Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-06 / 80. szám
1955. ÁPRILIS 8. SZERDA Barczi Gyula elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség, kedves elvtársak! Tíz esztendeje annak, hogy a dicső szovjet hadsereg hősi harcok során kiűzte hazánkból a fasiszta hordákat. 1945. április 4-én egész Magyarország felszabadult, hazánk visszanyerte nemzeti függetlenségét és négyszáz év küzdelme után először lett valóban szabad és független ország. Hazánk felszabadítása a fasiszta rabság alól döntő fordulópontot jelent egész nemzetünk életében. A német fasizmus szétzúzásával együtt a szovjet hadsereg szétzúzta a magyar uralkodó osztályt s vele együtt a népellenes rendszert is. Ezzel lehetővé vált, hogy a hatalom a nép fiai, a munkások és parasztok kezébe kerüljön. A hazaárulásban oly jártas magyar uralkodó osztály látva bukását, uralmának pusztulásával együtt akarta pusztítani országunkat, népünket is. Nem e „dicsőséges“ nagy urakon — az ország akkori vezetőin — a nyilas söpredéken múlott, hogy nem lett több rom, halott, özvegy, árva és nyomorék. Ha több idejük lett volna, egész biztos ez az izig-vérig népellenes banda még több üzemet, hidat, vasutat, intézményt és életet pusztított volna el, hurcolt volna nyugatra, mint amit elpusztított és elhurcolt. E vezetők jóvoltából hazánk, Németország utolsó csatlósaként vett részt, a háborúban. Az, hogy a német és a magyar fasisztáknak nem sikerült az országot teljesen kifosztani, még jobban felperzselni, az felszabadítónknak, a dicsőséges szovjet hadseregnek és Sztálin elvtársnak köszönhető. Joggal állapította meg tíz évvel ezelőtt a Magyar Kommunista Párt — mondotta többek között Barczi elvtárs —, hogy „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország“. Milyen kevesen voltak, akik elhitték a kommunista pártnak, hogy ezt az ezer sebből vérző, porba sújtott, a fasiszták és a nyilas pribékek, által mélyen megalázott országot talpra lehet állítani. Tíz év igazolja, hogy nem a kétkedőknek, a kishitűséget tápláló, hazudozó, fenyegetőző imperialistáknak és belső ügynökeiknek, a sötét, népellenes reakciósoknak lett igazuk, hanem a magyar újjászületést meghirdető, a népben bízó és e hatalmas újjáépítő munkát vezető, irányító pártnak, a kommunisták pártjának. Arról beszélt ezután Barczi elvtárs, hogy milyen mélyreható átalakuláson ment keresztül az ország, hogy hazánk szabad és független ország lett. Köszönet ezért elsősorban azoknak a hősöknek, akik életüket és vérüket áldozták népünk szabadságáért, hazánk függetlenségéért. Hajdú-Bihar megyében 85 volt az ezer holdon felüli nagybirtokosok száma, ezen belül négyen tízezer holdon felüli nagybirtokon gazdálkodtak. Az 50 holdon aluli birtokosok kezén a megye területének csupán 38 százaléka volt. Több mint 22 ezer uradalmi cseléd, mintegy 35 ezer teljesen föld nélküli, nincstelen család nyomorgott, tengette magátmásról holnapra. Élt a legnagyobb kilátástalanságban. Nem volt jobb a munkásosztály, az értelmiség sorsa sem. Megyénkben még 1935-ben, a fellendülés időszakában is több mint 17 ezren jelentkeztek ínségmunkára. Ugyanakkor a debreceni szellemi munkanélküliek száma 1172 fő volt. Aztán arról beszélt Barczi elvtárs, hogy milyen volt a közegészségügy helyzete, az orvosi ellátás a falusi nincstelen szegénység sorsa. Aki ma dolgozni akar, az dolgozhat, aki pedig becsületesen dolgozik, az biztosítja a maga és családja megélhetését. Nálunk a munka a becsület és a dicsőség dolga lett. Pártunk, kormányunk a kiváló dolgozókat magas kitüntetésben, jutalomban részesíti. A munkások és dolgozó parasztok gyermekei a múltban csaknem teljesen ki voltak rekesztve a felsőfokú és középfokú' oktatásból. 1937-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemre csak egyetlen dolgozó paraszt gyermeke iratkozott be, az iskolaév végére „valami okból kifolyólag“ ez az egy is kimaradt. És kik vezették a dolgozó népet? A törvényhatóságban, a közgyűlésekben földbirtokosok, népnyúzó kulákok, ügyvédek, főszolgabírák és malomtulajdonosok foglaltak helyet, akik aztán vágóhídra is küldték a nemzet színe-javát, a magyar fiatalokat. Beszéde további részében ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a földosztás után a földhöz juttatott kisparasztság elért a párt és a kormány segítségével. A megyében ma 289 termelőszövetkezetben folytatják mind sikeresebben a nagyüzemi gazdálkodást. Az egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége is jó munkával viszonozza a párt, a munkásosztály, a Szovjetunió segítségét, s így segíti elő az ország felemlekedését, saját jólétének növekedését. Felsorolta azo- NÉPLAP Hálatelt szívvel, forró szeretettel köszöntjük felszabadítónkat, segítőnket, a dicső szovjet népet Díszünnepség Debrecenben hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját A felszabadulási ünnepségek sorén vasárnap este, a nagy évforduló előestéjén Debrecen élenjáró dolgozói jöttek össze a Központi Kultúrotthon nagytermében, hogy méltóképpen megünnepeljék hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját. A hatalmas díszterem már 7 órakor zsúfolásig megtelt, mintegy 1400 ember szorongott a nézőtéren. A jelenlévők soraiban ott voltak azok a szovjet katonák, akik 1944 őszén részt vettek városunk felszabadításában. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Szabó István elvtárs, altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, az MDP Központi Vezetőségének tagja, Barczi Gyula elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság első titkára, Kulcsár Ferenc elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság másodtitkára, Baranyai György elvtárs, a Debrecen Városi Pártbizottság titkára, Tatár Kiss Lajos elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb. elnöke, Ménes János elvtárs, a Debrecen Város Tanácsa vb. elnöke, Bartha János elvtárs, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottságának elnöke, Bencsek István elvtárs, a Hazafias Népfront debreceni bizottságának elnöke, Szénás Sándor, a DISZ megyei bizottság szervező titkára, Mester Sándor elvtárs, a Belügyminisztérium Hajdú-Bihar megyei Főosztályának vezetője, Farkas István elvtárs, az SZMT elnöke, Selmeczi Gyula elvtárs, honvéd alezredes, Laboncz András elvtárs, a „Munka Vörös Zászló Érdemrendjével“ kitüntetett kőműves, Kádár László elvtárs, az egyetem rektora, Ladányi Józsa elvtársnő, egyetemi tanár, Stozicski Ferencné, az MNDSZ Hajdú-Bihar megyei titkára. Helyet foglalt az elnökségben Nyikoláj Petrovics Gladkov és Lucenko szovjet ezredes elvtársak. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Bencsik István, a Hazafias Népfront debreceni bizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepi gyűlést, majd Barczi Gyula elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet, hát az új gyárakat, amelyek a közelmúltban a három- és az öt- ♦ éves tervben épültek. Ismertette : a debreceni üzemek dolgozóinak kiváló termelési eredményeit, amelyeket a szocialista munkaverseny során felszabadulásunk tizedik évfordulójának tiszteletére indítottak. Barczi elvtárs megcáfolhatatlan számokkal és tényekkel érzékeltette a megye dolgozó népének életszínvonal emelkedését. Például: 1937-ben a megyében 7200 rádió volt, s ma 46 500 rádió szól a dolgozók otthonában. Ma minden községnek mozija, könyvtára, kultúrotthona stb. van. Befejezésül ezeket mondotta Barczi elvtárs: Felszabadulásunk tízéves évfordulója alkalmából hálatelt szívvel, forró szeretettel köszöntjük felszabadítónkat, segítőnket, a dicső szovjet népet. A megye dolgozói tudják, hogy szabadságukat, megjavult életüket elsősorban a Szovjetuniónak, a szovjet népnek köszönhetik. Az elért eredmények nem választhatók el a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja vezető, irányító munkájától. Tovább kell erősíteni barátságunkat felszabadítónkkal, a békeharc zászlóvivőjével, a nagy szovjet néppel és a baráti népi demokratikus országokkal, a béke és a szabadság minden őszinte hívével. Ezt az utat jártuk az elmúlt 10 évben, ez volt sikereink fő záloga, ezt az utat fogjuk járni a jövőben is. Nem kétséges, hogy eredményeink a következő 10 évben összehasonlíthatatlanul nagyobbak lesznek, mint az elmúlt 10 év eredményei. Ezután megható, kedves ünnepség következett. Ménes János elvtárs, Debrecen Város Tanácsa elnöke orosz nyelven üdvözölte azokat a jelenlevő szovjet katonákat, akik részt vettek Debrecen város felszabadításában. Mintegy 15 szovjet tisztnek nyújtott át a város dolgozói nevében emléktárgyakat a hála és a szeretet jeléül. Lucenko ezredes mondott rövid beszédet. A szovjet katonák és a szovjet nép forró testvéri üdvözletét tolmácsolta. Ezután Nyikoláj Petrovics Gladakov ezredes elvtárs átnyújtotta Ménes János elvtársnak a város dolgozóinak ajándékozott gyönyörű nagy vázát és egy zászlót. Ezzel az ünnepség első része véget ért. Befejezésül felhangzottak az Internacionálé akkordjai. ★ A díszünnepség második részét Kodály—Virág Benedek: „Békesség óhajtás 1810. esztendő“ című művének előadásával a Debreceni Népi Együttes kórusa nyitotta meg, Czövek Lajos vezényletével. A kiváló énekkar műsorán a továbbiakban Bárdos: „Kossuth szvit“-je, valamint Járdányi: „Hajnali tánc“-a szerepelt — zenekari kísérettel. Az együttes táncosai a „Szakácsasszonyok táncát“ és a nagysikerű „Dübögőt“ adták elő. A Csokonai Színház művészei közül Hotti Éva Benjámin László: „Örökké élni“, Solti Bertalan Kossuth-díjas Darvas József: „Város az ingoványon“ című művének egyik részletét, Téri Árpád Illyés Gyula „Az építőkhöz“ című versét adta elő. Fellépett az ünnepi műsorban Mátyás Mária Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház tagja. Vers, ének, tánc nagy színes csokorban fonódott össze. Tíz éve szabad a népünk — erről beszélt a műsor is. Kimondatlanul is erről szóltak a csillogó szemek, ezt sugározta a szívekből áradó derűs szenvedély. Tíz éve szabad a nép. Tíz éve szárnyal olyan szabadon a dal, ahogy azelőtt soha sem szárnyalhatott, így csak szabad emberek szabad fiai tudnak dalolni.n 7 Churchill angol miniszterelnök lemondott A BBC jelenti: A Buckingham palotából hivatalosan közölték, hogy Winston Churchill kedden délután kihallgatáson jelent meg II. Erzsébet királynőnél és benyújtotta lemondását a miniszterelnöki tisztségről. Churchill 81. életévében van. A BBC parlamenti tudósítója szerint politikai körökben általában azt várják, hogy a királynő Anthony Eden külügyminisztert fogja kinevezni miniszterelnökké. így ünnepelt Hajdúböszörmény... A nagy hajdúsági város, Hajdúböszörmény ünneplőbe öltözött felszabadulásunk nagy napjára. Lobogódíszt öltött a város és a szorgalmas hajdúböszörményiek a lobogódísz mellé olyan tisztaságot teremtettek, hogy szinte eldobott cigarettavéget sem lehetett találni az utcán. Tükörtisztára seperték nemcsak a gyalogjárdákat, hanem még a kocsiutakat is. A külsőségi utcákon koronával tüntették el a szekérvágta rögöket. Hajdúböszörmény a város csinosításával, példás tisztaságával, külsőségében is megmutatta, hogy április 4-e a legnagyobb ünnepe. A város lakói lélekben is ünnepeltek. Megmutatta ezt a szovjet hősök oszlopánál tartott ünnepély, a sok-sok koszorú, a hála, az el nem múló szeretet jelei. Hajdúböszörmény nagy ünnepére a városba érkezett két szovjet elvtárs, Kosztyenkov Vladimir főhadnagy és Vasziljev Mihail kapitány, akiket a szeretet száz jelével vettek körül a hajdúböszörményiek. A pártbizottságon ünnepélyesen fogadták a szovjet elvtársakat, s megajándékozták őket egy remekbe készült sakktáblával és figuráival. Az iparművészi, remekbe készült sakk-készlet a Hajdúböszörményi Famegmunkáló KTSZ tagjainak ügyességét dicséri. A sakkfigurák faragása, festése Bocskai hajdúinak öltözékét idézi. Az ajándék nagyon megtetszett a szovjet elvtársaknak, s alighogy elbeszélgettek Hajdúböszörmény vezetőivel, nyomban ki is próbálták, hogyan lehet nyerni egy jó játszmát a remekbe készült sakktáblán. Bácsi István elvtárs, a pártbizottság egyik tagja ült le sakkozni. Jó sakkozó hírében áll, de bizony játszmát vesztett a szovjet elvtárssal szemben. A pártbizottságról a Petőfi Ház nagytermébe mentek, ahol Rácz Gyula elvtárs, az MDP Hajdúböszörményi Pártbizottsága titkárának megnyitó szavai után Dani Imre elvtárs, a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság Mezőgazdasági Osztályának vezetője tartotta meg az ünnepi beszédet. Dani Imre elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után a Petőfi Ház zsúfolt nézőtere előtt nívós kultúrműsor volt. Hajdúböszörmény dolgozó népe méltón ünnepelte felszabadulásunk ünnepét. Az ünnepség után a Dózsa Termelőszövetkezet székházában vendégül látta a szovjet elvtársakat. Közel 200 terítékes ebéden, lelkes hangulatban ünnepelték a magyar—szovjet barátságot. Bencze Mihály ..és Balmazújváros Balmazújváros főtere április 4-én már a kora délelőtti órákban megtelt ünneplő ruhába öltözött emberekkel, akik részt vettek hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára rendezett ünnepségen. Fél 10 után néhány perccel megkezdődött az ünnepi felvonulás. Elől haladtak a pártszervezetek és a tanács dolgozói zeneszó mellett, utánuk a tömegszervezetek, majd a tsz-ek és a gépállomás dolgozói vonultak a tribün elé. A felvonulás után a magyar és szovjet himnusz hangjai mellett a párt és a tömegszervezetek 22 gyönyörű koszorút helyeztek ela szovjet és a magyar hősök emlékművének talapzatán. 10 órakor megkezdődött az ünnepség. Az ünnepi beszédet id. Szarvas Imre tartotta. Méltatta a párt harcát, a dicső szovjet hadsereget és annak vezetőit, akik segítségére voltak a magyar népnek, hogy kiszabadítsa magát az évszázados elnyomatásból és megkezdhesse a boldogabb élet építését. Méltatta eddig elért sikereinket, amelyeket a magyar nép a párt vezetésével nagy erőfeszítésekorán ért el. Délután 2 órakor a tanács rendezésében ünnepi ebéd volt. Este a kultúrteremben az általános iskola növendékei és a Petőfi Olvasókör adtak kultúrműsort, majd reggelig tartó táncmulatsággal ünnepelte Balmazújváros a felszabadulás tizedik évfordulóját. Kitüntetések átadása a Csokonai Szináznan Vasárnap délután bensőséges ünnepség keretében osztotta ki Ihos Ferenc, a Népművelési Minisztérium Színházi Főosztályának helyettes vezetője a színház több tagjának felszabadulásiunk 10. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetéseket. „Szocialista Munkáért Érdemérmet” kapott Téri Árpád, a Csokonai Színház igazgatója, Thuróczy Gyula színművész, aki a több mint ötvenéves színészi múlt elismeréséért kapta ezt a szép kitüntetést A népművelési miniszter a „Szocialista kultúráért” kitüntető jelvényt adományozta Andaházi Margit, Márkus László, Mensáros László, Örkényi Éva színművészeknek, Balogh Éva és Virágos Mihály operaénekeseknek, Siki Emil díszlettervezőnek, Zakar István maszkmesternek. A népművelési miniszter kitüntető oklevelét kapta Deák Pálma énekkari tag, Zolnai Imre színpadi felügyelő, Bálint Ferenc műszaki felügyelő, Géder András és Székelyhídi Sándor díszletezőmunkás. Ezenkívül a színház 20 dolgozóját tüntették ki a Minisztertanács és a SZOT emléklapjával. A kitüntetettek nevében Márkus László mondott köszönetét. Vámos László, a Csokonai Színház főrendezője „Jászai Mari díj"-at kapott A népművelési miniszter Vámos Lászlót, a Csokonai Színház főrendezőjét az operák és klasszikus drámák kiváló rendezéséért a „Jászai Mari-díj“ II. fokozatával tüntette ki. A „Jászai Mari-díj” II. fokozatát kapta Bicskey Károly, a Debrecenből Kecskemétre elkerül színművész is „Az aranyember”-ben nyújtott kiváló alakításáért.