Hajdú-Bihari Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-11 / 109. szám
Hírek Tóthfalusi Sándor kulturális szemle a Csokonai gimnáziumban Hétfőn délután a Csokonai gimnázium dísztermében matrózblúzos lányok gyülekeztek. Színvonalas kultúrműsort mutattak be a Tóthfalusi Sándor szemle keretében. Derű, hangulat, vidámság, ötletesség jellemezte a műsort. Megszólaltak a magyar és a világirodalom nagyjai, magyar népdalok melódiái csendültek fel, leánytánccal és több kedves magyar népi tánccal szórakoztatták a szereplők a közönséget. Különösen jól szerepelt a II G. osztály együttese, a tortát is elnyerte. Nagyon szellemes és ötletekben gazdag volt a II H. osztály vidám műsora. A többi részvevő is elismerést érdemel lelkes munkájáért. — Várható időjárás csütörtök estig. További felhőátvonulások: Kevesebb helyen futó eső. Élénk, időnként erős szél, szerdán északnyugati, északi, csütörtökön északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 14—17 fok között. Távolabbi kilátások: Pénteken és szombaton hajnalban gyenge talajmenti fagyok. (MTI) Szerdán Debrecenben a hőmérséklet maximuma 18,2, minimuma 7,1 fok volt. Talajmentén 5,4 fokot mértek. Csapadéknyomokat észleltek, a Nap 10 óra 36 percen át sütött. A debreceni dolgozók gimnáziuma esti és levelező tagozataira megkezdődött a felvétel. Jelentkezés minden délután 3 órától 6 óráig a gimnázium igazgatójánál (Debrecen, Hatvan utca 44. szám). Felvételt nyerhet minden 15 évet betöltött dolgozó, aki az általános iskolát elvégezte vagy ennek megfelelő régebbi végzettsége van. Külön felvételi vizsga nincs. Részletes felvilágosítást személyes megkeresésre ad az igazgatóság. — A Gépipari Tudományos Egyesület debreceni csoportja május 12-én, 17 órakor a Technika Házában Termelő üzemek teljesítőképessége címmel előadást rendez. Előadó Csedreky László, a Lakatos- és Gépipari Vállalat főmérnöke. Tanácstagok beszámolói Magaar Endréné, Röszler János és Cseke Győzőné 6 órától a Csonka utcai iskolában, Új Pál és Karlaki Gyula a Baromfifeldolgozó Vállalat kultúrtermében, Salánki Lajos, Szabó Lászlóné és dr. Ari László 6 órától a Jánosi utcai iskolában — holnap Márton Sándor, Márkus Vince és Czipa Mihály 6 órától a Csokonai gimnáziumban. Szabó Mihályné, Herceg István 6 órától a Szabó Kálmán utca 68. szám alatt. Nagy Sándor, Wágner Lászlóné és Császár Lászlóné 7 órától a Bem téri pártszervezet helyiségében. Ádám János, dr. Szatmári Lajosné és Veress Józsefné 5 órától a Füvészkert utcai általános iskolában, Varga Ferenc, Kiss András és Fekete Zsigmond 7 órától a Kádárdűlői általános iskolában, Tivadar Lajos, Atyi Lajos és Tóth István 6 órától a gőztéglagyár ebédlőjében Bellegelő 514. szám alatt Tanácstagok fogadóórái Ma Bujdosó Ferenc, Takács Endre és Szász Gáborné 5 órától 6 óráig a homokkerti moziban, dr. Imre Gábor, Parti Ernő és Tóth József 6 órától 7 óráig a Kálvin tér 7. szám alatt tartanak tanácstagi fogadóórát. Dolgozókat alkalmaznak. Lakatos- és gépipari vállalat gyalus, marós, villanyszerelő szakmunkásokat keres. Jelentkezés Debrecen, Lónyai utca 37. szám alatt. 10939 Hajdúsámsoni Földművesszövetkezet felvételre keres többszemélyes önkiszolgáló boltjába vezetőt, zöldség-, gyümölcs, vegyescikk felvásárlót és főkönyvelő helyettesi beosztásba számviteli szakképzettséggel bíró dolgozót. Jelentkezés személyesen. Fizetés kollektív szerint. 219 A Hűtőipari Vállalatnál a nődolgozók szezonmiunkára történő öszszeírása 12-én, pénteken lesz. Régi dolgozók egészségügyi könyvüket hozzák magukkal. 1VIH. 84 Lakatos, géplakatos szakmunkásokat, lehetőleg kisiparosokat, valamint betanított vasmunkásokat felveszünk. Fémfeldolgozó, Vígkedvű Mihály U. 50. 10910 — Az Ady Endre művelődési ház ruhakiállítást rendez május 6-tól 14-ig. A kiállítás megtekinthető mindennap de. 9 órától 1 óráig és du. 3 órától 7 óráig a művelődési házban. (x) MH. 72 — Faipari gépmunkás képesítést szerzett a Debreceni Hajlítottbútor-gyárban 11 általános iskolai tanár. Tanfolyamukat a pedagógusok szakszervezete és a Faipari Tudományos Egyesület rendezte. A 11 nevelő ezzel is hozzá akar járulni a politechnikai oktatás sikeréhez. — Ifjúsági össztáncot tart az Ady Endre művelődési háza volt megyeháza nagytermében, Vörös Hadsereg útja 54. szám alatt 14-én du. 4—10-ig. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. (x) MH. 71 Moziműsor VÍG : du. háromnegyed 4, 6 és negyed 9 órakor : A halálba jó. Traven világhírű regénye, szélesvásznú nyugatnémet film. APOLLÓ : de. negyed 10, negyed 12 és fél 2 órakor : A Kobra-akció. Izgalmas kémtörténet. Du. háromnegyed 4, 6 és negyed 9 órakor : Egy évig tartó út. Szélesvásznú jugoszláv—olasz film. METEOR : du. 3, fél 6 és fél 8 órakor : A Kobra-akció. Izgalmas kémtörténet. HUNGÁRIA : fél 5, fél 7 és fél 9 órakor : Egy dal száll a világ körül. Szélesvásznú nyugatnémet film. IFJÚSÁGI : de. 9, negyed 12 és fél 2, du. háromnegyed 4, 6 és negyed 9 órakor : Gázolás. Magyar film. KLINIKA : du. 5 és 7 órakor : A halálhajó. Nyugatnémet film. BOCSKAI (Csapókert, Sámsoni út) du. 7 órakor : Rosemarie. Nyugatnémet film. OLYMPIA (Vámospércsi út) du. 5 és 7 órakor : Gázolás. Magyar film. Városi moziszolgálat: Állami gazdaság. Lentz-telep : Légy jó mindhalálig. NyulaS1: őfelsége kapitánya. Homokkert : Afrikában jártunk. Szikóciai MŰSOR Ma 7-kor János vitéz, Fáncsy-, Szigligeti-bérlet 11. Pénteken 7-kor Stuart Mária, Szerdahely-bérlet 12. Szombaton 7-kor János vitéz, bérletszünet. Vasárnap 3-kor Stuart Mária, bérletszünet, este 7- kor Varázsfuvola, Megyery-, Blaha-, Szacsvay-bérlet 12. Kedden 7-kor Stuart Mária, Kántorné-, Egressy-bérlet 11. Szerdán 7-kor Faust, Blaha-, Szacsvay-bérlet 13. Előadások a Hungária kamaraszínházban : Pénteken 7-kor Énekes madár, Lendvay-, Déryné-bérlet 12. Vasárnap 3-kor Énekes madár, bérletszünet, este 7-kor Énekes madár, Hevesi-bérlet 14. ÉNEKES MADÁR (Bemutató a kamaraszínházban) Tamási Áron színdarabja, az Énekes madár címében Móricz Zsigmond egyik legmegrázóbb elbeszélésének szimbólumát juttatja eszünkbe. Csak ami az Égi madárban társadalmi feszültség, a valóság kegyetlen és izgalmas összeütközése, az Tamási írói megformálásában a mesék ősi elemének motivitása, tehát lágyabb, poézisbe hajlóbb. Az eredmény a tanulságot tekintve persze mindkettőnél hasonlatos azzal a különbséggel, amely az alkotói egyéniség más és más karakteréből következik a mondanivaló megformálását illetően. A jó mindig és mindenkor legyőzi a rosszat — hirdeti Tamási Áron, és ennek az általában vett igazságnak konkrét történetet is komponál. A keret, amelyben a játék meseszerű villózást kap, igaz, nem eredeti különösebben, de az írói rangot éppen az a tartalom igazolja, amely a keret laza és alig létező formáit leköti. A fő motívum természetesen itt is a szerelem, a jó és S rosszi e körül vívja kardot villantó csatáit. Ennek megfelelően nem is olyan színpadi figurákkal van dolgunk, akik változnak és fejlődnek, hanem olyan hősökkel, akik a műfaj törvényszerűségéből következően már eleve egy-egy típust képviselnek. A színdarab egésze végső soron a történet bájában válik vonzóvá, s ha mégis társadalmi tanulságot csendít, annak az a magyarázata, hogy az állásfoglalás az író részéről egyértelmű, félreérthetetlen. Az Énekes madár a szokásos sablonnal élve mesejáték. Formájában is, tartalmi vonatkozásában is. Az irreális elemek igaz, hogy éppen csak felsejlenek — kicsi Magdó elmozdítja a falat — a népmeséi motívumok viszont annál nagyobb gazdagsággal jelennek meg. Ha más nem, a hármas szám például már önmagában is azt példázza, hiszen a mesék világában mindig a legkisebbek képviselik az igazat, s így a győzelmet is. A GYŐZELEM elsősorban a fiatalok kezére játszó körülményeknek a gyümölcse, bár ők ez esetben sohasem passzív szemlélői az eseményeknek. Harcolnak érte, latba vetik tehetségüket, a küzdelem tehát mindenkor és minden esetben szemmel látható. A befejezés, a feloldás példázata éppen ezért meggyőző a néző számára, hiszen a színpadi történés nemcsak mesei, de valóságos tartalmával is igazolja az írói szánadék szárnyaló és költői hite- P lét. f Fényes Márta rendezésével kapcsolatban most illene el- P mondanom, hogy ez az első P önálló rendezése. Részemről P azonban ezt feleslegesnek tar- P tom. Munkásságát ismerve P már a játékmesteri és a se- Pgédrendezői teendők közepette P is számtalanszor bizonyította, P hogy önálló és alkotó egyé-f niség. Nos, Fényes Márta rendezízése ezúttal a régebbi éré- P nyek összegzését mutatja. A P tartalom és forma biztos kezű P irányítója, a mondanivaló, a P darab egészének értelmezése P helyes és jól átgondolt. Az előadás ritmusát illetően sem lehet kifogásunk, hiszen a mesejáték mindig a műfaj 4 törvényszerűségének megfe lelően ragyoghatja a lírai, a 4 drámai vagy éppen az epikai 4 elemeket. 4 Amivel azonban némileg 4 adós maradt Fényes Márta, 4 az a darab poézise. A darab 4 ban a szimbólum kibontása 4 ugyanis már eleve a költő- 4 szét varázsát sugározza. A 4 költészetnek ez a népi tér- 4 mészetessége nála veszít a 4 könnyedségéből és a realitás 4 túlzottan és keményen hang- 4 súlyozódik. Különösen érez- 4 hető ez néhány színész hang- 4 vételében, amikor ez a mese- 4 játék természetétől idegen stí-us egy-egy leheletnyi időre 4 uralkodóvá válik. Rendezése 4 azonban ez apróságnyi észre- 4 vétel ellenére is színvonalas 4 teljesítmény. 4 A FIATAL szerelmeseket Szabó Ildikó és Dégi István f alakítja. Ez a szinte egyéni- iségükre szabott szerep szám- talán lehetőséget kínál, ahol f tehetségüket meggyőzően csil- J logtathatják. Szabó Ildikó f Magdó alakjában nemegyszer f sikeresen kelti életre a sze- f relmes kislány típusát, s ala- J kítása egy-egy ilyen pillanat- J ban szinte hibátlan. Terme- P szetesség, átéltség izzítja játétékát, művészi eszközei ez P esetben a belső átélés melegétől fénylenek. Játékának P egészét azonban mégis némi P árnyék felhőzi. A modoros- éságra és az ismétlésekre gon- 4 dolok. 4 Az Énekes madár leány- 4 figurája ugyanis sokban kü-lönbözik azoktól a női típu- P soktól, amelyek legtöbbjében P Szabó Ildikó eddig olyan ki- P válót nyújtott. S mégis Magdó P életrekeltésében régebbi sze p repeinek emlékei kísértenek. P Ezek elsősorban azért szem- 4 'betűnőek, mert a sok formai P elem átvételét ez esetben tar- 4 talmi érvekkel nem töltötte P ki. Pedig ebben a szerepben 4 mindaz együtt van, ami ki- P nálja a jobbnál jobb megol- P dásokat. Szabó Ildikó fejlő- P dése szempontjából feltétle- P nül hasznos volna, ha mű- P veszi kifejező eszközeit színé- P szí tehetségének megfelelően p árnyalná, szélesítené. ( Dégi István a fortélyos, a f csupaszív legényke kitűnő f típusa. Játékának van valam f mi nyers természetessége, ami P az élet sokszínűségét árasztja. f Meggyőzően érezhető ez pélldául a megrendezett hallga- t tási jelenetben, ahol rövid 4 pillanatok alatt kell új és új ötletekkel bejátszania magát 4 a közönség szeretetébe vagy 4 éppen a történet fordulataiba. # A két öregedő regény szerepében Gerbár Tibort és P Oláh Györgyöt láthatjuk. P Gerbár Tibor ezúttal is igazi P karakterszínészként remekel. P Egy-egy gesztus, egy-egy P mozdulat elegendő ahhoz, hogy atmoszférát teremtsen P maga körül. P Oláh György alakítása J meglepetés. Eddigi szerepkör rétől eltérően Lukács alak- P jában a kétkedőket is meg- s győzi arról, hogy színészi tefhetséggel és elhivatottsággal P az új feladatok nagyságából P is győztesen lehet kikerülni. J A gonosz nővérek megfor- P málói Pásztor Erzsébet és He- J gedüs Erzsébet. Játékstílusban J Pásztor a természetesebb, ? szenvedélyesség, belső tűz jellemzi játékát. Hegedűs hársa- J nyabb a kelleténél és ebben J talán a kezdés fortisszimója J szolgál magyarázatul. A to- P vábbi előadásokon ezen kell változtatnia, újvárosi Katalin J és Rudas László rövid szere- J pükben is jól átgondolt fi- * gurákat mintáztak meg, ter- P mészetes magatartással. SZABÓ FERENC díszleteit bőven merítették a mesemotí- i várnőkből. (b. i.) Véleményem szerint Ha a tsz-vezetőség okos... Vonaton mondta el ezeket a gondolatokat egy fiatalember. Azt hiszi olyan egyszerű dolog 23 éves korban tsz-tagnak lenni? Én az vagyok, de hogy meddig , az nem tőlem függ. Őszintén szólva csodálkoztak a tsz-ben, mikor hazajöttem a katonaságtól és itt maradtam, beálltam a csoportba. Az anyám is sopánkodott: „Elunod itt magad fiam, nem olyan itt az élet, mint városon.. Mert a katonaidőm alatt mindig városban vagy város közelében voltam — ez igaz. Talán éppen azért hiányzott a mezei munka , amit apám halála óta mindig is magam végeztem odahaza. Anyám közben bevitte a holdunkat. Belenyugodott, hogy én is beálltam. Most már elég jól is jövedelmez a csoport. Én meg kocsis vagyok, ha kell géphez is értek , jól keresek. Anyámnak csak egy baja van velem, hogy nősülni nem akarok. Nekem meg a tsz-szel, az öregekkel van egyre több bajom. Legényember, leány nem sok akad a mi tsz-ünkben. Eljárnak, van aki 100—150 kilométert is utazik a munkahelyéig. A csoportban meg állandóan napirenden a vita, hogy osszák el dologidőben azt a néhány munkabíró embert, akire számítani lehet. Jól fizetne itt egy kertészet — de nem mernek belevágni, mert nem győznék munkaerővel. Van itt az állami gazdaságnak egy beékelt gyümölcsös területe. Átadnák — ha volna hozzá munkaerőnk. De közben egy lépést se tesznek, hogy ne menjen minden felcseperedett gyerek a városba, erre-arra, csak a mezőre nem. Van nekünk olyan brigádvezetőnk, akinek egy fia, egy lánya segédmunkás a dohánygyárban. Hiba van a szülőkben is meg a tsz vezetőiben is. Mert sok gyerek maradna itthon, ha marasztalná apja-anyja. De ez még nem volna elég. Tenni is kellene valamit, hogy szívesen maradjanak. Mink csak egypáran vagyunk é s mi sem tudunk ebben zöld ágra vergődni az elnökkel, meg az idősebb tagokkal. A zárszámadás előtt már előre készültünk rá, hogy valami kis pénzt megszavaztatunk egy lemezjátszóra, lemezekre, meg a kultúrterem rendbehozására. Egész ősszel terményraktárnak használták — gondoltuk, most hogy kiürült —, csinálnánk ott néhány táncestét. Félig-meddig meg is ígérték a pénzt. A vége az lett, hogy a szociális-kulturális alapbólmegszavaztak 3000 forintot a zárszámadási közös vacsorára. Nem mondta nekünk senki, hogy táncra nem adnak pénzt. De hát nem adtak. Egy este „elmulattuk” ez árát, de még mulatni se tudtunk, mert az öregek nem tágítottak az asztalok mellől. Húzatták egész éjjel azokat a bús hallgatókat. Értem én, az idősebbek így szeretnek mulatni. De minket is hagyjanak szórakozni. Szeretnénk valamiképpen olyan életet csinálni itt, hogy a sok városba járó közül egynek-egynek kedve maradjon hazajönni. Mindjárt jobban menne a munka nekünk is — magunk korabeliek között. Azt hiszi, fölösleges panaszkodnom? Hiszen ha lenne valami pénzünk — már régen tettünk volna valamit. De így öt KISZ-taggal — ennyi van a mi tsz-ünkben — nem sokra lehet menni. A tsz-vezetőség, ha egy kicsit előrelátó, okos — segít nekünk anyagilag is. — Biztos vagyok benne, hogy ez nem volna rossz befektetés. SALAMON PÁL Oláh György és Hegedűs Erzsébet az előadás egyik jelenetében. csodátatéphetnek Vizsgázó felnőttek között a Dombos-tanyán Lehet a tanuló hat- avagy negyvenhat éves felelés, vizsga előtt ugyanaz az izgalom futkározik a hátgerincén, szorítja gyomrát, szívét, tüdejét. Nem lelték a helyüket már reggel óta ezek a jobbára öregedő diákok sem, a debreceni Dombos-tanyán szervezett dolgozók iskolája VII. osztályosai. Forrpontig hevült a vizsgadrukk akkor, amikor megérkezett a vizsgáztató bizottság, hogy egyenként megkérdezze őket, hogyan haladtak előre ősz óta az előírt tananyag elsajátításában. És vallottak sorba mindenről. Csokonai verseinek szépségéről, a múlt idő egy vagy két t-jéről, a százalékszámításról, a Diesel-motor működéséről, a Föld szerkezetéről, Lengyelország hegy- és vízrajzáról, Mohácsról és az antik Róma kultúrájáról, sejtekről, szövetekről, beporzásról, keresztezésről. Beszéltek olykor akadozva, olykor szinte a társalgás hangján a tanév folyamán szerzett új ismereteikről. Nem volt könnyű munka ez az ismeretszerzés. Áldozatokat kívánt. Áldozatokat egyéntől és társadalomtól egyaránt. Az egyéntől, türelmet, időt az iskolába járásra, a tanulásra , a társadalomtól pedig: a tanulás körülményeinek megteremtését, fűtött tantermet, nevelőket, a munkahelyen figyelmes munkabeoszást. Az elsajátított ismeretek azt mutatják: megérte. A jeles tanuló Szoták Mihály, a debreceni Gördülőcsapágygyár bejáró dolgozója az utolsó vizsgaszó elhangzása, az izgalmak elülte után így öszszegezte a tanfolyam értelmét: „Valamikor régen történelem órán azt tanultuk, hogy jó dolog, ha a fák nagyra nőnek, mert megvédik az alattuk levőket. Most viszont azt is megtudtuk, hogy ezek a „nagy fák” elveszik a napfényt, elszívják az életnedvet a kicsiktől, élősdieket nevelnek, korhadást, betegséget terjesztenek, megértek hát a kivágásra.” Ha csupán ennyi hangzott volna el a, négy óra hosszat tartó vizsgán, az is mutatta volna, hogy nem volt hiábavaló dolog szűk iskolapadba ültetni a Dombos-tanyán 16, országszerte pedig sok tízezer felnőttet. Ha csak ennyire haladtak volna, a történelmi és más igazságok felismerésében, akkor is megérdemelték volna a vizsgáztató bizottság döntését. Felsőbb osztályba léphetnek. Az aprólékos feleletek alkalmával azonban ennél sokkal több is kitűnt: jobbára imponáló tájékozottság tantárgyakra való tekintet nélkül, ügybuzgalom és szorgalom mindenek felett. A két jeles: Tar János és Szoták Mihály mögött jók, közepesek sorakoznak, az elégséges osztályzatra már alig maradtak, s mindössze egyetlen tanuló egyetlen tantárgyból kénytelen javítóvizsgát tenni a VIII. osztály kezdete előtt. Addig azonban van idő pótolni a mulasztottakat. Az eredmény kihirdetése után feloldódott az izgalom, s a söröspohár mellett már előkerültek az évközi „jó esetek”, a diákcsínyek, súgások és puskázások történetei. Mert ezek is hozzátartoznak a diákélethez korra való tekintet nélkül, akárcsak a vizsga izgalma. (k. s.) HAJDÚ-BIHARI wv—*1. W NAPLÓ 5. oldal — 1961. május 1.