Hajdú-Bihari Napló, 1957. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1957-02-01 / 26. szám
2 SEK 2 S 3 SBSSB 9 W 5 SSS Közlemény a Szovjetunió 1956-es népgazdasági tervének teljesítéséről A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményt adott ki a Szovjetunió 1956. évi népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséről. A közlemény rámutat arra, hogy az ipar egészben véve túlteljesítette évi tervét. A Szovjetunió iparának termelése 1956-ban majdnem 11 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A Szovjetunió nyersvas-, acél-, és hengerelt fémtermelése 1956-ban 7 százalékkal, a széntermelés 10, a kőolajtermelés 18, a villamosenergia-termelés 13 százalékkal múlta felül az előző évi színvonalat. A turbinagyártás 6 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A generátorgyártás 15, a nagyméretű villamosgépek gyártása 20, a különleges szerszámgépek gyártása 30, a traktorgyártás 12, a tehergépkocsi gyártás 9, a gabonakombájnok gyártása 70, a tengeribetakarító és silókombájnok gyártása 308, az exkavátoroké 60, az előregyártott vasbetonelemeké 65 százalékkal haladta meg az elmúlt évi termelést. A gyapjúszövet gyártás emelkedése 1955-höz viszonyítva 6, a lenvászon gyártásé 25, a selyemgyártás emelkedése 43, a műrostgyártás 17, az óragyártás 15, a fényképezőgép gyártása 17, a porszívógyártásé 37, a mosógép gyártásé 125, a zongora és a pianinók készítése 30, a bútorgyártásé 5 százalék volt. A hentesáru termelés 1956- ban 7 százalékkal, a forgalomba hozott halmennyiség 4 százalékkal, a vaj, a sajt és egyéb tejtermékek mennyisége 28, a cukoré 27, a konzervek 12, a teáé 20 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben. A népgazdaság valamennyi ágában tovább haladt előre a villamosítás, a komplex gépesítés és automatizálás, a legkorszerűbb, magas termelékenységet biztosító berendezések és a korszerű gyártási eljárások meghonosítása. Az elmúlt évben újabb sikerek születtek a szocialista kultúra minden területén. 1956 folyamán mintegy 50 millió ember tanult különböző iskolákban. A főiskolai hallgatók száma (beleértve a levelező hallgatókat is), elérte a kétmilliót. Falun 700 000 ház épült A technikumokon és egyéb középfokú szakiskolákon mintegy kétmillió ember tanult. A főiskolák és a középfokú szakiskolák több mint 760 000 fiatal szakembert bocsátottak az ország rendelkezésére, 128 000- rel többet, mint 1955-ben. A tudományos dolgozók száma egy év alatt több mint 15 000- rel növekedett és 1956 végén elérte a 239 000-t. Az anyagi és kulturális életszínvonal gyorsütemű emelkedése, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának további javulása eredményeképpen az általános és a gyermekhalálozási arányszám tovább csökkent, az átlagos életkor emelkedett. 1956-ban a halálozási arányszám ezer lakosra számítva 7,7 volt, szemben az 1955-ös 8,2- vel. Az állami és szövetkezeti vállalatok, valamint a városi lakosság 1956-ban saját anyagi eszközeiből és állami hitellel összesen 36 millió négyzetméternek megfelelő lakásterületet építettek. A kolhozparasztság és a falusi értelmiség ezenkívül a falvakban az elmúlt év folyamán mintegy 700 000 lakóházat épített. ív gépek, új energia A szovjet gépipar több mint ezer igen fontos új gépkonstrukciót bocsátott az ipar, az építkezés és a mezőgazdaság rendelkezésére. Működésbe állítottak mintegy 1500 automata és szalagrendszerű gépsort. Munkálatok folytak az atomerő felhasználásának meghonosítására a különböző gyártási folyamatokban, így felhasználták a rádióizotópokat a kohászati folyamat, az acélgyártás vizsgálatánál, technológiai eljaAz 1956-os, termésre megmunkált földterület mintegy 195 milló hektár volt, vagyis 8,9 millió hektárral több, mint 1955-ben és majdnem 88 millió hektárral több, mint három évvel ezelőtt. A szemestermények vetésterülete az utolsó három év leforgása alatt majdnem 22 millió hektárral, ezen belül a búza vetésterülete 14 millió hektárral növekedett. A Szovjetúnió szemestermény termelése 1956-ban hozzávetőleg 20 százalékkal szárnyalta túl az 1955-ös színvonalat és magasan fölötte volt az eddig elért legkedvezőbb országos terméseredménynek is. A Szovjetúnió szarvasmarhaállománya 1955. október 1-ig 3,3 millióval gyarapodott és 70,4 milliót, a sertésállomány 4,2 millióval gyarapodott és 56,4 milliót, a juhállomány 4,8 millióval gyarapodott és 129,8 milliót tett ki. Az 1957. január 1-ig begyűjtött gabonamennyiség — nem számítva a visszatérítést és a más termékekben eszközölt beszolgáltatást, — 3 milliárd 104 millió pad volt, vagyis egymilliárd paddal több, mint a legjobb termésű évek átjárások és intenzitásuk ellenőrzésénél, hengerelt fémek gyártásánál. Szélesebb körű alkalmazásra találtak a radioaktív izotópok a gyógyászatban és az orvostudományi kutató munkában. 1956-ban számtalan megnyilvánulása volt a feltalálók és ésszerűsítők kezdeményezőkészségének és leleményességének. A népgazdaságban több mint 1 200 000 találmányt, műszaki tökéletesítést és ésszerűsítést valósítottak meg. Ma. Lényegesen növekedett a beszolgáltatott gyapot, hús,, burgonya mennyisége. A mezőgazdaság 1956-ban (15 lőerőre átszámítva) 248 000 traktort, 114 003 tehergépkocsit, 56 000 gabonakombájnt és sok egyéb gépet kapott. A terv jelentős beruházási fejezete elmondja, hogy az 1956-os állami beruházások összege 186 milliárd rubelt tett ki és ily módon 17 százalékkal múlta felül az 1955-ös beruházási színvonalat. Az 1956-os állami beruházási tervet 94 százalékra teljesítették. Üzembe helyeztek több mint 800 nagy állami ipari vállalatot. A belföldi kiskereskedelmi áruforgalom öszege 1956-ban 547 milliárd rubel volt, és az előbbi évhez képest, viszonyított árakban kifejezve, 45 milliárd rubeles emelkedést mutatott. A falusi kereskedelmet lebonyolító fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi áruforgalma 1955-höz képest 11 százalékkal emelkedett. Az ország külkereskedelmi áruforgalma 1955-höz képest 9 százalékkal emelkedett 9 millió hektárral nőtt a szántóföld Emelkedő életszínal A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1956 végén 50 milliót tett ki és 2,1 millióval meghaladta az 1955-ös év végén elért színvonalat. A Szovjetunióban 1958 folyamán, akárcsak az elmúlt években, nem volt munkanélküliség. A munkások munkájának termelékenysége az iparban 7 százalékkal, az építkezéseknél 10 százalékkal emelkedett az elmúlt évben. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1956-ban 12 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A munkások és az alkalmazottak átlagbére 1955- höz viszonyítva 3 százalékkal, a nyugdíjak és segélyek összege 19 százalékkal emelkedett. A parasztok pénzbeli és természetbeli jövedelme 1956-ban viszonyított árakban kifejezve 12 százalékkal nőtt. Az elmúlt évben emelték majdnem 15 millió ember állami nyugdíját. Merüntették a tandíjat a közép- és főiskolákon, rövidítették a munkaszünnapok előtti napok munkaidejét, meghosszabbították a terhességi és szülési szabadságot, rövidebb munkaidőt állapítottak meg a serdülők számára, rövidebb munkahétre állították át a szénbányászokat, határozatot hoztak az alacsony illetményű dolgozók bérének emeléséről. Emeltéka mezőgazdasági termékek begyűjtési árát. Mindezek az intézkedések, amelyeket 1956- b ban foganatosítottak, illetve, amelyeknek megvalósítását 1956-ban kezdték meg, a városi és falusi lakosság számára egy évre átszámítva több mint 35 milliárd rubel nyereséget jelentenek. 1956-ban a lakosság segélyek, nyugdíjak, ingyenes orvosi segítség és hasonlók formájában mintegy 169 milliárd rubel összegű állami juttatásban részesült. Ez az öszszeg 15 milliárd rubellel több, mint az előző évi. Az állam rendelkezésére bocsátott mezőgazdasági termékekért a kolhozok és a kolhozparasztok 20 milliárd rubellel kaptak többet, mint 1955-ben. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 1957. FEBRUAR 1., PENTE® WBwaBBW|!^7i!»W!agsa^iwa^aocaggBM Buffienvín megbeszélést folytatott Fagerholmmal A TASZSZ közli: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke január 31-én a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott K. A. Fagerholm finn miniszterelnökkel. A megbeszélésen részt vett A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese is. Belgrádban rövidesen megkezdik a jugoszláv elajdó palotájának építését. ha a palota tízemfelettes lesz. Hogyan működött a munkástanács? Őszinte beszélgetés az Autóköslekedési Vállalat dolgozóival Nyilvános pártnapot tartottak az elmúlt napokban az Autóközlekedési Vállalat Simonffy utcai kultúrtermében. A pártnapot 4 órára hirdették, de már jóval előtte alig lehett helyet kapni. A régebben üres, vagy foghíjas széksorok ez alkalomból zsúfolásig megteltek gépkocsivezetőkkel, kalauzokkal, műszaki és adminisztratív dolgozókkal, akik az 52-es AKÖV és az igazgatóság MSZMP szervezetének első, nagyobb szabályi megbeszélésére több, mint 0-en jöttek el. A résztvevők előtt, az utóbbi hónapok eseményeiről Stozicski Ferenc elvtárs, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei elnökségének tagja tartott beszámolót. Stozicski elvtárs sokoldalúan elemezte az október 23-i eseményeket, és ezek előzményeit. A beszámoló és a hozzászólások keretében sok szó esett a munkástanácsok szerepéről is. Stozicski elvtárs leszögezte, hogy a párt és a kormány bízik a munkástanácsokban, mint az üzemek fontos szervében. Ugyanakkor példákkal illusztrálta, hogy ahol ellenséges, vagy deklaszszált elemek kerülnek a munkástanács tagok sorába, ott az előrehaladás, a kibontakozás megreked. Így volt ez még nemrég a Műanyaggyárban, a BELSPED-nél, de sok példa van erre az 52-es Autóközlekedési Vállalatnál is. Sisissé stanács einitte veil northysta százados! A munkástanács elnöke Bodoni Sándor, horthysta százados volt. Bodoni és hasonszőrű társai — mint ahogy a vállalat legjobb dolgozói elmondják, —, már október 26 után magukhoz ragadták a vezetést. A munkástanácsot négyszer választották újjá, míg a tanácsból sikerült minden kommunistát kirekeszteni. Bodoni, mikor tanácselnök lett, így népszerűsítette saját magát: „Bennem bízhatnak, én a harcászati dolgokhoz is értek”. Hogy ezután mi következett, ezt a dolgozók tudják legjobban. A munkásőrség élére egy százholdas gazda, név szerint: Fresnyák Pál került, aki azóta már Nyugatra szökött. Állandókká váltak a lefüggönyözött szobákban folyó tárgyalások. Bodoni, a budapesti központi munkástanáccsal is kapcsolatot teremtett, sőt itt, mint keletmagyarországi öszszekötő szerepelt. Az állandó utazgatás céljára két Povedagépkocsi állt a leghangosabbak rendelkezésére, akik mint császárok szaladgáltak össze-vissza. Demagógia és csalás közben Bodoniék az olcsó népszerűségről sem feledkeztek meg. Különböző élelmiszer és egyéb osztásokat rendszeresítettek. Maguk pedig nem dolgoztak, a havi 1500— 2000 forintos fizetést viszont minden lelkiismeretfurdalás nélkül felvették. Sőt, egy alkalommal a munkástanács több tagja, gumi vásárlás címén, még 10 000 forintot is magához vett, amit egymás között osztottak szét, noha azt mondták, hogy a gumikért fizettek. Az egész turpisság csak akkor derült ki, mikor a számlák Debrecenbe érkeztek. Két nap alatt 200 009 forint kár De menjünk csak tovább. A december 10—11-i két napos sztrájk idején, illetve december 9-én ismét Bodoni volt az, aki felolvasta a budapesti központi munkástanács különböző „határozatait”, noha tudott a tanács feloszlatásáról. A felolvasás után maga jelentette be a sztrájkot, december 10 és 11-én még a telephelyre sem léphetett senki. Csak ez a két nap kb. 200 000 forint termelés kiesést okozott a vállalatnak, az országnak. A vállalat sok harcot megvívott, becsületes dolgozói mondják csak el, hogy hová vezetett volna ez a kiskirályoskodás. Mondják csak el, hogy kinek a pártján állt Bodoni, aki már novemberben egymás után vitte be a vállalathoz hasonszőrű társait. (Diószegi Ferencet, stb.) Igen, mert erről van szó. Tiszta vizet kell önteni a pohárba. A nyilvános pártnap végén Stozicski elvtárs több közérdekű kérdésre válaszolt. A válaszadás befejeztével a dolgozók azt kérték az MSZP vIP helyi vezetőségétől, hogy máskor is rendezzenek ilyen öszszejövetelt, mert erre mind az AKIG-nál, mind az 52-es AKÖV-nél, a további előrehaladás és a végleges kibontakozás érdekében nagy szükség van. Tájékoztató az új szerencsejáték megindításáról Csütörtökön az Országos Takarékpénztár központjában Tarján Endréné vezérigazgatóhelyettes ismertette a sajtó képviselői előtt az új szerencsejáték, a lottó nyerési esélyeit és a sorsolás menetét. A lottót már néhány évvel ezelőtt be akarták vezetni — hangzott a tájékoztatás, de egyes szervek ellenezték és elvetették ezt az ötletet. Mostanában sok levelet kapott az OTP, amelyben kérték, hogy indítsanak meg új szerencsejátékot, mivel a totó inkább a sport ismerőinek körében közkedvelt. Ezeknek a leveleknek a hatására készítették most elő a lottót. Tanulmányozták, hogyan játsszák ezt külföldön. A lottózóknak nagy tábora van a szomszédos országokban. Romániában kétmillió, Ausztriában másfél-kétmillió, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig tízmillió szelvényt vásárolnak hetenként. A játék különben régi eredetű, a XV—XVI. században Genovában a város vezető szervét, a szenátust minden évben öt taggal úgy frissítették fel, hogy kilencven jelölt közül választották ki az új szenátorokat. Később a neveket kilencven számmal helyettesítették és így indult meg a szerencsejáték. Magyarországon 1751-ben vezették be, de 1897-ben kiszorította a sorsjegy. A lottó ára ugyanannyi lesz, mint a totóé. A bevétel felét fordítják a nyereményekre, tíz százalékát pedig tárgyjutalomként, havonta egyszer kisorsolják. A tárgyjutalmakról még nem döntöttek, de kívánságlistán családi ház, autó, televízió, mosógép, külföldi társasutazás, motorkerékpár, zenegép, hűtőszekrény és még sok más szerepel. Az államnak fennmaradó részt lakásépítkezésekre fordítják. Az újságírók megkérdezték hogy külföldön a bevételnek hányad részét sorsolták ki. Közölték az OTP szakemberei, hogy általában 50 százalékát, az olaszok például 45 százalékát fizetik vissza, nálunk a tárgyjutalmakkal együtt a befizetett összeg 60 százalékát kapják viszsza a játékosok. A lottó sorsolások március 7-től minden héten csütörtökön délután nyilvánosak lesznek, sorsolási bizottság és közjegyző jelenlétében. A szelvényeket vidéken legkésőbb szerdán, a fővárosban pedig csütörtökön délelőtt kell bedobni a postán, vagy a totó-lottó ládákba. A 90 szám közül a szelvényen öt számot kell megjelölni, de nyerhetnek a 4, 3, sőt a 2 találatosak is. A szelvények árusítását február 17-én kezdik meg mindazokon a helyeken, ahol a totó szelvényt lehet kapni és kiterjesztik a bizományosok hálózatát is. A játékosok számátólfüggően több százezer forintot is nyerhetnek a lottón a szerencsések. A kormány csütörtöki ülése A magyar forradalmi munkás-paraszt kormámy csütörtökön ülést tartott. A kormány meghallgatta Dégen Imrének, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének jelentését az ország árvízvédelmi helyzetéről és felkészültségéről. A kormány tudomásul vette, hogy az árvíz elhárítására való felkészültség, a szomszéd országokkal kiépített együttműködés, az árvízvédelem céljára juttatott jelentős gépállomány és helyes szervezeti változtatások eredményeként, mint a múlt év azonos időszakában volt. A kormány határozatokat hozott az árvízvédelem szervezetének és hatékonyságának további javítására. A kormány elhatározta, hogy előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsához a tiltott határátlépés elkövetésére irányuló hírverés, vagy a tiltott határátlépéshez való üzletszerű segítségnyújtás büntetésének megszigorítására.A javaslat többek között a tiltott határátlépéshez rendszeresen, vagy üzletszerűen segítséget nyújtók büntetés mértékének emelésére és emellett teljes vagyonelkobzás kimondására irányul. . Közlemény Az MSZSMP ideiglenes városi intéző bizottsága február 4-én délután fél 5 órakor az MSZMP alapszervezetek titkárainak értekezletet tart. Kérjük a titkár elvtársakat, hogy pontosan jelenjenek meg. Az értekezlet helye a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kistanácsterme (Vörös Hadsereg útja 49.) MSZMP ideiglenes városi intéző bizottsága Megalakul a pártszervezet a Vízügyi Igazgatóságon A Vízügyi Igazgatóság kommunistái az elmúlt napokban megalakították az MSZMP helyi szervezetét. A taggyűlésen a felszólalók elmondották, hogy a pártszervezet megalakításával igyekszenek összefogni az erőket, hogy szervezettebben tudjanak harcolni az ellenforradalmi erőkkel szemben. Már eddig is több becsületes, a nép ügyéért, a szocializmusért harcolni akaró, volt MDP tag belépett a szervezetbe és most arra törekszenek, hogy a meggyőző, felvilágosító munkával még tovább erősítsék soraikat. Pártnap lesz a Járműjavítóban Pénteken délután fél 5 órakor nyilvános pártnap lesz a Járműjavító kultúrtermében. Előadó: Balogh Elemér elvtárs. %foérí^&i£áUmfifí JUIMI BISTSISZTÖ