Gyulai Hírlap, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-49. szám)

1973-05-29 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT!. NEYESÜLJETEK? m3. MÁJUS­­»., KEDD A Békés megye Népújság gyulai kiadása VIV. ÉVFOLYAM, «I SZÁM Autóbuszjárat Aradról, Temesvárról és Nagyváradról Gyulára és Békéscsabára Szerdán alakul meg Szegeden a Dél-alföldi Idege­nforgalmi Intéző Bizottság Az elmúlt héten késő dél­­­utánbra nyúló értekezletet tar­tottak a városi tanácsházán az osztályvezetők és a szakigazgatá­si ágazatok vezetői részére. Elő­ször dr. Vidd István tanácsel­nök adott­ tájékoztatást az idő­szerű tanácsi feladatokról, majd Dér Lajos tanácselnök-helyet­tes. A­ idegenforgalmi idényre való felkészülésről, a gyulai nyári program jelenlegi helyze­téről számolt be az értekezlet­ résztvevőinek. Elmondotta többek között Dél­­ Lajos, hogy bár az idegenfor­­­­galmi idény tulajdonképpen még nem kezdődött el, ennek el­lenére, különösen meleg vasár­napokon több ezren fordulnak meg Városunkban, elsősorban a Várfürdőben. Az idén még ke­vés jugoszláv vendég érkezett, legalább is az elmúlt évekhez viszonyítva. Nagy az érdeklő­dés viszont a fizetővendég-szol­­gálat iránt, az Idegenforgalmi Hivatal gyulai kirendeltségénél eddig 17 80­1 forint üdülőhelyi hozzájárulást fizettek be, szemé­lyenként 2 forintot. Jelenleg 205 szoba foglalt. A csehszlovák Paraszt Szé­­g­yetséggel kötött megállapodás­­ alapján a jelzések szerint júni­­us elején érkezik az első üdülő­­ csoport, őket kempingben he­­­­lyezik el. Közben épül az első, j 48 személyes motel, június má­­­­sodik felében készül el, utána a­­ második épületet állítják fel. A­ kemping területén büfét és­­ presszót létesít a vendéglátó vállalat. Elmondotta azt is a tanácsel­nök-helyettes, hogy a kollégiu­mok augusztus 15-ig foglaltak, részben ifjúsági csoportok, más­részt az eszperantó nyári egye­tem, a népi táncfesztivál és a pedagógus m­űvésztelep részt­vevői részére. Hamarosan ér­keznek a budapesti Központi Sportiskola növendékei, az első csoport 1­50-es létszámú lesz. A továbbiakban ismertette a Komló gázfűtése ügyét, elmon­dotta, hogy a Sörpince rövidesen teljes műanyag burkolást kap, ami több évre megoldja a nép­szerű vendéglátó egység évek óta vajúdó helyzetét. Ismertette a vár és környéke kertészeti prob­lémáit. A szabadtéri színpad felújításánál a festés folyik, sür­gős lenne a világítás megoldá­sa a TVTEGYEVTL­ részéről. El­hangzott az a bejelentés, hogy­­ jelenleg az Ernst Múzeumban­­ levő „Budapest építészete” kiál­lítást a nyáron Gyulára is el­hozzák, a Törökzugban ak­kor teszik ki a „Budapest körút” névtáblát. Dr. Vida István, tanácselnök közölte, hogy szerdán alakul meg Szegeden a Dél-alföldi Ide­genforgalmi Intéző Bizottság Csongrád, Békés megyék és Bács-Kiskun megye déli részé­­­ mek részvételével. A bizottság­im. a megyei tanács dr. Vicky István tanácselnököt és d­r. Pintér Miklós főorvost megyei tanácstagokat delegálta. Beje­lentette azt is, hogy autóbusz­járat indul Gyulára Temesvár­ról és Aradról, szó van arról is, hogy a­ fővárosból két járatot indítanak az eddigi egy helyett. Nagyváradon megjelenő f­ák­­lya című napilap május 24-i szá­ma, a Nagyváradi Gépkocsi­­szál­ítási Vállalat hirdetései köz­ti, hogy június 3-tól több nem­zetközi járatot indít a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között. Ezek között található a Nagyvá­rad és Békéscsaba közötti járat. Indulás 7 és 15 órakor, Békés­csabáról, ugyancsak 7 és 15 óra­kor. A járat a következő helye­ken áll meg: Szalonta, Zerind, Köröskisjenő, Socodor, Pilu, Varsánd, Gyula és Békéscsaba. B­ékés megyében is a szakosított sertéstelepeké a jövő Sertéshúst evő országok közé­ tartozunk. A tervidőszakban az­­ egy főre eső évi húsfogyasztá­­­sunk elérte a 65—67 kilót,­­ amelynek körülbelül a fele új sertéshús. Ennek nagyságát ak­­­­kor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy a Közös Piac or­­­­szágaiban, Anglia és Dánia ki­­­vételével, mindössze 22 kiló az­­ egy személyre jutó átlagos ser­­téshús-fogyasztás. ■— Amikor a kormány 1968-ban­ meghirdette a sertésprogram­­ végrehajtását, természetesen számolt a lakosság igényével, de arra nem gondolhattunk, hogy­­ a megvalósítás ezekben az években ennyi gondot okoz majd. A program végrehajtásá­nál az iparszerűen ternető sza­kosított telepekre kívántak tá­maszkodni. 1972-ben azonban ki­derült, hogy a 8 milliós állo­mány többsége a háztáji gazda­ságokban található. Ezekre a problémákra volt figyelemmel az Erkel Művelődési Központ agrár­klubjának vezetősége, amikor programjára tűzte a sertéstenyésztés helyzetének­­ megvitatását, a vitaindító elő­­­adásra pedig dr. Márai Gézát,­­ a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanársegédjét, a kérdés ismert szakértőjét kérte fel. A mintegy 3 órás előadásában elmondotta a tanársegéd, hogy iparszerűen termelő szakosított sertéstelep a tervek szerint 29 lesz a megyében, ezekből 22 ter­melőszövetkezeti, illetve közös vállalkozási, míg 7 az állami gaz­daságok tulajdona. Az elmúlt évben teljesen elkészült 4 telep, részlegesen 17, az idén kerül át­adásra a hiányzó 8 is. Ez a kö­rülmény is mutatja a végrehaj­tás egyik problémáját, pedig 70 százalékos állami támogatásban részesült 6 állami gazdasági és 18 tsz-telep, a bekerülési költség 50 százaléka erejéig egy állami gazdasági és 3 tsz-telep és 30 százalékos állami támogatást 3 tsz-telep kapott. Még jobban szemlélteti a Bé­kés megyei helyzetet, h­a a bfc tervezett és a felhasznált beru­házási keretekre figyelünk. Eszerint az állami gazdasági te­lepekre 470 millió, a szövetkeze­tiekre 775 millió forintot tervez­tek, vagyis összesen 1 milliárd 245 milliót. Ebből 1972. év vé­géig az állami gazdaságiakra 121, a szövetkezeti telepekre pe­dig 421 milliót, összesen tehát 542 millió forintot használtak fel, a rendelkezésre álló keret felét sem. Az elmúlt évre betervezett kocalétszám a 15 005-tel szemben december 31-én csak 11 455-re alakult ki, így 1973-ban kell 3 270 kocát pótolni. Ehhez ké­pest alakult 1972-ben a hízóki­­bocsátás. A tervezett 264 102 hí­zott sertésből az év végéig csu­pán 70 856 került ki, ami azt mutatja, hogy egy koca után csak 6 hízó kibocsátása történt az optimális 10 helyett. 1973-ban tehát 136 950 hízóra lesz szük­sége megyénknek, hogy a tava­lyi terv teljesüljön. Dr. Márai Géza nemcsak is­mertette, hanem 75 színes dia­képen szemléltette is a szako­sított sertéstelepek típus, illet­ve rendszer­ megoszlását. Ki­emelte, hogy a gyulai SERKÖV- telep hagyományos pavilon rendszerű, amelynél már kor­szerűbbek épültek a megyében és amelyek nagy része azonos a KGST országai részére ajánlott teleprendszerekkel. Szemléltette az előadó a me­gyében elterjedt sertésfajtákat is és felhívta a figyelmet a jel­lemző tulajdonságaikra, tenyész­tésük problémáira. Az előadás külön foglalkozott a takarmá­nyozás nehézségeivel, ismertet­te a mikrotoxikózis tüneteit, az ellene való védekezést. Foglalko­zott a fuzáriumf­ertőzéssel, vala­mint a fehérje-takarmány bizto­sításával. Végül színes turnén bemutat­ta a saját kísérletében kialakí­tott mesterséges malacnevelés technológiai rendszerét. Az elő­adást hosszú, élénk vita követte. Öt­ven éves a gyógypedagógiai intézet A fennállásának f­élévszáza­­dos jubileumára készülő in­tézet épülete jelentős tataro­zásra, felújításra, alászigete­­lésre szorul. A mintegy 120 000 forintos munkához május első napjaiban fogtak hozzá. Itt veszik igénybe Bau­man Flórián építőmester 15 000 forint értékű társadal­mi munka és anyag felaján­lását. Az építőmester úgy ter­vezi, hogy az egész felújítást június végéig befejezi. A**#­ 1 fórM Vegyék figyelembe a jutalmazásnál a vállalatok a véradást is A Vöröskereszt városi és járási szervezete a közelmúltban együttesen tartotta meg vezető­ségi ülését, amelyen részt vett dr. Horváth Éva városi, dr. Stu­ka János járási elnök, ott vol­tak a pártbizottságok képviselői, a szakszervezetek titkárai, a Vö­röskereszt megyei vezetőséget Budai István képviselte. Az ülést dr. Sink­a János já­rási főorvos nyitotta meg, ezt követően dr. Ollár György, a véradó laboratórium főorvosa tájékoztatást adott a térítésmen­­­­tes véradásról. Szólt az elmúlt évi teljesítésről, az elért fejlő­désről és a mostani évben tör­tént véradásokról. Elmondotta, hogy a megyei kórház vér­szükségletét tavaly biztosítani tudták, ami 1 000 liter volt. Ez évben több évi adatokkal össze­hasonlítva megállapítható, hogy a véradás időarányos teljesítésé­ben nincs lemaradás,­­ami hosszú évek óta először fordul elő. A csoportos kiszállásos véradás mellett­ fokozottabb mértékben szerveznek bejárásos véradást, megtörtént a ritka vércsoportú személyek nyilvántartásba vé­tele, akik sürgős esetekben so­ron kívül behívhatók. A ritka vércsoportú egyének felkutatá­­­sa folyamatosan történik, mert­ szeretnék őket bekapcsolni a nemes mozgalomba. Beszámolt a főorvos arról is, hogy a vérszükséglet biztosításá­ban jelentős munkát végzett az ápolónőképző­ iskola egyrészt azért, mert a növendékek között sok a véradó, másrészt azáltal, hogy igen lelkesen kapcsolódtak be a szervezésbe. Szólt a tájé­koztató a véradók megbecsülé­sének kérdéséről is. Helyesnek tartanák, ha a munkahelyi jutal­mazásoknál a véradást is figye­lembe vennék. A helyi vöröskeresztes szer­vezeteknek javasolniuk kellene a gazdaságvezetésnél a jutalmazá­sokat megelőzően kik azok, akik­­ a véradó mozgalmat sokszorosan elősegítették és akik ezért alkal­masak kiemelt dicséretre, anya­gi megbecsülésre. Megemlítete dr. Ollár György azt is, hogy a Munka Törvény­­könyve biztosítja a véradásra jelentkezett dolgozónak a 4 órás felmentést azon a napon, amikor a véradáson részt vesz. Ez fizetett távollét, amit azon­ban több vállalat, intézmény vezetője nem vesz tudomásul. A tájékoztatóhoz többen szól­­tak hozzá, így Kiss Sándorné járási, Szigeti Zoltánná, városi titkár, Albel Andor városi, Al­mási Árpád és Bozó József­né járási vezetőségi tag és Szigeti Zoltán, a járási pártbizottság munkatársa. A vezetőségi ülés második na­pirendi pontjaként a város és a járás Polgári Védelmi egész­ségügyi szakszolgálat ez évi feladatait ismertette dr. Horváth Éva. Közölte a parancsnoki és a beosztott állomány továbbképzé­si rendjét. Eszerint június 11—12 —13—14-én Szabadkígyóson 4 napos összevont, bentlakásos, továbbképzést tartanak a pa­rancsnoki állomány részére, a beosztottak számára pedig ősszel 5 órás gyakorlattal egybekötött továbbképzést rendeznek. A hozzászólók között Budai István hangoztatta, hogy az együttes vezetőségi ülés rendkí­vül hasznos, színvonalas volt. Az ülés dr. Sinka János zársza­vaival fejeződött be. ’»SeMacaBBBtHHBBBaSBBBBSBBBBBI »S22KESSS5S*S2«* »5*9 HÍM Népszerű, kellemes pihenőhely... Végleg kialakult a Szabadság tér, amelyre joggal büszke a méréssel szemlélnek az itt megforduló idegenek. A szépen kiesés idősnek és fiatalnak egyaránt város lakossága, és amit el is a parkosított téren jólesik a pi-

Next