Hadtörténelmi Közlemények, 22. évfolyam, Hadtörténelmi Intézet (Budapest, 1975)
3. szám - Közlemények - Kovács László: A magyar honfoglalás kori fegyvertörténeti kutatások állásáról. – 1975. 3. sz. 515–529. p.
tatásaink oroszföldi törzsanyagát képezték,6, s így Hampel József második összefoglalásának is külföldi kapcsolatait adták. Míg ez az úttörő nemzedék lehetőségeihez mérten a fegyverzet minden elemével foglalkozott, a későbbiekben a kutatók érdeklődése leszűkült néhány fegyverfajta beható tanulmányozására. Az ásatások számának növekedésével a többiekre vonatkozó adataink ugyan szintén megsokszorozódtak, róluk összefoglaló tanulmány azonban nem jelent meg. Leginkább a szablya,8 a kétélű kard,9 az íj nyíl, íjtegez és nyíltegez,10 valamint a nyereg és a lószerszám 11 volt a vizsgálatok tárgya. Az ekkor keletkezett elmaradást még napjainkban sem sikerült pótolni: új, monografikus feldolgozás csak a kétélű kardról,12 a lándzsáról 13 és az íjtegezről 14 készült. A honfoglalás és kora Árpád-kori (XXI. század) magyar fegyverzet rendkívül gazdag tárgyi anyaga meglepően szűk tér- és időhatárok közül kerül elő. Mivel a Szovjetunió területéről a krylosi temetőn kívül 15 egyetlen egy olyan leletet sem ismerünk,16 amelyet a két ország kutatói egyöntetűen ősmagyarnak tartanának, a jellegzetes honfoglaló mai gyáranyag a Kárpát-medencére, s csak a 896 utáni időre korlátozódik. A felső időhatár is szűkebb az említettnél, mert csak a temetők egy része, de nem a fegyvermelléklet-adás szokása, éri meg a XII. századot. A XI. századi temetkezések zöméből már hiányzik a fegyver; pogány módra, fegyvermelléklettel, a XI. század közepéig talán a besenyők, majd pedig a XIII. században betelepült kunok temetkeztek.17 A térbeli korlátokat tovább szűkíti az a tény, hogy honfoglaláskori települést még nem tártunk fel, s a XI—XIII. századi (Árpád-kori) falvainkban is 6 Posta Béla: Régészeti tanulmányok az Oroszföldön. Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. Budapest—Leipzig, 1905. III. k. 11—317. o. 7 Hampel József: Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest, 1907. 9— 54., 237—262. o. 8 Kiemelve a legfontosabbakat: Tóth Zoltán: „Attila's Schwert." Studie über die Herkunft des sogenannten Säbels Karls des Grossen in Wien. Budapest, 1930. ; A. Zaharov—W. Arendt: Studia Levedica. Archaeologia Hungarica (a továbbiakban: AH) 16., (1934); Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége, I—II. AH 21., (1937); Uő: Die altungarische Kunst. Berlin, 1941.; Kiss Lajos: A geszterédi honfoglaláskori sírlelet. AH 24., (1938). Peter Paulsen: Magyarországi viking leletek. AH 12., (1933) ; Fettich Nándor: A prágai Szent István kard régészeti megvilágításban. Szent István Emlékkönyv, III. k. Budapest, 1938. 475—516. o.; és László Gyula ismertetése: Folia Archaeologica (a továbbiakban: FA) 1—2., (1939) 231—235. o. 10 Zichy István: A honfoglaláskori regez és keleti kapcsolatai. Túrán, 2., (1917) 152—163. o. ; Cs. Sebestyén Károly: „A sagittis Hungarorum" ... A magyarok íja és nyila. Dolgozatok. 8., (1932) 167—226. o. ; László Gyula: Adatok a kunok tegezéről. Néprajzi Értesítő. 32., (1940) 51—59. o. 11 László Gyula: A koroncói sírlelet és a honfoglaló magyarok nyerge. AH 27. (1943). 12 Bakay Kornél: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéseihez. Dunántúli Dolgozatok, 1., (1965). 13 Kovács László: A honfoglaló magyarok lándzsái és lándzsás temetkezésük. Alba Regia 11., (1970) 81—108. o. 14 László Gyula: A kenézlői honfoglaláskori íjtegez. FA 7., (1955) 111—122. o. 15 Fettich: AH 21., (1937) 297—303. o. 16 Vö. Fodor István: Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből. Régészeti Füzetek, II. 15., (1973) 4. 0. 17 Az erdőtelki nomád sír (szablya, fokos, kengyelpár, zabla) talán a XI. század I. feléből való volt. Nagy Árpád: Eger környéki és tiszavidéki besenyő települések a X—XI. században. Az Egri Múzeum Évkönyve (a továbbiakban: EMÉ) 7., (1969) 135—137. o. A kunok régészetének összefoglalását Pálóczi Horváth András végezte el: A magyarországi kunok régészeti kutatásának helyzete. FA 24., (1973) 241—250. o.