Hadtörténelmi Közlemények, 124. évfolyam, Hadtörténeti Intézet (Budapest, 2011)
2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és a lengyel-litván állam közötti "nagy háború" (1409-1411)
TANULMÁNYOK PÓSÁN LÁSZLÓ A NÉMET LOVAGREND ÉS A LENGYEL-LITVÁN ÁLLAM KÖZÖTTI „NAGY HÁBORÚ” (1409-1411) A 600 évvel ezelőtti, 1410. július 15-én a poroszországi Grünwald, Tannenberg és Ludwigsdorf falvak alkotta háromszögben vívott nagy ütközetről, amelyben a Német Lovagrend súlyos vereséget szenvedett a lengyel-litván erőktől, a történetírás - politikai felhangoktól sem mentesen - már igen sokat írt. Nem csoda, hiszen ez a csata - amit a kortársak is magnus conflictusnk neveztek - lényegében a háború összes többi eseményét elfedte, eljelentéktelenítette, így azok a történeti érdeklődés perifériájára szorultak. Jelen tanulmányunkban megpróbáljuk számba venni a háború kirobbanásához vezető körülményeket, okokat, s a grünwaldi/tannenbergi csata ismertetésétől eltekintve bemutatjuk a közel kétéves konfliktus katonai és politikai eseményeit. A XIV. század első harmadának katonai és politikai viszálykodását lezáró 1343. évi kaliszi szerződés 66 évig tartó hosszú békét teremtett Lengyelország és a Német Lovagrend között. A békeszerződés értelmében Kázmér lengyel király elismerte, hogy Pommerellen, Kulmerland, valamint a Visztula bal partján, kujáviai területen, Nessau és Orlow a lovagrend fennhatósága alá tartozik, a lovagok pedig kivonták csapataikat Dobrin tartományból és a kujáviai Michelau vidékéről, s ezeket a területeket viszaadták Lengyelországnak.3 Majd tíz évvel később azonban, 1352-ben III. Kázmér 40 000 aranyforint kölcsön fejében ismét átengedte, 12 évre zálogba adta a Német Lovagrendnek Dobrin tartományt.4 A lengyel királynak ekkoriban a tatárok elleni háborúhoz volt szüksége pénzre, akik 1352-ben a litvánokkal együtt végigrabolták Lublin térségét. Fenyege t C. Krolmarm: Die Schlacht bei Tannenberg. Ihre Ursachen und ihre Folgen. Königsberg, 1910.; S. Ekdahl: Die Schlacht bei Tannenberg 1410. (Berliner Historische Studien 8/1.) Berlin, 1982.; A. Nadolski: Grunwald. Problemy wybrane. (Rozprawy i Materialy Osrodka Badari Naukowych im. Wojciecha K^trzynskiego 115.) Olsztyn, 1990.; C. Jorgensen: Tannenberg, 1410. In: K. Devries-M. Dogherty — /. Dickie - P. G. Jesticu - C. Jorgensen-. A középkor nagy csatái: 1000-1500. Hastingstől Konstantinápolyig. Budapest, 2007. (A továbbiakban: Jorgensen 2007.) 168-175. о.; Font M.: A német lovagrend alkonya. Pécs, 1997. (A továbbiakban: Font 1997.); S. Ekdahl: Die ,3anderia Prutenorum” des Jan Dtugosz - eine Quelle zur Schlacht bei Tannenberg 1410. Göttingen, 1976.; A. Prochaska: Dlugosz a Cronica conflictus о grunwaldzkiej bitwie. Kwartalnik Historyczny, 1910. 405- 421. o.; S. M. Kuczynski: Bitwa pod Grunwaldem. Katowice, 1985.; S. Ekdahl: Tannenberg/Grünwald - ein politisches Symbol in Deutschland und Polen. Journal of Baltic Studies, 22. (1991.) (A továbbiakban: Ekdahl 1991.) 271-324. о.; G. Evans: Tannenberg 1410-1414. London, 1970.; S. M. Kuczynski: Wielka wojna z Zakonem Krzyzackim w latach 1409-1411. Warszawa, 1966. (A továbbiakban: Kuczynski 1966.) 2 А XIV. század első harmadának viszályairól lásd: pl. S. Gouguenheim: Le proces pontifical de 1339 contre l’Ordre Teutonique. Revue Historique, 647. (2008.) 567-603. o.; H. Chlopocka: Procesy Polski z zakonem krzyzackim w XIV wieku. (Studium Zródloznawoze.) Poznan, 1967. 3 Regesta historico-diplomatica Ordinis S. Mariae Theutonicorum 1198-1525. Pars II: Regesta privilegiorum Ordinis S. Mariae Theutonicorum. Mit einem Anhang: Papst- und Konzilsurkunden. Hrsg, von: E. Joachim - W. Hubatsch. Göttingen, 1948. (A továbiakban: Regesta II.) Nr. 738. 4 Preußisches Urkundenbuch V,l. Hrsg, von: K. Conrad. Marburg, 1969. (A továbiakban: PUB V,l.) Nr. 202.