Hadtörténelmi Közlemények, 121. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2008)
3-4. szám - Tanulmányok - Hermann Róbert: Bevezetés a történeti delfinológiába – avagy Mészáros Lázár emlékiratainak kiadása 537-572
lat. 155 Első komolyabb munkáját, amely egy „török népismei dolgozat" volt, 1853-ban írta. A gimnázium elvégzése után a nagyváradi jogakadémián, majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, az egyetem után két évig ügyvédgyakornok volt. Jogászként került kapcsolatba Szilágyi Virgillel, aki meghívta őt a Budapesti Viszhanghoz, onnan pedig Vahot Imre hívására a Napkelethez került egy időre. (Ide megpróbálta megszerezni amerikai tudósítónak Xantus Jánost.) 156 A lapban „A feltámadt peleskei nótárius levelei"-ben mindent támadott, ami a magyar nemzeti érzést sérti. 157 1861. január 1-jén indította meg Garaboncziás Diák című politikai-szatirikus lapját, melynek rövidesen háromezernél több előfizetője volt. Miután azonban a lapot kiadó id. Werfer Károly megszökött a kiadásra szánt pénzzel, Szokoly 1861. április 17-ével megszüntette a lapot. Ekkor Tóth Kálmán hívására a hasonló profilú Bolond Miska főmunkatársa lett, sőt, egy időben szerkesztette is azt. 1868 májusáig volt állandó munkatársa a lapnak. 158 1861-ben megnősült, a házasságból született kisfia azonban rövidesen meghalt. 1862-ben néhány héten át a Hölgyfutár szerkesztője volt. 159 1863-1864-ben rendes munkatársa volt a Magyar Sajtó című politikai lapnak. 1864-ben Balázs Sándor helyett egy évig ő szerkesztette a Magyarország és a Nagyvilágot. ]M) Emellett Vadnai Károllyal együtt (Vadnai a szépirodalmi, Szokoly pedig az ismeretterjesztő részt), illetve egyedül több évig (1863-1865) szerkesztette az „Emich Gusztáv Nagy Naptárát" is. A megfeszített munka, valamint kisfia halála megviselték az egészségét, s 1864-ben súlyos betegségbe esett, olyannyira, hogy az orvosok már-már lemondtak a gyógyulásáról. 1865. január 1-jén indította meg a Hazánk s a Külföld című, szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapot, amelyet a Vasárnapi Újság „vetélytársának" is szánt. 161 A lap nagy terjedelemben foglalkozott történeti témákkal, de nem csupán a XVI-XVII. század eseményeivel, hanem például, a magyar jakobinusokkal 162 vagy Lovassy László perével. 163 1867. április 4-én Heti Posta címmel újabb, a nép politikai oktatását célzó, eleinte a kiegyezési rendszert, majd annak balközép ellenzékét támogató lapot alapított. 164 1871-ben a Pest megyei Tinnyére költözött, s a két lap szerkesztését rövidesen előbb de facto, majd de iure is átadta Kazár Emilnek. 1872. június végéig még mindkét lapba rendszeresen írt, attól kezdve főleg a gazdálkodásnak élt. 1882. július 2-án meghalt a felesége. 155 Dalmady Győző: Visszaemlékezések (1893-1910). In: Dalmady Győző költői és prózai munkéi 1856— 1914. Negyedik kötet. Prózai rész. Budapest, 1936. 16-18., 30-34. o. In Lásd erre Szokoly-Prépost István, Pest, 1858. júl. 9. OSZ Kt. Lz. 157 Kosáry Domokos-Németh G. Béla (szerk.): A magyar sajtó története, 1849-1867. Budapest, 1985. II/1. k. (a továbbiakban: Kosáry-Német G. II/l.) 438. o. 158 Kosáry-Német G. I/1.673. o.. II/2. 178. o. 159 Kosáry-Német G. II/l. 418. o. 160 Kosáry-Német G. II/2. k. 231. o. Lásd erre Szokoly Viktor-Szilágyi Sándor, Pest, 1864. nov. 14. OSZK Kt. Fond IX/634. Kosáry-Német G. 11/2. k. 226-227. o. 162 Szokoly Viktor-Szilágyi Sándor, Pest, 1866. dec. 12. OSZK Kt. Fond IX/634. 163 Szokoly-Pap Dénes, Pest, 1869. aug. 3. OSZ Kt. Lt. 104 Kosáry-Német G. 11/2. k. 85. o.