Hajdú-Bihari Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

hajdú-bihari xvn évi., in. szárz ssn. If Jrm paj Pro Ara 50 fillér WlWvjä JBMMSJ §§§§ H ||§ jl§ I»», július 22 spifc- Állami és tangazdaságok gépei segítik a Hajdúszoboszlói aratókat A hajdúszoboszlói határ­­ban a termelőszövetkezeti gazdaságok földjein a borsón és egyéb gazdasági magva­kon kívül betakarításra várt 4469 hold őszi búza, 774 hold őszi árpa, 1106 hold tavaszi árpa, 123 hold zab, tehát összesen 6472 hold kalászos. Az egyéni parasztoknak 1631 hold kalászosuk van. A gép­állomás 3100 hold gépi ara­tását vállalta. Ehhez adott 12 kombájnt és három kéve­kötő-aratógépet Kézi aratásra a szövetkeze­tek 23,5 főt tudtak munkába állítani, ami azt jelentette, hogy egy kaszásra az aratási idényben 13,7 hold jutott vol­na. Ez bizony igen nagy te­rület és, a kézi aratás ko­moly szemveszteség nélkül nem lett volna megoldható. A városi tanács mezőgazda­­sági osztálya az érdekeltek bevonásával megfelelő intéz­kedéseket tett, hogy a szem­­veszteség nélküli aratást a hajdúszoboszlói határban vég­re tudják hajtani. A gépek ■átcsoportosításával, valamint azzal, hogy az egyetemi tan­gazdaság és az Ebesi Állami Gazdaság is­ gépeket adott az aratáshoz, sikerült elérni, hogy komolyabb szemveszte­ség nélkül takarítják be a termést a több ezer holdról. örvendetes, hogy az 1959. évi terméshez viszonyítva az ez évi eredmények jobbak. Néhány adat: a Köztársaság Termelőszövetkezet 120 hold őszi árpáján az átlag 26 má­zsa, 160 hold tavaszi árpáján 13 mázsa, a Búzakalász Ter­melőszövetkezet őszi árpája 22, 260 hold tavaszi árpája 16 mázsás átlagot adott. A Bocs­kai Termelőszövetkezet 50 hold őszi árpájáról , holdan­ként 19,7 mázsát takarítottak be. A jó eredmények elérésé­ben döntő szerepe van az ide­jében végzett gépi munkának és a nemesített vetőmag hasz­nálatának. Az őszi búza ered­mények is kedvezőbbek, mint az elmúlt esztendőben vol­tak. A Bocskai Termelőszö­vetkezet őszi búzája holdan­ként 16 mázsás terméssel fi­zetett. Ezek az eredmények az arató-cséplőgépek által be­takarított termésre vonatkoz­nak. A hajdúszoboszlói határban hat közös szérűt jelöltek ki, a gépek már helyükben van­nak. A város mezőgazdasági állandó bizottsága intézke­dett, hogy az aratás és csép­­lés munkájában részt vevők ellátását mozgó boltok útján oldják meg. A földművesszö­­­vetkezet, a vendéglátó válla­lat és a népbolt látja el a dolgozókat. Hajdúszoboszlón egészség­­ügyi brigádot is alakítottak, s ezeknek a tagjai a helyszí­nen keresik fel a termelőszö­vetkezeteket. Különös gond­dal vigyáznak arra, hogy a jó ivóvíz ellátás mindenütt meglegyen. A városban a kör­zeti orvosok rendeléseiket a kora reggeli és a késő esti órákban tartják meg, a gyógy­szertárak nyitvatartása is eh­hez igazodott, hogy a nagy mezőgazdasági munkák ide­jén minél előnyösebben tud­ják szolgálni a dolgozókat. Javítják, építik, szépítik az iskolákat Az iskolákban szünetel a taníts, de nem szünetel azért a munka, mert a város általános iskoláiban és kö­zépiskoláiban folyik a tata­rozás, takarítás, a felújítási tevékenység. Az I. kerületi Tanács általános iskolái­nak felújítását 760 000, a II. kerületben 730 000 és a III. kerületben ugyancsak 730 000 forintos költséggel végzik. Új iskolák is nyitják meg kapuikat szeptember 1-én, így a Szepesen kéttantermes, a Micsurin Termelőszövetkezet területén egytantermes új iskola várja a tanulókat. A Csokonai Gimnáziumban po­litechnikai oktatást szolgáló központi tanműhely létesül a nyáron. Erre 600 000 forintos keretet állapítottak meg. A Fazekas Mihály Gimnázium­ban is bővítik a politechni­kai tanműhelyt, javítják a tantermeket, 200 000 forintos költséggel. A Tóth Árpád Gimnáziumban a tornaterem felszerelését újítják fel. A Zala Diákotthon ebédlőjét korszerűsítik, csempével rak­ják ki. Korszerűsítést hajta­nak végre a Gyógypedagógiai Intézetben is. A városi tanács az iskolák­nak szemléltető eszközökkel való ellátására az általános iskoláknak 83 000 forintot ad. Az iskolák tehát Debre­cenben felújítva moderni­zálva várják a növendékek ezreit. A Művelődésügyi Minisz­térium is gondoskodik arról, hogy egy egész sor korszerű taneszközt kapjanak az isko­lák szeptember 1-re. A ter­mészettudományi tárgyak oktatásának támogatására valamennyi általános iskola részére hétféle szemléltető képet adnak. A felsőtagozatú osztályoknak biológiai, az al­­sótagozatúaknak olvasás-fo­galmazás témájú képeket adnak, mintegy 40 000 pél­dányban. Négyféle falitérkép is készül, 20 000 példányban. A fizikai oktatáshoz hordoz­ható áramátalakítót és 600 optikai padot adnak. Az úgynevezett aplikációs vaslemez táblára mágnesek­kel rögzíthető képsorozatok­kal már valamennyi általá­nos iskolát ellátják az új­­ tanévben. Befejezték a debreceni Orvostudományi Egyetem ortopéd klinikája átépítését Elkészült a debreceni Or­vostudományi Egyetemen az új ortopéd klinika. Az új klinika az I. számú sebészet mögött részben új építkezés­sel, részben a régi épületek átalakításával készült el. A több min­t hatmillió forintos építkezést a ÉM Hajdú-Bihar megyei Építőipari Vállalata végezte. Csütörtökön délelőtt történ­t meg a műszaki át­adása. Az új Windkat a leg­korszerűbb elvek szerint építették. A kivitelezésnél és a berendezésnél a pavlovi kórházi kultúra érvényesült: derűs, világos színek domi­nálnak. A szemet pihentető szép zöld színek, az épületet körülvevő virágok, a meleg­­fényű világos csillárok azt szolgálják, hogy a beteg jól érezze magát. A földszinten a világos kis kórtermek, a munkaterápiás helyiség, a legkorszerűbbben felszerelt műtő — benne automata fűtő és hűtő felsze­reléssel —, a társalgó, az ebédlő, az ambulancia, a gyógytornaterem foglal he­lyet. Az emeleten van a könyvtár és a laboratórium. Újabb 5000 hold ferületet kapcsolnak be az öntözésbe a jövő esztendőben A Hajdú-Bihar megyei Ta­nács, a Tiszán túli Vízügyi Igazgatóság, Talajjavító Vál­lalata, illetve a termelőszövet­kezetek és állami gaazd­aságok öntözési szakemberei a na­pokban megbeszélést tartottak a megyei pártbizottságon. Az értekezlet fő célja az volt, hogy az ötéves terv jövő évi öntözési feladatait megismer­tesse a szakemberekkel és a felmerült igényeket a rendel­kezésre álló keret erejéig egyeztesse. A beszámolókból kitűnt, hogy az utóbbi évek jelentős javulást hoztak a megye víz­­gazdálkodásában. Egyre több termelőszövetkezet, állami gazdaság ismeri fel az öntö­zéses gazdálkodás adta na­gyobb termelési lehetőségeket. A Vízügyi Igazgatóság a Keleti-főcsatorna hasznosítá­sára, a megye öntözési ügyei­nek rendezésére a közelmúlt­ban vízhasznosítási szakcso­portot hozott létre. A mérnö­kökből, szakemberekből álló csoport felmérte az öntözhető területeket és 1442 katasztrális hold termelőszövetkezeti és 2600 katasztrális hold állami gazdasági földterületet vont be az öntözésbe. A felmérések még nincsenek befejezve, tovább folyik a munka. A kilátások szerint a Keleti­főcsatorna közelében levő föl­dek nagy részét öntözhetővé lehet tenni. A jövő esztendőben — az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően — számos öntöző­­berendezés épül majd a me­gyében. A vízhasznosítási szakcsoport felmérései alapján eddig 22 termelőszövetkezet öntözési terve készült el, az öntözött területek a jövő esz­tendőben előreláthatólag 5000 katasztrális holddal növeked­nek. A munka megkönnyítése érdekében a termelőszövetke­zetekre, állami gazdaságokra vár a feladat, hogy már most készítsék el öntözési terveiket, illetve időben gondoskodjanak az öntözőberendezések tervei­nek beszerzéséről . A felmerült észrevételeket, javaslatokat az értekezlet to­vábbította a vízgazdálkodási operatív bizottsághoz. Megkezdték a kisállomás előtti tér végleges rendezését Debrecennek egyik por­fészke volt a t kisállomás előt­ti térség, melynek macska­kövein szekerek táboroztak. A tér rendezésének első lé­péseként megtiltották a sze­kértáborozást a széles térsé­gen,, és elhatározták, hogy parkot létesítenek. A mun­kálatokhoz lényegében csak most kezdtek hozzá. A víz­vezetékeket is készítik­­ már, hogy az elültetésre váró vi­rágok és bokrok ápolásához legye­n elegendő öntözővíz. A széles Hatvan utca ez­zel rendbekerül, két oldala már zöld pázsittal, fasorok­kal ékeskedik. Az utcának széles torkolata, a kisállo­­más előtti térség is végre kulturált külsőt kap, és ami döntő: megszűnik porfészek jellege. A különlegességeket gyűjtők között a legismertebbek egyi­ke, Franck Shilltoe angol kü­lönc, aki pipáinak változatos gyűjteményével világhírnévre tett szert. Van 4 méter hosz­­szú kínai pipája, különleges német gyártmányú, melyet a háború alkalmával egy német múzeum romjai között talált, olyan angol pipa, mely két­heti dohányszükségletet fogad be, liliputi méretű és még több száz legkülönbözőbb faj­ta. Képünkön egy régi angol pipát mutatunk be gyűjtemé­nyéből. Hét részből áll, a hét mindegyik napjára külön­­kü­lön egy-egy. A legnagyob­­bik a vasárnapi rész. Shilltoe 30 éve áldoz szenvedélyének. Háromezer éve égő kőszén A tadzsikisztáni Kuh-i- Malek tájékán a föld alatt 3000 éve ég a kőszén. Az égésből származó gázok egy részét a kemencék fűtésére használják. Nem messze az égő széntől, a föld ménében, kristályos kén található, mely a magas hőmérséklet hatásá­ra szüntelenül olvad és pá­rolog. ■HnmiiimiHiiHiiiimitiniiiiiiiiiiiitdiiiiittmHiHimnHmiuiiiiiiiiiKHniiiiimiiiminimtiinnniiiitnininuiin Elaltatják a fákat Egy amerikai cég állítólag olyan növényvédő szert dol­gozott ki, amely „mestersé­ges téli álmot” bocsát a gyü­mölcsfákra és ezzel megaka­dályozza a fagykárokat. A szer következtében a gyümölcsfákban lecsökken a normális sejttevékenység és az embereknél alkalmazott „hibernációs eljáráshoz” ha­sonlóan egyfajta mély álom­ba merülnek. A szer előállítói szerint az így kezelt gyü­mölcsfák a legerősebb fagyo­dat is kármentesen kiállják. Kenguruk akadályozták a leszállást Egy betegszállító repülőgé­pet Bourke ausztráliai város­kától 200 km-re levő helység­be küldtek, hogy elhozzon onnan egy sürgős műtétre szoruló lányt. A repülőgép azonban a megadott helység­ben jó ideig nem tudott le­szállni, mert a kis repülőtér kifutópályáján a kenguruk ezrei ugráltak, kergetőztek. Az állatokat, amelyeket az éjszakai leszálláshoz használt reflektorok csaltak oda, csak nagy nehezen sikerült a kifu­tópályáról elkergetni. Nem akarnak meggyógyulni Különböző nyugati országok orvosai arról panaszkodnak, hogy a betegek jelentős része beletörődik bajába és nem is akar meggyógyulni. Az angol dr. Shouster belgyógyász pro­fesszor szerint a súlyos be­tegségben szenvedőknek kb. 10 százalékán azért nem le­het segíteni, mert hiányzik belőlük a gyógyulási vágy és teljesen elfásultak saját álla­potukkal szemben. A holland dr. Zeeder és dr. Abendorf kimutatta, hogy az orvosi ke­zelésben részesülőknek nem kevesebb mint 35 százaléka a legcsekélyebb vágyat sem ér­zi a gyógyulásra. Megállapították azt is, hogy ezzel ellentétben a be­tegek egy része viszont annak esik áldozatul, hogy eltúloz­za saját állapotát, hogy együttérzést váltson ki vagy érdekessé tegye magát. Az orvosok szerint ez is nagy­mértékben hátráltatja a gyó­gyulást A tea és a stroncium 90 Két japán tudósnak hosszú kísérletezés után sikerült be­bizonyítania, hogy a teában levő tannin a stroncium 90-et elnyeli, mielőtt még ez a pusztító hatású radioaktív elem behatolhatna a csont­velőbe. A kísérleteket egereken végezték. Minden kísérleti ál­lat szervezetébe a táplálék­kal együtt egy mikrocurie stroncium 90-et juttattak. Ez­után a kísérleti állatok egyik csoportja teából kivont 2 szá­zalékos tannin-oldatot kapott. A kísérletek eredményét 18 óra múlva ellenőrizték. Az olyan egerek csontveleje, me­lyek nem kaptak tannint, 15 százalék stroncium 90-et tar­talmazott, míg a tanninnal ellátott egerek szervezetében stronciumot nem észleltek. Nagy terméskilátások Kazahsztánban A Kazah SZSZK-ban nagy­szerű terméskilátások van­nak. Arra számítanak, hogy az idén legalább 16 és fél millió tonna gabonát taka­­­rítanak be. Ez több, mint amennyit egész Franciaország termel. Tavasszal Kazahsztánban több mint 17 millió hektár­nyi búzát vetettek. Az állam a gabonamezők ásványi trá­gyázása érdekében különle­ges repülőgépeket bocsátott a gabonatermelők rendelke­zésére. A kazahsztáni földeken több mint kétszázezer trak­tor és 70 000 kombájn vesz részt az idei termés betaka­rításában. Prágában nemrégen kiállítást rendeztek, amelyen bemutat­ták az autógyártás fejlődését is. Képünkön a legrégibb és a legújabb gyártmányú Tatra autó látható Új tudományos központ Harkovban megalakult az Ukrán Tudományos Akadé­mia alacsony hőmérsékletek­kel foglalkozó fizikotechnikai intézete. Az új intézet tevékenysé­gének egyik fő iránya az ala­csony hőmérsékletű elektro­nika fejlesztése. A tudomá­nyos intézmény kollektívája részt vesz a matematikai gé­pek alacsony hőmérsékletű elemeinek kidolgozásában. Szívvizsgálat mozgás közben Az elektrokardiográfok ál­talában nyugalmi állapotban vizsgálják a szívet. Szov­jet tudósok most olyan ké­szüléket szerkesztettek, amely mozgó, sportoló emberek szív­működéséről készít elektro­­kardiogrammot. A tornász, vagy futó sisakot tesz fel, amelyen antenna van, mellé­re pedig elektródákat erősí­tenek. A sisakon levő rövid­­hullámú adó továbbítja az elektródák jelzéseit. Az adást egy felvevő készülék rendes elektrokardiográfba továb­bítja. ' * Bulgáriában az iskolákban, amelyekben bevezették a politechnikai oktatást a tanulók szorgalmasan dolgoznak a tanulmányi kertben a szünidő alatt fen­t

Next