Hajdú-Bihari Napló, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-01 / 230. szám

ik magyar kormányküldöttség ismerkedése a pekingi magyar kolónia tagjaival és látogatása egy pekingi gyárban Peking (MTI) A magyar kormányküldöttség tagjai va­sárnap délelőtt ellátogattak a pekingi magyar követségre és megismerkedtek a magyar ko­lónia tagjaival. A látogatás al­kalmával Kádár János minisz­terelnök rövid beszámolót tar­tott a magyar kolónia tagjai­nak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá intézett kér­désekre. A közvetlen és meleg baráti légkörben lefolyt talál­kozót közös ebéd zárta be. Vasárnap délután látogatást tettek egy Peking-környéki elektroncsőgyárban. A gyár több száz munkása a bejárat­nál üdvözölte őket. A kormányküldöttség tagjai megtekintették a különböző üzemrészeket. Kádár János miniszterelnök nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozta a szovjet gyártmányú gépek munkáját. Marosán György államminiszter útköz­ben a munkásokkal és mun­kásnőkkel beszélgetett, érdek­lődött bérükről és életkörül­ményeik felől. A gyárépület bejárása után Kádár miniszterelnök részle­tes­en felvilágosítást kért a gyár igazgatójától a kommunista párt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a szakszervezet gyárbeli munkájáról. A magyar vendégek vasár­nap este a pekingi opera elő­adására mentek. Ai Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége megérkezett a Kínai népköztársaságba Peking (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége vasárnap reggel megérkezett a Kínai Népköz­­társaság fővárosába. A kül­döttség vezetője A. B. Arisz­tov, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak elnökségi tagja. A repülő­téren ünnepélyesen fogadták a szovjet küldöttséget. Egy francia régész 40,000 év előtti emberi csontokat talált Montignie (Reuter) Roger Constant francia amatőr ré­gész, aki 12 napig határozot­tan elutasította, hogy átenged­je az általa talált 40 000 év előtti óriási csontokat, vasár­nap este beleegyezett, hogy azokat szakértői vizsgálat cél­jából Párizsba vigyék. Megen­gedte azt is, hogy mások is ássanak azon a területen, ahol ő a csontokat találta, amikor házával szemben kutat ásott. Constant egy óriási emberi állkapocs-csontot talált, vala­mint egy térdkalács- és egy combcsontot, továbbá több csigolyacsontot. Ideázzá ifjúsályi élet­etsz­ásasón nemtörődömség Dobai-pusztán Egy kanyar jobbra, egy ka-­­ nyár balra, mintha részeg em-­­­berek csinálták volna ezt az utat. Pedig egyenesen is elég hosszú lenne, mire Dobai-pusz­­tára ér. Olyan istenháta mö­­götti helyre csigták ezt a kis települést, hogy az ember szinte csodálkozik: ide is eljut a híre annak, ami a világban történik? Pedig eljut. A Kender gyár­ban, a gépállomáson és a ter­melőszövetkezetekben dolgozó fiatalok még márciusban elha­tározták, hogy megalakítják a helyi KISZ-szervezetet. 15 tag­gal mindjárt munkához is lát­tak. Hogy aztán mi történt, hova tűnt a kedv, a lelkesedés, nagyon nehéz kideríteni. — Nem értem az egészet — kesereg Sánta Sándor KISZ- titkár. Tavasszal olyan szépen indult minden. Az első taggyű­lésen engem választottak meg titkárnak. Vállaltam is öröm­mel. Szép terveink voltak, színjátszó csoportot akartunk szervezni, már a szerepköny­veket is megszereztük. Az­tán ...? Májusban én tanfo­lyamra mentem, mire hazajöt­tem, mintha mindent kicserél­tek volna. Akárkivel beszélnék a KISZ-ről, csak legyint, sen­kit sem érdekli. Igen. A Dobai-pusztai KISZ­­■zervezet ma már valóban csak a statisztikában él. — Úgy gondoltam, legjobb lesz, ha összehívok egy taggyű­lést , lemondok. Válasszanak új titkárt, az talán jobban bol­dogul, mint én. De hogy ki lehetne ez az új titkár, azt már ő sem tudja. Esetleg valamelyik pedagógus. Hiszen vannak itt fiatal taní­tók, akik mégis csak jobban értenek az ilyen munkához. A szőke, nagyon fiatal Ke­lemen János azonban csak a fejét rázza. — Nem, én nem vállalom. Lehet, hogy érthetetlen­nek tű­nik, de én már belefáradtam a sok hasztalan munkába, eről­ködésbe. Két évvel ezelőtt jöt­tem ide, s hamarosan DISZ- titkár lettem. Két év elég volt nekem, hogy megtanuljam, aki itt mozgalmi munket vé­gez, az rá várjon más köszö­netet érte, csak unott kézle­gyintést, semmibevevést, sőt lenézést. Tudnék olyan embert mondani, aki titkár lehetne — talán vállalná is —, de félek, mindenki nagyon hamar meg­futamodna. Nem lehet úgy dol­gozni, ha az ember állandóan közönybe, n­e­m1,törődöm­ségbe ütközik. Dehát miért nem kell a KISZ a Dobás-pusztaiaknak? Mert nem tud nekik kedvük­re valót, újat adni. Szép ter­veikből semmi sem lett, a szín­játszó csoport sem tudott bol­dogulni, mert a kendergyáriak két műszakban dolgoznak, s hol a szereplők egyik fele, hol a másik hiányzott a próbákról. Helyük sincs, ahol néhanap­ján összejöhetnének. Ott len­ne ugyan az iskola, de május­ban rendeztek egy bált, s az­óta is csak a szidásokat hall­gatják, mert bepiszkolták a frissen kitakarított tantermet. ’Kincs mifl­­éa ksm ’dési ház. És a KISZ-szervezet veze­tősége tehetetlenül áll ezekkel a problémákkal szeme­n. Ke­lemen János is tagja a veze­tőségnek, de mit ér, ha már­cius óta egyetlen vezetőségi megbeszélést sem tartottak? Ők maguk sem próbálnak se­gíteni a bajokon. Csak szo­­morkodva nézik, hogy a fiata­lok munka után még most is csak a kocsmába járnak. N.­ Mezősasnak 2500 lakosa van, nem nagy falu. A tanácshá­zán mégis egymásnak adják a kilincset az emberek. Jönnek ügyes-bajos dolgukat intézni, panaszkodni, felvilágosítást kérni. Nem pihenhet a pénz­ügyi előadó egy percet sem. És a hivatalos munkaidő el­teltével Sáfrány Lajos éppen csak hazaszalad és már is kezdi ,,a második műszakot’­, ahogy ő a párt- és a KISZ- mun­kát nevezi. Mert nemcsak a falu öregjeinek van sok gondja, problémája, de a fia­talok is tele vannak tervvel, és hogy a tervekből valóság legyen, az elsősorban a KISZ- titkárra tartozik. Mezősason májusiban ala­kult meg a KISZ-szervezet. Nem a semmiből jött létre, tagjai ezelőtt csaknem mind az EPOSZ-ban dolgoztak, és a jelenleg 57 kiszista mind tudja, hogy miért választotta az EPOSZ helyett a kommu­nista fiatalok szövetségét. Mert a KISZ azt adja nekik, amit várnak tőle: számtalan tanulási és szórakozási lehető­séget. — Nálunk soha sincs hiány jelentkezőkben — mondta Sáf­rány Lajos. — Két­hetenként szoktunk tartani zártkörű klubdélutánt, s ez nagyon csá­bítja a fiatalokat. Persze azért jól megnézzük, hogy kit ve­szünk fel. A mezősasi KISZ-szervezet 5 hónap alatt — bár ennek legnagyobb része éppen „holt­szezonra”, a legerősebb mező­­gazdasági munkák idejére esett — olyan eredményt ért el, amivel joggal dicsekedhet. Van színjátszó csoportjuk, énekkaruk, most szerveztek egy tánccsoportot, hogy a lá­nyokat­ is kellőképpen foglal­koztatni tudják. Az énekkar már szerzett egy első díjat a járási versenyen. — De még csak most ősszel kezdünk igazi munkához — mondja Sáfrány Lajos. — Azt hiszem, az őszi, téli tervek­ben mindenki megtalálja a nekivalót. Előadást tartunk a fiataloknak — a nem KISZ- tagoknak is - földrajzból, ter­mészettanból, a különböző művészetekről, illemszabá­lyokról, a kommunista er­kölcsről. Ezeknek legnagyobb részét helybeli pedagógusok tartják, de felkértük a körzeti orvosunkat is, hogy egészség­ügyről és higiéniáról beszél­gessen a fiatalokkal. Külön szerencsénk is van. Itt a ta­nácsnál dolgozik egy egyete­met végzett mezőgazdász, ő fogja vezetni az ezüstkalászos tanfolyamot. A tanácstól kap­tunk földet kísérleti célokra. Ez csak a terveknek egyik része. A lányoknak kézimun­ka tanfolyamot indítanak, a gyermekeknek rendszeres me­sedélutánokat. A színjátszó csoport az idén már dalmű előadásával is megpróbálko­zik. A télen szerepelni akar­nak más falvakban is, a bevé­telből kifestik és berendezik a fiatalok klubszobáját. 7­S Kell KISZ-szervezet, nem is olyan messze egymástól. Az egyik tengődik, a másik él és egyre szebben virágzik. Nem­csak a körülményekben van a­­ hiba, valahol másutt is keres­ni kell. Megkérdeztük mind a két helyen, törődik-e a párt­­szervezet a KISZ-szel? A válasz: Kelemen János: A pártgyű­­léseken hiába akarjuk felvet­ni az ifjúság problémáit, nem törődik vele senki. Sáfrány Lajos: Minden tag­gyűlés és vezetőségi ülés napi­rendi pontjaként szerepel a KISZ. Négyszázezer forintot nyert Hegyi Gergely komódi lakos a totón Három 2-es, X, újból kette­sek. Meglepetések napja volt ez a vasárnap. Az Arany Bika előtt és a totóirodánál ilyen hangokat lehetett hallani: „Biztos nem lesz 12-es." Azonban minden találgatás­sal ellentétben, most már hi­vatalosan és biztosan közöl­jük, igenis van 12 találaton szelvény, még­hozzá egy. Tu­lajdonosa Hegyesi Gergely. Hétfőn délután jutott el a hír Debrecenbe a boldog nyerőről, s nyomban telefonösszekötte­tést kerestünk v­el. A komádi földművesszövet­kezet pénzügyi előadója. Nős. Van egy kislánya. 1948 óta, vagyis diákkora óta rendszeresen totózik. Most egy szelvénnyel játszott, 3:30-ért. És több min­t 400 000 forintot nyert vele. “ki*. a tervei? • — Legelőször szép házat sze­retnék vásárolni és motorke­rékpárt. A többi pénzt egy­előre bankba tesszük. A nagy örömben és meglepetésben még nem értünk rá részletei­ben is­ foglalkozni a nagy ösz­­szeg hovafordításáról. Hegyesi Gergely maga is sportoló. A Komádi Falusi Sportkör megyei I. osztályú labdarúgó-csapatának a kapu­ját védi. Külön öröme, hogy vasárnap itt se hagyta cser­ben a sportszerencse. Nem ka­pott gólt. — És a további totózás? — Azt természetesen nem hagyom abba, de azt hiszem, megduplázom az eddigi heten­kénti téteket. De ahogy hal­lottam, a következő hetekben, nemcsak én, hanem Komádi­­ban jónéhányan ezt teszik. (Szűcs) HÍREK­­ —« Várható időjárás. Fel­hőátvonulások, több helyen eső, mérsékelt, időnkint még élénk északi, északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés erősödik, helyenkint gyenge talajmenti fagy, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet kedden 10—13 fok között. Hétfőn Debrecenben a hő­mérséklet maximális értéke 14,2, az éjszakai minimum 12,5 fok volt. Talaj mentén 11,9 fokot mértek. Csapadék 1,8 mm. Napsütés nem volt. — Fogadóórák. Október 2-án délelőtt 9-től 12 óráig a megyei tanácsháza I. emelet 101. számú szobájában Laka­tos Béla megyei tanácstag fogadóórát tart. Ma délelőtt 9-től 12 óráig az I. kerületi tanács I. emelet 17-es számú szobájában Szabó Mihály fo­gadóórát, délután 6 órai kez­dettel a Gépipari Technikum­ban G. Nemes Lajosné I. ke­rületi és Lakatos László vá­rosi tanácstag tanácstagi be­számolót tart. — Balettiskola nyílik a postás kultúrotthon Bethlen utca 3. szám alatti helyiségé­ben Molnárnié Mares Lili ve­zetése alatt. Beiratkozás min­den nap délután 3-tól 5 óráig. — A Szovjetunióban járt békeküldöttek megbeszélésen vettek­­részt hétfőn délután a megyei tanács I. emeleti ta­nácstermében. A megbeszé­lést a Hazafias Népfront me­gyei és városi bizottsága rendezésében tartották.­­ Több francia lap beszá­mol egy disszidens magyar által elkövetett marseillei gyilkosságról. Merka József nevű állítólagos impresszárió Marseille-ben egy szálloda kávéház tulajdonosnőjénél ta­lált alkalmazásra. Szombaton szállodai szobájában holtan találták a debreceni születésű állítóagos impresszáriót. Több késszúrással és kalapácsütés­sel végeztek vele. A rendőr­ség feltevése szerint egy má­sik magyar disszidens, Beré­­nyi Ernő (1937-ben született Budapesten) lehetett a tettes. A gyilkosság elkövetése után Berényi eltűnt.­­ Az omani imám meg­hívta Dag Hammarskjöld ENSZ főtitkárt, látogasson Omanba, vagy küldjön egy nemzetközi bizottságot az ENSZ-től, hogy ismerkedjék meg az igazsággal a brit ag­resszió esetében.­­ Értesítjük a fürdőző kö­zönséget, hogy a Szabadság fürdőben kádfürdő, zuhany­fürdő október 1-től üzemel reggel fél 8 órától este 8 óráig, vasárnaponként reggel 7 órától déli 1 óráig. Fürdő­igazgatóság, ÁH — A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság októberben ismét négy lottósorsolást rendez. — A 31. játékhét első sorsolásá­ra és a szeptemberi tárgynye­remény sorsolására — októ­ber 4-én — Budapesten ke­rül sor. Október 11-én Baján, 18-án Sopronban, 25-én pedig ismét a fővárosban sorsolnak.­­ Kovács János temetése október 1-én fél 3 órakor lesz. A gyászoló család. La­kás: Nyu utca 23. — Szeptember 29-én reg­gel az Anton Jugov miniszter­­elnök vezette bolgár kor­mányküldöttség, amely baráti látogatást tett a Koreai Népi Demokraikus Köztársaság­ban, Pekingbe utazott. Az el­utazott küldöttséget Kim Ir­­szen vezetésével a KNDK kormányférfiai ünnepélyesen búcsúzt­attál ők . Dr. Szabó József fogor­vos rendelési ideje megválto­­­­zott. Rendel délelőtt fél 11-től­­ fél 12-ig, délután 4-től 7-ig,­­ Veszprémi utca 10. Magyar államférfiak üdvözli táviratai Kína nemzeti ünnepe alkalmából A Kínai Népköztársaság fennállásának 8. évfordulója alkalmából Dobi István és Kádár János táviratban üd­vözölte Mao Ce-tungot, a Kí­nai Népköztársaság elnökét, a Kínai Kommunista Párt el­nökét, Liu Sao-csit, a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése állandó bizottsága el­nökét és Csou En-lajt, a Kí­nai Népköztársaság állami ta­nácsa elnökét. A Kínai Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkal­mából Horváth Imre külügy­miniszter és Somogyi Miklós, a SZOT elnöke ugyancsak táviratban üdvözölte Csou En-lajt és a kínai országos szakszervezeti szövetség elnö­két. A Kínai Népköztársaság nyolc éve A világtörténelem egyik legnagyobb jelentőségű ese­ménye zajlott le ma nyolc éve, amikor kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Évtizedes harcnak volt ez a nap egyik legjelentősebb állomása. A kí­nai nép az ország szárazföldi részét teljesen megtisztította a csangkajsekistáktól, kivívta függetlenségét és nekifogott szocialista hazájának építésé­hez. A vil­ág legnagyobb népe energiái szabadultak fel és egyben soha ki nem heverhető csapást mértek a nemzetközi imperializmusra, amely sok milliárd dollárt áldozott fel Kína gyarmati sorban tartá­sáért, illetve ügynökei ural­mának további meghosszabbí­tásáért. Kína felszabadulása az im­perializmus járma alól olyan nagy hatású esemény, amely­hez fogható talán a világtör­ténelemben a Nagy Októberi Szocialista Forradalmon kívül nem is volt. Hatása máris ész­lelhető a gyarmati népek kö­rében. Kína példája erősítette és ihlette meg az indiai nép harcát, amely függetlenségéért folyt. A kínai nép példájától fellelkesülve vívta ki Indoné­zia, Egyiptom, Szudán és sok más immár felszabadult or­szág szabadságát a gyarmati uralom alól. Nem kétséges egy pillanatra sem, hogy a még gyarmati sorsban sínylődő nő­nek is Kína példáján tanulva és a Szovjetunió, továbbá a szocialista rendszer támogatá­sát élvezve még erőteljeseb­ben és sikeresebben harcolnak teljes felszabadulásukért. A felszabadult Kína az el­múlt nyolc év alatt óriási vál­tozáson esett át. Még a fel­­szabadulás előtt alig rendelke­zett ez a nagy ország nehéz­iparral, az elmúlt nyolc év alatt megvetette a nehézipari termelés alapjait. 1949 októbe­réig az évek százai alatt alig nyolcmillió tonna acélt állítot­tak elő Kínában. A népi ha­talom fennállásának hét éve alatt már több mint 15 mil­lió tonna acélt termeltek és az évi termelés több mint 4 millió tonnára vgrett fel. Ilyen rohamos fejlődés, ilyen óriási ugrás még a világ egyet­len országában sem volt. Ezt még jobban aláhúzza az a tény, hogy Kína ma már saját gyártmányú berendezésekkel, gépekkel tudja ellátni épülő nagyolvasztóit és különféle gépgyárait. Sőt ma már a leg­modernebb villamos és vízi erőművekhez szükséges összes berendezéseket is saját erőből elő tudja állítani. A fejlődés a népgazdaság minden ágában óriási. Ma már a kínai ipar tízezerszámra gyártja a szer­számgépeket és a legkülönfé­lébb modern műszereket. Ugyanezen idő alatt a mező­­gazdaság is jelentősen fejlő­dött. Egyetlen szám minden­,­nél ékesebben bizonyítja ezt 1957 derekáig az összes pa­rasztgazdaságok 97 százaléka lépett be a termelőszövetkeze­tekbe és még­hozzá 93 száza­léka a magasabb típusú szö­vetkezetekbe. A gazdasági sikerekkel pár­huzamosan eredményes harc folyt a feudális szokások és élet teljes felszámolásáért. A kínai nő rabszolgaként élt, ma már felszabadult és egyenjogú társa az élet minden területén a férfinek. Sok tízmillió em­ber tanul meg évente olvasni és írni. Lépéseket tettek az egységes kínai nyelv és mo­dern ábécé bevezetésére. Mind­ezek az intézkedések hivatva vannak arra, hogy a lakosság szunnyadó energiáit felszaba­dítsák és a nagy kínai haza építésének szolgálatába állít­sák. Pillanatig sem lehet két­séges, hogy a kínai nép az el­múlt nyolc év alatt éppen csak hogy az első lépéseket tette meg a felemelkedés dia­dalmas útján. * Mérhetetlen anyagi és szel­lemi kincsekkel rendelkezik Kína. Ásványi kincsei feln­ser­­hetetlenek. És minden adott­sága megvan ahhoz, hogy igen rövid idő alatt ne csak elérje, hanem túl is haladja a leg­fejlettebb tőkés országokat is a termelés, mennyisége tekin­tetéiben. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a Kínai Kommunista Párt tervszerű irányításával Kína tehetséges és szorgalmas népe továbbra is megingatha­tatlanul halad azon az úton, amely a felemelkedés a szo­cializmus felé vezet. a Pravda cikke az ENSZ közgyűlésének munkájáról Moszkva (TASZSZ). A Pravda nemzetközi szemle­írója az ENSZ közgyűlésének munkájával foglalkozva meg­állapítja: A közgyűlésen ki­alakult két határozott felfo­gás a béke biztosításával ösz­­szefüggő problémákról. A szovjet küldöttség konkrét javaslatokat tett e problé­mák megoldására. Az Egye­sül Államok vezette nyugati hatalmak ezzel homlokegye­nest ellenkező álláspontra he­lyezkedtek. A szovjet javas­atok már megfelelő értékelés­ben részesültek mind a köz­gyűlésen, mind pedig a köz­gyűlésen kívül. A szocialista országok küldöttei, valamint a béke megóvásában érde­kelt más küldöttségek is egy­hangúan követelik a leszere­lést, továbbá azt, hogy a nagyhatalmak kötelezzék ma­gukat az atomfegyverek al­kalmazásának mellőzésére és az atom- és hidrogénbomba kísérletek beszüntetésére. Az egész világ demokratikus saj­tója helyesli a Szovjet kül­döttség álláspontját és a szov­jet javaslatokat. A szemle­író a Közép- és Közel-Kelet helyzetével összefüggő kérdé­sekről szólva rámutat: Dul­lesnek az ENSZ közgyűlésen elmondott beszéde arról ta­núskodik, hogy az amerikai imperialisták a továbbiakban is be akarnak avatkozni a független arab országok ügyeibe és erre a célra a bagdadi tömb részvevőit akarják felhasználni. Egyelőre nehéz megállapí­tani — írja a szemleíró —, hogy a közgyűlés miképp bir­kózik majd meg a rá váró feladatokkal. De nem szabad elfelejteni, hogy a szovjet ja­vaslatok egyre nagyobb tá­mogatásra találnak a világ minden országában. Régóta itt az ideje, hogy ezt megért­sék azok az államférfiak is, akik már esztendők óta aka­dályozzák a megoldásra várt kérdések rendezését. Szovjet vendégek Debrecenben Szeptember 25-én egyhóna­pos tanulmányútra érkezett hazánkba K. E. Majtinszkaja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája finn­ugor osztá­lyának kutatója. Majtinszkaja Klára magyar származású, huszonhat évvel ezelőtt került a Szovjetunióba úgy, hogy férjhez ment egy szovjet em­berhez. N. Iszamvajev ugyan nem magyar, de „közeli“ ro­konunk, ő ugyanis cseremisz (mári) származású. A szovjet vendégek két nap­pal megérkezésük után Debre­cenbe jöttek, hogy megtekint­sék városunkat, és hogy — amint ők mondták — szemé­lyesen is megismerkedhesse­nek Debrecen két neves nyel­vész professzorával, Papp Ist­vánnal és Kálmán Bélával. A vendégek meglátogatták Kálmán professzor egyik egye­temi óráját. Kálmán profesz­­szor éppen az oslói nyelvész­kongresszuson elhangzott elő­adását ismertette. Az óra vé­gén N. Iszamvajev anyanyel­vén szólt a hallgatókhoz. Rö­vid cseremisz beszédét magne­tofon szalagra vették az inté­zetben, hogy a továbbiakban a cseremisz nyelv speciális hangjait szemléltethessék. A vendégek megtekintették a város nevezetességeit, va­sárnap délelőtt a Hortobágyon is meglátogatták, s vasárnap délután utaztak vissza Buda­pestre. Elutazásuk előtt kije­lentették, hogy máskor is szí­vesen jönnek Debrecenbe, mert számukra­ igen kelem­es és ta­nulságos volt ez a látogatás.

Next