Hadtörténelmi Közlemények, 119. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2006)
4. szám - NÁNDORFEHÉRVÁR, 1456-2006 - Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. Kérdések és következmények. - 2006. 923. p.
Közismert, hogy 1448 óta a török birodalom jóval erősebb lett. II. Mehmed szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, ami egész Európában nagy riadalmat keltett. A pápaság keresztes hadjáratot akart szervezni.14 A török császár apja nándorfehérvári kudarcát szerette volna kiköszörülni. Úgy vélte, hogy annak hat hónapi sikertelen ostroma helyett két hét alatt megvívja a várat, és két hónap múlva Budán ebédel.15 Bár ez nyilvánvaló kérkedés, a célja kétségkívül Nándorfehérvár elfoglalása volt. II. Mehmed ostromáról rendelkezésünkre áll sok forrás és könyvtárnyi feldolgozás.16 A szultán már 1455 decemberében megkezdte a felkészülést. 1456. április 7-én érkezett a hír Budára, hogy Magyarország ellen jön. A források száz-százötvenezer harcosról, több mint 300 ágyúról, sok hajóról emlékeznek meg. A modernebb szakirodalomban Held 60 000 lovassal és 20 000 gyalogossal,17 E. Kovács összesen 60-70 000-el számol. Ez jóval kevesebb, mint a régi becslés. Held úgy véli, hogy Hunyadi hadereje 60-75 000 emberből állt, akik közül 30 000 tartozott a keresztesekhez. A többi a volt kormányzó és néhány mágnás csapataiból tevődött ki. E. Kovácsnál kisebb számot találunk: szerinte a várban Szilágyi Mihály parancsnoksága alatt 5000 ember volt, Hunyadi 12 000 katonával és Kapisztrán 25-30 000 keresztesével érkezett.18 Meg kell jegyeznünk, hogy mindez becslés, amely a török létszámadatokat - valószínűleg jogosan - csökkenti, a keresztesek számát viszont nem. A kérdés pedig nagy jelentőségű, és ezért teszem fel, mert a fenti számok elfogadhatósága esetén a török túlerő nem volt túlságosan elsöprő erejű. Mielőtt ezzel foglalkoznék, röviden szólni kell az ostrom lefolyásáról.19 A szultán július 3-án érkezett Nándorfehérvár alá, és 4-én kezdte meg a város körülzárását. Hajóhada a folyókon történő segítségnyújtást akadályozta meg. Hunyadi csapataival később érkezett, és Zimonynál táborozott le. Július 14-én sikerült a Szalánkeménnél állomásozó flottával megtámadni és legyőzni a török hajókat, amelyeket a nándorfehérvári naszádok hátulról támadtak meg, így a hajókon bejutott seregével a városba, amelyet hadianyaggal és lőszerrel is ellátott. A szultán ágyúival lövette a várost, és sikerült a falak egy részén rést ütni. II. Mehmed július 21-én alkalmasnak látta az időt a roham elrendelésére. A törökök be is jutottak a városba, és fosztogatni kezdtek. (Nándorfehérvár erődített városból, and Society in Eastern Central Europe Vol. III.) Brooklyn, 1982. 106. o.: „although the stronghold was saved by an unusually determined defence, the siege indicated that the Ottoman danger was graver than ever before." Bárány, i. m. 155-156. o.; Török József: A tizenötödik század magyar egyháztörténete. (Keresztény Századok.) Budapest, 2006. 99. o. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. II. k. Pest, 1852. 412. o. Csak néhányat idézek. Elekes: i. m. 438-479. o. A nagy marxista medievista gyakorlatilag a teljes forrásanyagot felhasználta, viszont erősen érvényesítette politikai nézeteit. Erre utal fejezet címe is: „A nép megvédi hazáját." Itt jegyzem meg, hogy a diadal 500 éves évfordulója alkalmából a Hadtörténelmi Közlemények új folyam III. évfolyam (1956), 2. sz. 3-8. oldalain „A nándorfehérvári diadal 500. évfordulójára" címmel szerző nevét meg nem adó szerkesztőségi cikket közölt. Politikai célzata ellenére viszonylag elfogadható módon elemzi a harcokat. Lásd még Joseph Held: Peasants in Arms, 1437-1438 & 1456. In: War and Society, i. m. 88-95. o. Held a keresztes parasztkatonaság kérdésére fekteti ugyan a hangsúlyt, de többször vitázik Elekes nézeteivel. Az újabb irodalomból rövid, de szolid összefoglalást kapunk a következő munkákból: E. Kovács i. m. 70. o.; Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. (História Könyvtár, Monográfiák 17.) Budapest, 2001. 246-247. o.; Tringli: i. m. 39-41. o.; Bárány: i. m. 156. o.; Török: i. m. 99-102. o. 17 Held: i. m. 89. o. 18 Held: i. m. 90. o.; E. Kovács: i. m. 70. o. Bárány: i. m. 156. o. húsz-harmincezer keresztesről ír. — 925 —