Haditechnika 49. (2015)
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Végh Ferenc: Harckocsik a grozniji harcokban I. rész
Tanulmányok} Dr. Végh Ferenc A Moszkvától közel kétezer kilométerre az Észak- Kaukázusban fekvő Csecsenföldnek saját nyelve, saját vallása és népszokásai vannak. Erőszakos elszakadási törekvései, sajátos történelemfelfogása ezt a kaukázusi köztársaságot időről időre szembeállítja az ország többi részével. Cselekedeteit idegenkedéssel fogadják, de leginkább fenyegetésnek fogják fel. Az alábbi tanulmányban nagy vonalakban vázolom az első csecsen háború idején a köztársaság fővárosa, Groznij elfoglalásának katonai terveit és azok gyakorlati megvalósulását. Kiemelt figyelmet fordítok a harckocsizó fegyvernemre, a harckocsi alegységek harcokban való részvételére. Elemzem a harckocsik városi harcokban vívott harctevékenységét, sikereiket és kudarcaikat. A harckocsi, mint komplex fegyverrendszer ebben a különleges háborúban is biztosította az összetett hatóképességet (tűzerőt, manőverező képességet, páncélvédettséget). A harckocsik nélkülözhetetlenek voltak a városi harcokban. Amikor a harckocsi hiányzott, egyre nagyobb szerep hárult más fegyvernemekre. A modern harcmezőn azonban alkalmazói hamar felismerték hiányosságait is és már ott, a harctéri körülmények között változtattak azokon. A harckocsik jelenét ez a háború is bizonyította. Az ott szerzett harci tapasztalatok alapján jövőjük is biztosított. Az első csecsen háború 1994. december 11 -én tört ki az Orosz Föderáció hadereje és az Észak-Kaukázusban fekvő Csecsenföldön működő irreguláris katonai csoportosulások között. A köztársaság fővárosát, Groznijt védő harcosok létszáma tízezer főre volt tehető. Groznij ostroma különösen tanulságos volt a harckocsizó fegyvernem városi harcokban vívott harctevékenysége szempontjából. E harcok során bevetésre került a gázturbinás T-80-as harckocsi is. 2 HADITECHNIKA 2015/1 Az első csecsen háború 1994. december 11-én tört ki az Oroszországi Föderáció Hadereje és a Csecsenföldön működő törvénytelen (irreguláris - Szerk.) katonai csoportosulások között. A legújabb kori orosz hadtörténelem legismertebb és legdramatikusabb harccselekményei a kezdeti harcok után a pusztító grozniji csatában csúcsosodtak ki. Az Oroszországi Föderáció Hadereje megpróbálta ellenőrzése alá vonni Csecsenföld hegyvidéki területeit. A csecseneknek a nagy orosz erőfölény ellenére a gerilla- és helyenként az aszimmetrikus hadviselés módszereivel, síksági rajtaütésekkel, területen kívüli túszejtő akciókkal sikerült visszaverni és leállítani az oroszok sorozatos támadásait. Az orosz csapatok demoralizálódása, a harctéri veszteségek és a közvélemény nyomása végül arra késztette Borisz Jelcin orosz elnököt, hogy 1995 nyarán ideiglenes tűzszünetet hirdessen meg és egy évvel később békeszerződést írjon alá. Az 1994 és 1996 között zajlott orosz-csecsen háború eredményeként Csecsenföld gyakorlatilag függetlenné vált Oroszországtól. A fegyveres konfliktus nem a várt eredménnyel zárult az Orosz Föderáció és a csecsen szeparatisták között. Ennek következménye az volt, hogy 1999-ben megkezdődött a második csecsen háború. A Szovjetunió felbomlását követően a csecsen elszakadási törekvések felvetették a kérdést: sike- 1. ábra. Szovjet T-62-es harckocsi RPG kézi páncéltörő fegyver elleni védőráccsal Harckocsik a grozniji harcokban .z első csecsen háború, városharc, harckocsi The first Chechen war broke out on 11 December 1994 between the armed forces of the Russian Federation and the irregular military trooping acted in Chechnya located in the Northern part of the Caucasus. The strength of the fighters defended Grozny, the capital of the republic was about ten thousand. The siege of Grozny was particularly instructive concerning combat action of the tank branch in urban warfare. During these battles, the T-80 tank powered by gas turbine was also put into action. the first Chechen war, urban warfare, tank