Hadtörténelmi Közlemények 1892. évfolyam (5. kötet. Budapest, 1892)
I. Értekezések és önálló nagyobb dolgozatok - Thury József: A várnai csatáról 636. p.
Már maga az a körülmény, hogy a két ellenséges fél egyezőleg vall, elég a kérdés eldöntésére s az igazság megállapítására, de azért nem lesz fölösleges a tanúk vallomásait is megvizsgálnunk. A keresztyén írók, mégpedig úgy a kortársak (Chalkokondulasz, Dukasz, Aeneas Sylvius, Dlugoss), mint a későbbiek Callimachus, Bonfini, Jovius stb.) szintén azt állítják valamennyien, hogy II. Murád Gallipolinál kelt át. Hammer (I. köt. 462.) — Leunclaviusra támaszkodva — a Bosporushoz teszi a szultán átkelését s e nézetet fölemlítik a várnai csata feldolgozói is. Vizsgáljuk meg a dolgot közelebbről. Leunclaviusnak két ide vágó munkája van; az egyik «Historiae Musulmanae Turcorum» (Francofurti 1591), melyet három régi török historikusnak, t. i. az 1486-ki Névtelennek, Nesrinek és Muhijeddin Dsemálinak művei alapján írt, a másik pedig Muhijeddin krónikájának fordítása. — Azt, hogy Murád nem a Hellespontuson, hanem Kodsaili tartományán keresztül vonulva a Bosporuson, Anatoli-Hiszár mellett kelt át, ez utóbbi török író mondja, a ki I. Szelim és I. Szulejmán alatt élt s 1550-ben írt, vagyis 106 évvel a várnai csata után. A másik két török író sem épen Gallipolihoz teszi a szultán átkelését, de viszont a Bosporust és Kodsailit sem említi. Az 1486-ks Névtelen — aki, mint munkájából látható, 1444-ben a húszas években levő fiatalember, tehát kortárs volt — azt mondja, hogy a szultán Gallipolitól elment s Galata környékén, Jeni-Hiszárral szemben kelt át, míg Nesri — ki 1485 és 1495 között írt — Akcse-Hiszár mellett költözteti át a szultánt. Galata nevű hely három van. Egyik Konstantinápoly külvárosa, másik Várna mellett, a harmadik Gallipolitól délre 800 kilométernyire. Természetes, hogy itt csakis ez utóbbit lehet értenünk. Jeni-Hiszár (Újvár) Galatával szemben lehetett a Hellespontus partján, annál is inkább, mert azon a helyen, a parttól 4 kilométernyire, ma is találunk Jenidse-köj (Újfalu) nevű helységet. A török írók közül Muhijeddinen kívül még Szeádeddin az, a ki a Bosporuson való átkelés mellett látszik szólani. Ő ugyanis ezt mondja II. Murádról: «Jobbnak találta, hogy Jalak-Abad felé fordulva a szagr-i-Iszkenderin keljen át; ennélfogva azon útra fordulván Güzeldse-Hiszárhoz ment, és ott kelt át.