Haditechnika 31. (1997)
1997 / 3. szám - HADITECHNIKA-TÖRTÉNET
Turulmadár: egyúttal tőrkeresztként funkcionál. Hüvelyes részébe felülről illeszkedik a fogantyú alsó vége. Alsó lapján T alakú kivágást találunk, a penge és a rugós nyomógomb szárának befogadására. A turulmadár kiterjesztett szárnyaival kifejezi a repülést, s teljesen kiadja a keresztvas formát is. Fölül jól látható az előreszegett turulfej. A turul karmaival kapaszkodik alul az idomra. Szárnyait tollazatát is kiadja a - mindkét oldalon lévő - három sor díszítés. A turul szélessége: 100 mm, magassága: 20 mm, mélysége: 30 mm. Rögzítőrugóik hüvelybe rejtett pengét rögzíti. Kicsúszását úgy akadályozza meg, hogy a rugó végét képező fog a hüvely ütközőlapjába kapcsolódik. A rögzítőrugót egy darab süllyesztett fejű szegecs erősíti a pengenyakba. A tőr rögzített rugóra szegecselt rugós nyomógomb lenyomása után húzható csak ki a hüvelyből. A tőr rejtéséhez viszont a rugós nyomógombot nem kell lenyomni, a rugó hatására az önműködően bezáródik. Fogantyú: Sötétbarnára festett, puhafából esztergált. Felülete spirál alakban bordázott, belseje a pengenyak befogadására átfúrva. Alsó vége a turulmadár üregébe, felső, kerek toldata pedig a felső rögzítőcsavar, illetve zárógomb üregébe illeszkedik. A pengenyak meneteire csavaros megoldással rögzítődik a zárógomb, mely szorosan összefogja a markolat részeit és a tőr pengéjét a fogantyúban szorosan tartja. A fogantyú bordázata sodrott rézhuzallal díszített. A zárógombon vízszintesen négy bordázat, fölül pedig egy gömb helyezkedik el. A zárógomb magassága: 20,5 mm, átmérője középen: 16 mm. A fogantyú hossza 82,5 mm. Penge: Az egyenletesen keskenyedő penge nemesített acélból készült, hegyes végű és a turulmadár alatti rész - 25 mm kivételével - kétélű. A penge elő- és hátlapja teljesen sima. Cizelláció és egyéb díszítés nincs rajta. A meghosszabbítását képező pengenyak erősíti a markolatba. A pengenyak vége henger alakú és csavarmenetes. Egy furat van rajta a rögzítőrugó felerősítése céljából. A csavarmenet átmérője : 6 mm. Hüvely: a rejtett tőr pengéjét védi, a pengével nagyjából egyforma alakú. A hüvely részei: - a hüvely előlapja; - a hüvely hátlapja; - ütközőlap (a hüvely felső részén); - gomb; - két fül (karikák). A hüvelyt két részből, az első- és hátsó félhüvelyből forrasztották össze. A hüvely előlapján fölül - két bordázat között - a Kossuth-címer látható. Az előlapon fölülről lefelé hajló négy darab levél található, különböző formájú ágakkal. A levéldíszítés behálózza a hüvely előlapját. Alul gombban végződik. Fölül egymás alatt két fülében lévő karikákkal erősíthető a csatlékra, onnan pedig az övre vagy vállszíj derékszíjra. A repülőtiszti tőrt az 1977. M. szolgálati öltözethez lehetett hordani, egészen 1949-ig. A hüvely hátlapja ritka levélágakkal díszített, melyek az előlapból nyúlnak át. Fölül két sorban olvasható vésett nagybetűkkel: Berczeller-KOV. KIV. KOZÁK. Ők voltak a készítők, kivitelezők, így az ő mesterjegyük látható rajta. Ütközőlap: a hüvely szájnyílására forrasztották, s azt védi. T alakú kivágásának hosszabbik részébe a pengét toljuk, az erre merőleges rövidebbikbe pedig a rögzítőrugó illeszkedik, mely a hüvelybe rejtett pengét rögzíti. A tőr pengéje fényesre nikkelezett, a rögzítőcsavar, a turulmadár és a hüvely matt színűre bronzozott. A repülő dísztőr méretei, adatai: Az összeszerelt tőr teljes hossza: 381 mm A hüvely hossza: 226 mm A hüvely szélessége fölül: 24 mm A pengenyak hossza: 106 mm A penge teljes hossza: 323 mm A penge szélessége: 17,2 mm A penge tömege: 75 g A hüvely tömege: 210 g A tőr tömege: 435 g A repülőtiszti tőrt Kozák Antal kardkészítő mester állította elő Budapesten. Az akkori pilótalétszámnak megfelelően mintegy 40- 50 darabot gyártott belőle. Ezért rendkívül ritka ez a fegyver. Magángyűjteményemben is található egy sérült darab. Az ábrán látható példány Szabó Ottó nyugállományú őrnagy (Budapest) gyűjteményében található. A szerző ezúton is hálás köszönetét fejezi ki, hogy a neves gyűjtő fotózásra, publikálásra kölcsönadta a dísztőrt. A felvételt Szrenkó Gábor (Kecskemét) készítette 1994- ben. Kenyeres Dénes Jegyzetek: 1. Csanádi (Norbert)-Nagyváradi (Sándor)-Winkler (László): A magyar repülés története 2. bőv. átdolg. kiad. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1977. 327-330. old. 2. 500/111-1945. számú körrendelet. Budapest, 1945. szeptember 17. Honvédségi Közlöny, 1945. sz. 47. old. III. rész 3. 8693/eln. (Elnökség) 1946. számú körrendelet oldalfegyver viselésének szabályozásáról. Budapest, 1946. április 15. Honvédségi Közlöny, 1946. 11. szám. 89. old. I. rsz. Szabályrendeletek. 4. Az okirat szövege: „Magyar Honvédség 33300/1946. számú irat. Kovách Györgynek az amerikai katonai misszióból való kiválása alkalmából a honvédség dísztőrét és pilótajelvényét adományozom” (Olvashatatlan aláírás.) Az irat eredeti példánya a család birtokában van. Egy fénymásolt példány a Hadtörténeti Múzeum kézirattárában található. Az adományozott tőrt a család átadta a Hadtörténeti Múzeumnak. (Szolechki Emese, a kézirattár vezetője közlései a szerzőnek.) A témával kapcsolatban felhasználtam: Cs///agy Ferenc: Kardok történelmünkben. Bp. Zrínyi Katonai Kiadó, 1971. Dr. Iván Dezső: A magyar katonai repülés rövid története az ideiglenes kormány megalakulásától a fegyvernem felállításáig. Magyar Szárnyak, XXIII. évf. 1995. (23. szám) HADITECHNIKA 1997/3 59 A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata Hadtörténeti Közlemények Megjelenik negyedévente. Éves előfizetési díj: 680 Ft Megjelent a Nagy repülőgépek című típusismertető füzet első száma, mely a WM-23 Ezüst Nyíl, a P-47 Thunderbolt és a He-219 Uhu leírását tartalmazza. Az A4 nagyságú füzet terjedelme 50 oldal, 4 színes nyomattal. Ára: 455 Ft. A nagyobb makett szakboltokban árusítják.