobban megpihen­ni. Leültünk a Szfinksz lábához, és bámultuk az ókori képzőmű­vészet e fantasztikusan szép al­kotását. A Szfinksz mosolyát, amely tökéletes mosoly ma is, pedig —­ a legenda szerint — egy arab herceget annyira sér­tett a mosoly, hogy a Szfinksz orrát leüttette és kivetette bal szemét. Állítólag Napóleon tü­zérei is lőttek rá ágyúval. De a Szfinkszet látszólag mindez nem zavarja. Elpusztíthatatlanul ra­gyog­ mosolygós szépsége, akár­csak a­ szikrázó egyiptomi nap a Szahara fölött. Ennél alkalma­sabb helyet még Egyiptomban sem találtam az elmélkedésre. Mintha itt sűrűsödött volna ös­­­sze Amon Ra, Anubis, Apis, Ptah és a többi isten léte és ér­telme, hogy ezzel az egyedülálló alkotással jelképezze Tutenkji­­amon­, Ehnaton, * Ramaasek,

Next