Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-11 / 86. szám

­ Ürömmel dolgozunk a jobb termésért Termelőszövetkezetünkben az idén is jó termésre van ki­látás. Dolgozunk is érte, hogy úgy legyen. Ápr. 4-re elvetet­tük a borsót, árpát, zabot, za­bosbükkönyt, 5-én megkezd­tük a cukorrépa vetést. Már be is fejeztük. Szép a búza ve­tése. A melegágyakban szépen fejlődnek az uborka, tök, para­dicsom és paprika palánták. •1£5S. APRTt® 11., SZEHIIDA A termelőszövetkezetek fejlesztése legjobban halad a berettyóújfalui járásban Kedden délelőtt ülést tar­tott a megyei ta­nács végre­hajtó bizottsága. Fülöp Imre elvtárs, a mezőgazdasági igaz­gatóság vezetője részletes be­számolójában ismertette az első negyedév termelőszövet­kezeti fejlesztési eredményeit. A kimutatás szerint Hajdú- Biharban az év első három hónapjá­ban 3013 család, 3713 tag­gal lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A termelőszövetkezetek föld­je az év első három hónapjá­ban 10 591 holddal növeke­dett. A fejlesztés tekintetében a legjobb eredményt a berettyó­újfalui járás érte el, s vissza­esett a püspökladányi járás, ahol pedig hónapokon ke­resztül tartották az első helyet termelőszövetkezeti fejlesztés terén. A részletes kimutatás­ból az is kiderült, hogy a kö­zépparaszt belépők száma még mindig nem érte el a kívánt százalékot. Különösen gyen­ge ezen a téren az eredmény a püspökladányi járásban, de a debreceni járásban is. A megyében a március 31-i állapot szerint 231 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet és 28 termelőszövetkezeti csí­pőst működik. Az ez évben alakult új termelőszövetkeze­tek közül jó munkát végez a pocsaji Új Remény, a polgári Petőfi. Itt már közös gazdasági épületekkel rendelkeznek, közös állatállományuk is van és állatállományukat céltudatosan továbbfejlesz­tik. Helyes ez, hiszen eredményes gazdálkodás, fejlett állatte­nyésztés nélkül el sem kép­zelhető. Az új termelőszövetkezetek segítése fontos feladata a já­rási tanácsoknak, de feladatá­nak kell, hogy tekintse az új szövetkezetek erősítését min­den régi, jól dolgozó termelő­­szövetkezet is. Példát mutat ebben a nagyrábéi Petőfi és a bolkonszegi Új Világ Terme­lőszövetkezet. A berettyóújfalui járás eredményei azért olyan jók, mert itt elsősorban mag­ak a termelőszövetkezeti tagok agitálnak a termelőszövetkezet mellett, érvényesül a személyes pél­damutatás, s igen jó baráti viszony alakult ki termelő­szövetkezeti tagok és egyé­nileg dolgozó parasztok kö­zött. A berettyóújfalui járásban si­került megvalósítani a leg­helyesebb módszert, a fejlesz­tés érdekében:­agnációs cso­portok alakultak a szövetke­zetekben, s ezek a csoportok nem kampány­feladatnak, hanem állandó feladatnak te­kintik az egyénileg dolgozó parasztok látogatását, a szö­vetkezet eredményeinek, munkájának ismertetését. Az egyes termelőszövetke­zeteket tekintve a nagyrábéi Petőfi és Kossuth, a berettyó­újfalui Kossuth, a komódi Új Barázda és Kossuth agitációs munkájának van a legjobb eredménye. Változatlanul gyengén ha­lad a termelőszövetkezeti fej­lesztés munkája különösen a középparasztság felé muta­tott helytelen magatartás kö­vetkeztében Álmosdom a Tán­csics és Hajdúböszörményben , a Vörös Csillag termelőszövet- I kezetekben. ’ Megállapította a jelentés,­­ hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében nem minden gépállomásnak sike­­r­rült az agitációt a dolgozók­­ többségére kiterjeszteni. Hiba, hogy több gépállo­másnál a traktorosok, bár erre a lehetőségük munka közben is megvan, nem vé­geznek agitációs munkát. I A termelőszövetkezetek ta-1 vasat felkészülésével kapcso-­­latban jó munkát végeztek, a­ gépál­lomásokka­l megkötötték I a szerződést, nincs hiba a ve-­­ tőmag körül, csupán a lóhere- és lucerna vetőmag hiányzik s egész sor szövetkezetben. A tavaszi munka gyors vég-­ zésében a lehetőségek az anna-­a­l­ kihasználásával a tiszacse- I­gei Kossuth, az egyeki Sztaha- I­nov és Petőfi, a földesi Rá-5 kóczi és Petőfi jártak az élen. Alig várták, hogy a talaj kis­sé szikkadjon, azonnal kezd­­­­tek a koratavaszi növények í­vetéséhez és azt példamuta­­­tóam elsőnek is fejezték be­­ a megyében. í A macsi Néptanács Tsz 18 mázsa dohányt termel­t holdanként A macsi Néptanács Terme­lőszövetkezetben teljes lendü­lettel halad a tavaszi munka. Többet termelni, mint 1955- ben, ez a célja a szövetkezet­nek. Ezért tesznek minden ve­tőmagot idejében a földbe és segítik műtrágyával a gyen­ge őszi kalászosokat fejlődé­sükben. A tsz az összes őszi ga­bonáját már fejtrágyázta. Negyven hold felfagyott ve­tést hengerezett. A 40 hold szerződött borsót elvetette, 30 hold cukorrépát is. Tíz hold dohánynak a földjét előkészí­tették, ősszel 250 mázsa istál­lótrágyát szórtak a földre, 30 centiméter mélyen felszántot­ták. Az istállótrágyán kívül holdanként 80 kiló pétisót, 150 szuperfoszfátot és 60 kiló ká­lisót szórtak a dohányföldre. Tavaly dohányból 16 mázsát termelt a szövetkezet holdan­ként, az idén 18 mázsát akar termelni. Fodor András tsz tag Nagyon szép a határunk, örömmel dolgozunk a nagyobb termésért. Tollas Sándorné Rákosi-telepi Petőfi Tsz A kábai Tolbuchin Tsz fejleszti állatállományát A kábai Tolbuchin Termelő­­szövetkezet 1956-ban gyarapít­ja állatállományát, főleg saját nevelésű állatokból. Ehhez a lehetőség meg is van a szö­vetkezetben. Az állatgondo­zók lelkiismeretes, becsületes munkát végeztek. Munkájuk eredménye a szaporulatban­­ mutatkozik. Gendrács And­rás fiaztató kanász 36 anya­kocát gondoz, 243 gyönyörű malacot választott le. Fehér Lajos juhász 305 anyajuhtól 319 bárányt nevel. A gondozóknak s az­­ állat­tenyésztési brigádvezetőknek is nagy gondjuk van az álla­tok takarmányozására, hogy az idén és a következő évek­ben még bővebben legyen a tsz-ben az abrak mellé pillan­gós takarmány is, lucerna és vöröshere magot vásárolt a tsz. A pillangósok nagy ré­szét már el is vetették. Boda Béla Kaba, Tolbuchin Tsz Április 4-én 143 normálhold talaimunkát végeztek a Hajdúnánási Állami Gazdaság traktorosai A Hajdúnánási Állami Gaz­daság traktorosai április 4-én felszabadulási műszakot tar­tottak. Ezen a napon 143 nor­mál hold talajmunkát végez-­­ tek. Mirkó Imre és Gróf Já-­ nos értek el legjobb ered-­­ményt 96 hold őszi vetést­­ hengereztek meg. Gallyas Ist- I­lián 80, Boda Miklós 60, Kéki­ Antal 60 holdon végzett hen­­gerezést, simítózást. Csomós János, Balogh Miklós, Gajda József fogatosok 24 hold föl­det vetettek be ezen a napon. Afra Gábor és Kovács László traktorvezetők 40—40 holdra szórták el a műtrágyát. Sza­bó József és Hegedűs Lajos fo­gatosok 25 hold lóhere ve­tést boronáltak meg. Példás munkájukért dicséret illeti őket. EVELEZŐIHK ÍRJÁK Teljes lendülettel folyik a tavaszi munka A Polgári Gépállomás felkészült a ku­korica négyzetes vetésére A napokban a Polgári Gép­állomás négyzetes kukorica­vetési bemutatót tartott a kör­zetéhez tartozó termelőszövet­kezeteknél. A bemutatón a küldöttek alaposan megismer­kedtek a négyzetbevető gép munkájával. A bemutató után ugyanis valamennyien vetet­tek a géppel egy-két fordulón s teljesen megismerték műkö­dését. A bemutató azzal az eredménnyel járt, hogy 355 holdra bővült a négyzetes vetés­re szerződött terület a tsz-ek részéről. Többen döntöttek úgy, hogy nagyobb területen vetnek négyzetesen kukoricát, mint tervezték. Géppel gyor­sabbá válik a kapálás és azt az időt, amit a kukorica kézi kapálása emésztett volna fel, más munkákra tudják majd fordítani. Harangozó László Polgár t . A most épülő vasúti állomás Debrecenben a harmadik lesz száz év alatt Debrecen vasúti pályaudva­rénak újjáépítése alkalmából érdemes visszaemlékezni az egykori tiszai vasútvonal lé­tesítésének történetére, mely az ország ezen elhanyagolt és elmaradt részének szomorú képét tükrözi a mai kor em­bere elé. Fejcsóválva veszünk tudomást régi írások olvasása során, hogy milyen nehézsé­gekkel kellett megküzdenie annak, aki Debrecenből pél­dául az ország fővárosába való utazásra szánta el magát. Út­­talan utakon, loval vontatott postakocsikon, átszállással 4—5 napig, néha egész hétig tartó hányattatás és fáradság után érhette el vállalkozó kedvének végcélját. Nem cso­da, ha a legtöbb utas elindu­lása előtt elkészítette végren­­deletét is, mert sohasem volt biztos abban, hogy ép bőrrel tér vissza családja­­körébe a viszontagságos utazásból. A gőzmozdony feltalálása tehát forradalma változást hozott a közlekedésben. .4. első vasútépítési terv A XIX. század elején Euró­­pa-szerte meginduló vasúti építkezések hulláma elért Ausztriába is. Az osztrák kor­mány nagy jelentőséget tulaj­donított annak, hogy a gyar­mati elnyomás alatt tartott Magyarországihoz a vasút megépítésével közelebb fér­kőzzék, nem annyira a kato­nai, mint inkább gazdasági szempontokból. Ausztriában egy Sina György nevű iparbá­ró már az 1830-as évek végén több vasúti vonalat épített s elérkezettnek találta az időt arra, hogy az osztrák kor­mánnyal egyetértően a Ma­gyarországon busás haszon­nal kecsegtető vasúti pályát is ő létesítse. Erre vonatkozó ajánlatai be is nyújtotta a kormánynak, mely a pozsonyi rendi országgyűlés elé ter­jesztette. 1839. december 6-án vették tárgyalás alá Sina ké­relmét, aki ekkor már ma­gyar tőkés érdekeltséget is alakított Ullman pesti ban­kár vezetése alatt. A terv az volt, hogy a Ferdinand északi vasút szárnyvonalát Bécstől Pozsonyig a Duna jobb part­ján vezetik, míg a folyó bal partján egy másik vonal léte­sül Pestig és onnét Debrece­nig. 4. országgy­űléseit leszavazták A pozsonyi országgyűlésen a tisztelt Karok és Rendek ámultak a merészségen, hogy ilyen elképzellhetet­lennek és megvalósíth­at­atl­annak látszó vállalkozás tervét tárgyalás végett a gyűlés napirendjére tűzitek. A technikai haladás gondolatának és a közlekedés reformjának csak néhány bát­rabb képviselő volt szószólója. Kossuth Lajosnak és a többi reformokért lelkesülő hazafi­nak ez időben nem volt sza­va Pozsonyban, mert börtön­büntetésüket töltötték. Jel­lemző, hogy például olyan klasszikus egyéniség, mint a „haza bölcse“. Deák Ferenc, aki a haladásnak, a nép ször­nyű teherviselése alóli fel­szabadításnak, a törvény előtti egyenlőségnek harcosa volt, a Pest és Debrecen kö­zötti vasútvonal megépítését nem tartotta egyébnek, mint megvalósíthatatlan álomnak. Életrajz­írók azzal magyaráz­zák ezt az állásfoglalását, hogy a technikai haladás világhó­dító erejében nem bízott. Deák ferenc álomnak tartotta Érdemes Deáknak, az ellen­zéki politika egyik hivatott vezéremberének a debreceni vasútépítésről szóló beszéde e részletét idézni: — Én azt hiszem, hogy a Debrecen Pest közötti vonal­ra nézve alig akad valaki a K. R. között, aki velem együtt, tekintve a vasútnak más or­szágbeli történetét s hazánk ezen alsó részének statisztikai és geográfiai helyzetét, a fu­varnak e vidéken olcsóságát — álomnak ne tartaná azt, hogy itt valaha vasút létesül­hessen; ha pedig mégis talál­koznék olyan, aki ezt elhiszi, nem bánom, aludja tovább édes álmát, sőt adja­­ isten, hogy az én éberségem legyen álom, aki ezt nem hiszem, az ő álma pedig valósuljon meg. A dolog tehát úgy áll, hogy a vasút inkább létesülhet Pesttől Pozsonyig, vagyis a másik parton Gönyüig, mint ugyanonnan Pestig, de odáig mégis inkább, mint Debrece­nig. Ilyen helyzetben mire alapítsam elhatározásomat, midőn sem az egyik, sem a másik részről biztosító adatot nem látok? stb. Most épül Debrecen harmadik vasúti állomása A vasútért folyó képviselő­­házi harc mégis a Pozsony— Bécs közötti vonal megépítése mellett dőlt el. A szabadság­harc évében mint ismeretes a vasutat Szolnokig üzemibe is helyezték. 1849 után követ­kező esztendőkben újra fel­merült a vonal folytatólagos építésének terve. Most 100 éve, hogy a pályatest és a mellette épülő állomások épü­leteinek sora már Debrecen felé közeledett. Még ma is megvannak nyomai a debre­­cen—budapesti vonalon azok­nak az egyforma, régi stílusú egyemeletes épületeknek, melyeket a Tiszai Vasúttársa­ság emelt. Debrecenben 1856— 57. évben épült fel az első vasúti állomás, melyet a for­galom rohamos emelkedése miatt állandóan bővíteni kel­lett. A múlt század 90-as évek végéig szolgálta ez a régi ál­lomás a vasúti közlekedés cél­jait, míg aztán 1898-ban Deb­recenben hatalmas pályaud­vari építkezések indultak meg. A négy évig tartó munkála­tok sorén létesült a Jár­mű­­javító telepe, mellette a munkásvárossal, a „Kolóniá­val“. Ugyanakkor tüntették el a Badh-korszakbeli sárgára meszelt első vasúti állomást is, valamint megépült az új korszerű pályaudvar és a most lebontásra kerülő bombáktól sújtott épület. A most megindult nagysza­bású építkezés az új ötéves tervnek monumentális alkotá­sa lesz, egyben Debrecen har­madik vasúti állomása, ko­runk egyik legszebb és leg­korszerűbb építkezési remek­műve. Botossa Sándor NÉPLAP Emlékezzünk József Attilára Holott, náddal ringat, holott csobogással, kékellő derűvel, tavi csókolással — lehet, hogy szerelme felde­rül majd mással, de az is ringassa ilyen ringatással. Ezt is ő írta csodálatos ka­masz kedvében, amelynek vers volt mosolya, könnye egyaránt. Sem elemeznünk, sem dicsérnünk nem kell ezt a pár sort, csak olvasnunk és máris érezzük, hogy­ mi­lyen szép. Tiszta mint a harmat és illata van, mint a virágzó rozsföldeknek. Ezt is ő írta, József Attila, akinek a költői sors legrosz­­szabbika jutott és aki még e legrosszabb sors mélysé­geiben is olyan csodálatosan tiszta derűvel tudta énekel­ni, holott náddal ringat. Versednek széles skálájá­ban ezt is nagyon szeret­jük. Ezt a kamaszos suhanc kötekedést, aki hetykén be­lekötött lányba, virágba, s áprilisi jókedvében fel-fel­­rikkantott: tavasz van gyö­­­nyörű. S ennek az igézeté­ben hadd írjak még ide két sort: Jaj te, érzed-e, sze­rető is kéne, friss hóvirág­húsú kipirult suhanás. 1905. április 11-én szüle­tett. Áprilisban akár Tóth Árpád, s egy-egy szép és derült pillanatában csodála­tosan április volt. Tréfás, bo­­hókás, pajzán mosolyos, aki­nek száz rímes ötlete volt, kacajígérésre. Ma emlékez­vén ezt is lássuk meg. Ezt a csodálatos rimbaudi len­dülettel kezdődő költői éle­tet, amely aztán olyan szív­szorító sírásokhoz vezetett. Hogy tudott komoly is lenni és fenséges, apánk mindig robotoltak, hogy len­ne enni kevés kenyerünk. S micsoda fenyegetései voltak: S ha akad, nyakára hágunk. Logikája tiszta volt és gyé­r\—— \\ mántos. Költőileg tudott összegezni: Lement a nap nyugaton, feljött a raip ke­leten. Egyszerű ezz él az, aki ele­ven. Olykor vádolták tételesség­­gel, hogy a költészetből pro­pagandát csinál. De­­játszva nőtt túl mindezeken a váda­kon. Költőileg igazolta ho­gyan kell egyes tételeket verssé oldani. Akár egy ha­lom hasított fa hever egy­máson a világ. Szorítja, fogja, összenyomja egyik do­log a másikat, s így mind­egyik determinált. Ki látta úgy a fasizmus lényegét, embertelen mocs­kát, mint ő. Megdöbbentő képekkel jellemez, izgat és gyűlöltet. Az elnyomás csa­patban károg, élő szívre, mint dögre száll, a földgo­lyón nyomor szivárog, mint hülyék orcáján a nyál. Adott-e valaki szebb arc poétikát költőnek, magyar­nak, mint ő. Jól tudod te, a költő sose lódít, az igazat mondd, ne csak a valódit. Hát ő azt mondta mindig. Az igazat, mert aki költő nem mondhat mást, s ő iga­zán az volt, igazmondásban, magatartásban. Milyen szelíden és hát for­­gástalanul vallott a jövőről, mely egyetlen vigasztalója, megértője, és a hazáról is, melyet sorozatos tragédiák és kétségek után újból és újból felfedezett: íme hát megleltem hazámat, a töl­det, ahol nevemet hibátla­nul írják fölémbe, ha elte­met, ki eltemet. S mivel ma mást már nem tudunk tenni, hát hibátlanul írjuk fölébe nevét, mely ne­künk a hűség és példakép, hogyan kell szeretni az igaz­ságot, és hinnünk a jövő­ben. (b. i.) 3 Atomfizikai tanácskozás Debrecenben Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat négynapos vándor­­gyűlést hívott össze Debre­cenbe. A tanácskozás célja, ■hogy az atommagfizika kísér­leti eszközeinek fejlesztésével, tervezésével és kivitelezésével foglalkozó fizikusok, mérnö­kök és egyéb szakemberek a magyar tudományos kutatás eredményét minél előbb meg­ismerjék és megvitassák. Kedden délelőtt kezdődött meg 80 szakember részvételé­vel a Déri Múzeumban a négynapos tanácskozás. Ezen részt vett Szalay Sándor Kos­­suth-díjas akadémikus, a Deb­receni Fizikai Kutató Intézet igazgatója, Simonyi Károly Kossuth-díjas, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet atomfizi­kai osztály vezetője. Szalay Sándor Kossuth-dí­jas akadémikus megnyitója után megkezdődtek az elő­adások. A keddi tanácskozá­son előadást tartott többek közt: Polster Alfréd fotoké­miai ipari kutató a „Hazai atommagfizikai emulziók elő­állításáról“, Erő János és Keszthelyi Lajos a „Nagy energiájú gyaramasugarak számlálásáról“ és Szalay Sán­dor Kossuth-díjas akadémi­kus a „Precíziós automatizált expanziós ködkamráról“. A négynapos vándorgyűlés programjában több mint 30 előadás szerepel, amelyek az atommagfizika és izotóptech­nika detektálási módszereire vonatkozó eredményeken kí­vül több, ezzel­­kapcsolatos elektronikus megoldót, vagy műszert ismertetnek. A tanácskozással egyidejű­leg műszerkiállítás nyílt meg a Debreceni Fizikai Kutató Intézetben, ahol az előadáso­kon ismertetett műszereket tanulmányozhatják a részve­vők. A négynapos vándor­­gyűlés pénteken a Debreceni Fizikai Kutató Intézet és az Egyetemi Kísérleti Fizikai In­tézet megtekintésével fejező­dik be. _______ Eddig 52 158 000 forint az árvízkárosultak megsegítésére Az árvízkárosultak részeire nyitott bankszámlákra kedden estig 52 158 000 forintot fizet­tek be. Az ezt megelőzően be­érkezett 49 500 000 forint tehát április 10-én 2 658 000 forint­tal emelkedett. Ebből Hajdú- Bihar megye 1 490 000 forintot fizetett be. I­ tt Német Demokratikus Köztársaság kormányának segíts­­ége az árvízkárosultaknak A Német Demokratikus Köztársaság kormánya elha­­tározta, hogy 500 tonna­ ammonszulfát műtrágyát bo­csát a magyar árvízkárosultak rendelkezésére. (MTI*

Next