Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-48. szám)
1953-02-01 / 27. szám
2 1963 .KEBETJAB, 1. VASARNAP A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953- évi tervben előirányzott termésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszerek. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátálást, csírájában el kell fojtaniok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondoskodniok kell a nehézségek leküzdéséről- Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság minisztertanácsa az alábbi határozatot hozza: 1. Az 1953. évi tavaszi szántásvetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célgazdaságokban a gazdaság igazgatója, b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalék ingatlanokon a helyi földművesszövetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területénél pedig irányító szervük felelős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot, vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kát, hold a szántóterületük. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszövetkezeteinek szántóterületét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy a földművesszövetkezeteknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás, vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterületek megműveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15. és szeptember 1. között földfelajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet is. Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíteni. 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek meghatározott területen termelni: a) Aki őszi kenyérgabona vetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes gabonavetésterület — az ősziek, a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. b) A 83/1952 (IX. 16.) M. T. sz. rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpával kell bevetni. c) A községi vetésterven belül, a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább 7 százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonya termelési kötelezettséget legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogasoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni. a) A mezőgazdasági igaerő tulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni. b) A községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadíjat kell fizetni III. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni.) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt, felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztított állapotban. c) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a tavasszal elvetésre vülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kötelesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban legalább 3000 kát. hold tavaszbúza, 12.000 kát. hold tavaszárpa, 2500 kát. hold gyapotba termelőszövetkezetekben 600 kát. hold tavaszbúza, 3000 kát. hold tavaszárpa vetőmagját a vetés előtt jarovizálják. c) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás-vetési munkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsák b) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minden felhasználható ekét, boronát, simítót, hengert, vetőgépet legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék meg a gépmunkaszerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a művelési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését. b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak előkészítését, a munkagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20. és 28. között helyszíni szemlén kell ellenőrizni c) A gépállomások gépeinek kijavítását és a traktorosbrigádok felszerelését és megszervezését február 15-20 között minden gépállomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni. d) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra. IV. A tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell végezni az őszről elmaradt mélyszántást. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást. 2. A tavaszi talajelőkésziítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt, kell végrehajtani. a) Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszánlását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb 8 napon belül be kell fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni a fogasolást. b) A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a simitózást (fogasolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb 3 napon belül be kell fejezni. c) Az összes szántóterületek felszántását és simítózását (fogasolását) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és simítózott területeken a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozással kell a vetőágyat előállítani. 3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell használni az összes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágyakészleteket. a)Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni ■termelők azokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszelki nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és középérett istállótrágyát. b) Azokon a gyapotterületeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem végezték el, kát holdanként 50— 150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni atavaszi talajelőkészítés előtt és a talajelőkészítéssel a földbe bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le. d) Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejlett trágyakezelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. a) A simítózással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, a tavaszi búza, a borsó, az olajlen, rostlen, a lencse, a bükköny, a hagyma és füveskerék vetését Ezeknek a növényeknek a korai elvetésére fel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely a talaj nedvességi állapotát figyelembe véve alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet, nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa és zab, a lucerna,a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csillagfürt és cukorrépa, a takarmányrépa vetését. c) 8—12 C fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, valamint az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) A 14 C fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. e) 12—16 C fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazdaságok három munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyénitermelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők nyolc munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon belül kötelesek elvetni. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítják meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan kötelesek atermelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének a megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg. h) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb területen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40-200 kát. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 kát. hold tavaszi gabonát és az összes roszlent keresztsorosan vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kát. hold kukorica és napraforgó a termelőszövetkezetek legalább 175.000 kát. hold kukorica és napraforgóvetést végezzenek négyzetes vetéssel.) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát és a burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trágyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen istállótrágyázásban nem részesülek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyával, komposzttal, baromfi trágyával, vagy fahamuval végzett fészektrágyázással növeljék. 5. A tavaszi szántás-vetéssel egyidőben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint a rétek és legelők (évvégi és koratavaszi ápolási munkáira) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a belvizek levezetését a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a szántás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. A belvíz levezetéséhez az állami gadaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi, iga és kézi erőikkel kötelesek segítséget nyújtani. b) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők tél végén és kora tavasszal, amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerezését azonnal végezzék el. A jól áttelelt őszi vetéseket a fagyveszélyek elmúltával azonnal, de legkésőbb április 1-éig meg kell fogásolni (boronálni). c) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az erre a célra rendelkezésre bocsátott és a termelő üzemek készletében lévő pétisó műtrágya teljes felhasználásával fejtrágyázásban kell része(Folytatása a 3. oldalon)